Új Pedagógiai Szemle

A képekről

Az alternatív lehetőség- és élménypedagógia programja: az utazó iskola

Születésünk pillanatától halálunk pillanatáig érzékelünk, cselekszünk és tapasztalunk. Kíváncsiak vagyunk magunkra és a világra. Idősebb korunkra azt hisszük, hogy már jól ismerjük mindkettőt, pedig nem mindig van így. Életünkben a közös és egyéni felfedezés, megismerés öröme a leghatásosabb motiváló erő. A Kolumbusz Humángimnázium, Szak- középiskola És Kollégiumban erre építve dolgoztuk ki kísérleti pedagógiai programunkat és tantervünket, melyet 1991-ben engedélyeztettünk.

Programunk lényege: hazai és nemzetközi helyszíni lehetőségekhez kötött élményszerű oktatás-nevelés egyedi, interdiszciplináris tantárgyközi rendszerben. Működésünk 17 tanéve alatt – tanrend szerint – összesen 331 egynapos és 88 három- vagy négynapos hazai, illetve 55 alkalommal három–öthetes nemzetközi szakmai gyakorlatot tartottunk, több mint 500 ezer km-t megtéve. Hazánk tájai mellett négy kontinens 62 országában tanultunk és tanítottunk: közösen fedeztük fel világunk csodáit és árnyoldalait – és saját magunkat. Csak ezalatt 547 diákunk kiselőadásait, illetve 33 saját tanárunk, szakértőnk és több mint 100 adott országbeli szakember előadásait hallottuk. Folyamatos belső innová- ciós tevékenységet végeztünk: 350 ezer fotó, 660 órás beta filmanyag, 2 500 rajz született, s ezeket azonnal beépítettük archívumunkba és tananyagaink közé. Tudományos ismeret- terjesztő filmeket készítettünk, kiállításokkal egybekötött élménybeszámolókat tartottunk diákok és tanárok, illetve szülők számára. Iskolai vándorkiállításokat is szerveztünk. Két pedagógus-továbbképzési programot is akkreditáltattunk. A hazai és nemzetközi gyakorla- tok tematikus anyagai az érettségi tárgyak és tételek szerves részét képezték.

Otthonunknak ligetes, parkos környezetet választottunk Etyeken: a volt orosz lakta- nyában, régészeti leletek alapján, építettünk egy Árpád-kori bemutatófalut, illetve egy 400 fős görög szabadtéri mozaikszínházat Csókos Varga Györgyi és az Etyeki Műhely segítsé- gével. Kézműves műhelyeket, kiállítótermeket, szabadtéri „osztálytermeket” hoztunk létre. Abból indultunk ki, hogy tantermünk maga az élet, melyben problémák és megoldandó feladatok vannak, és nem tantárgyak.

A diákokkal közös munka és az utazások során értelmetlenné váltak az etnikai, vallási, kulturális, politikai előítéletek, ellentétek. Színessé vált a nemzet, az emberiség. Mások tükrében önmagunk megismerése és elfogadása: ez a jövőnk egyik fontos feladata.

Elköteleződtünk az organikus természet-, és társadalomszemlélet iránt. A világot kialakulásában és változásaiban kell tanítani. Nincsenek „felülről” kiválasztott emberek és népek, mert a „kiválasztottság” érzete és gyakorlata csak mások rovására valósítható meg. Minden ember, minden etnikum kiválasztott, magában is a létezés csodája. Új nevelési- oktatási rendszerre van szükség, amely képes feldolgozni az emberiség természeti környeze- tének változásait és történelmének (alkalmazkodási formáinak) tapasztalatait, a civilizációk közötti kapcsolatok tanulságait.

KOPCSIK ISTVÁN