A képekről
Lapszámunk képein ezúttal lovak, kutyák és fiatal emberek láthatók. A fotók főképp lovasórák, lovastáborok, lovastúrák során készültek, és rajtuk egy facilitáló pedagógiai környezet körvonalazódik – de e pillanatban nem ez utóbbi volna a lényeg. Sokkal inkább az állatok és emberek kapcsolata. Most nem az egyedeké és a személyeké – és persze máskor dehogynem az –, hanem a látszólag más- és másféle élőlényeké, akik szerepeik mögött végül is egyek. Élő voltuk annál nyilvánvalóbb, minél kevésbé különböződnek el egymástól. Persze vannak társadalmi, hatalmi és szerepkapcsolataik is, és körülveszi, adja-veszi őket sokféle narratíva, magyarázat, elvárás és faggatás. Az ember talán ezért nem éli meg minden alkalommal csodá- nak – sőt, inkább sokszor észre sem veszi egyáltalán – az egység különben hétköz- napi tapasztalatát. A képek a maguk szerény módján azonban emlékeztetnek arra. Szerepeket is látunk rajtuk, de mindvégig sugallják, pedzegetik, kerülgetik a sejtést, hogy az élőlények valódi közege, ahol tényleg mindenki él, minden bizonnyal túl van véleményeken, ambíciókon, akaraton, személyiségen, tananyagon, életpályán, iskolán, rasszon, fajon és még ki tudja, mi mindenen.
Mindezt épp egy pedagógiai folyóiratban írom, amely maga is ilyesféle „inneni” narratívák és diskurzusok gondozója. De itt sem kívánom – sőt nem szeretném hagyni sem – elfelejteni, hogy élőlények vagyunk; szétszedhetetlen, kielemezhetet- len, megismerhetetlen, kiértékelhetetlen létezők, akik nem azért élnek, hogy kap- csolatban legyenek, hanem azért, mert abban vannak. Ha nincsenek kapcsolatban, nem élnek többé. Minden narratíva és minden diskurzus hiába, ha nem tudjuk, hogy hiába. Eleve megvan minden.
A fotók gyűjtését korábbi tanulmányszerőinknek, Kresák Rékának és Pelyva Imre Zoltánnak köszönjük szépen (három évvel ezelőtti írásukat lásd az ÚPSz, 2018/1-2. számában)! A fotók készítői: Ádám Judit (116. o.), Domaházi Kamilla (129. o., jobbra), Fekete Benő (63., 115., 123. és 134. o.), Madácsi Krisztina (címlap; B2, 129. o., balra), Pelyva Imre Zoltán (143. o.). A fotósok neve nem ismert a következő képeknél: 33., 52., 101., 114., 116. és 138. o.
VESZPRÉMI ATTILA