The journal 'Új Pedagógiai Szemle' belongs to University of Miskolc
Professional contributor: Hungarian Pedagogical Association
ISSN 1215-1807 (Printed)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701br>DOI-prefix: 10.71157
ARCHIVES  |   ABOUT US  |   SEARCH  |   GALLERY  |   BLOG  |  
Vol. 76
(2026)
Issue 09-10
Story is Born I. – The Potential of Creative Writing and Storytelling in Literary Education
DATE OF PUBLISHING: 2026-11-08
SECTION: Műhely
AUTHOR:
HERÉDI, REBEKA
egyetemi adjunktus | EKKE | fő kutatási területe az irodalompedagógia, megújulásának módszertani kérdései, kiemelten a kreativitás, azonosulás és a befogadói pozíció elméleti kérdései | korábban pedagógusnézet-kutatással és az olvasás kérdéskörével foglalkozott
KEYWORDS: story; creative writing; fairy tale; literary education

ABSTRACT (FULL-TEXT IN HUNGARIAN!)

This study highlights that storytelling and creative writing encompass methodological possibilities in literature education that extend beyond the framework of traditional text composition. Narrative-based thinking is one of humanity’s fundamental mechanisms for constructing meaning; therefore, stories can be viewed not merely as literary objects, but also as tools for interpreting oneself and the world. The study argues that creative writing and storytelling provide students with the opportunity to engage with the process of literary learning as active creators.

The fairy tale as a genre is particularly well-suited for this purpose, as it offers both stable narrative frameworks and ample space for the imagination. Fairy tale functions – such as the absence, the trial, the roles of helpers and adversaries, and the restoration of order—provide structural patterns that support the storytelling process while encouraging creative thinking and self-expression. Co-created stories not only aid the development of narrative competencies but also foster social collaboration, collaborative problem-solving, and reflective thinking. Storytelling can thus be understood as a complex pedagogical space that connects literary reception, creative activity, and personal meaning-making, while preparing students for drama-based learning.

This study is the first in a two-part series that examines the potential applications of creative writing and drama pedagogy in literature education from the perspective of storytelling. This paper focuses primarily on the theoretical background of creative writing and storytelling, as well as the role of narrative structures in storytelling, while the second part of the series discusses the drama education approach and the practical implementation of the presented activity.

REFERENCES

Boldizsár I. (2004): Mesepoétika. Akadémiai, Budapest.
Bruner, J. (1991): The Narrative Construction of Reality. Critical Inquiry. Creative Education. 18. 1. sz., 1–21.
Campbell, J. (2023): Az ezerarcú hős. GBL, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (2021): Kreativitás. A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai, Budapest.
Elbow, J. (1998): Writing without teachers. Oxford University Press, Oxford.
Gaut, B. (2009): Creativity and Skill. In: Michael, K. Denis, D. és Karen, B. (szerk.): The Idea of Creativity. Leiden, Brill. 83–103.
Gaut, B. (2010): The Philosophy of Creativity. Philosophy Compass. 5. 10. sz. 1034–1046.
Hadzigeorgiou, Y. (2016): Narrative Thinking and Storytelling in Science Education. In: Uő.: Imaginative Science Education. Springer, Cham.
Kaufman, J. C. (2016): Creativity 101. Springer, New York.
Heathcote, D. és Bolton, G. (1995): Drama for Learning. Heinemann Drama, Portsmouth.
Herédi R. (2021) Az irodalomórai élményszerzés szükségessége és a célokra gyakorolt hatásrendszere. In: Kusper J. és Verók A. (szerk.): Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 83–92.
Herédi R. (2023): Az olvasás (újra)pozicionálása – Az olvasás jellemzői régen és ma: információ- és élményszerzés, elmélyülés, internet. Új Pedagógiai Szemle. 73. 1–2. sz., 109–118.
Herédi R. (2022): Irodalomtanítás – elvárások, szerepek, modellek, megközelítésmódok: Pedagógusnézetek vizsgálata fogalomtérképpel. Iskolakultúra. 32. 5. sz., 110–126.
Kispál D. (2023): A hermeneutika lehetséges kapcsolódási pontjai az irodalomtanítással és az értékeléssel. In: Csató A., Herédi R., Kispál D., Kusper J. és Takács J. (szerk.): Olvasatok és módszerek. IrKa Könyvek – Tanulmányok a magyartanítás módszertanáról (2). Líceum, Eger. 11–25.
Kispál D. (2022): A kreatív írás lehetséges szerepe a magyartanár szakos hallgatók interpretációs stratégiáinak fejleszésében. In: Juhász M., Karainé Gombocz O. és Mongyi N. (szerk.): Pedagógiai változások – A változás pedagógiája IV. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest. 300–307.
OECD (szerk., 2024): New PISA results on Creative Thinking: can students think outside the box?. Letöltés: www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2024/06/new-pisa-results-on-creative-thinking_7dccb55b/b3a46696-en.pdf (2026. 05. 30.).
Propp, V. J. (1968): A mese morfológiája. Osiris, Budapest.
Ruini, C., Masoni, L.. Ottolini, F. és Ferrari, S. (2014): Positive Narrative Group Psychotherapy: the use of traditional fairy tales to enhance psychological well-being and growth. Psych Well-Being. 4. 13. sz.
Truby, J. (2007): The anatomy of story: 22 steps to becoming master storyteller. Faber & Faber, New York.
UNESCO (szerk., 2024): Framework for Culture and Arts Education. Letöltés: https://www.unesco.org/sites/default/files/medias/fichiers/2024/02/WCCAE_UNESCO%20Framework_EN_0.pdf (2026. 06. 10).
Vörös I. és Lackfi J. (2015): Intézményszerűen tagadni az intézményesülést. Válaszok Balázs József Imre kérdéseire. Korunk. 26. 11. sz., 34–39.
Vygotsky, L. S. (2004): Imagination and Creativity in Childhood. Journal of Russian and East European Psychology. 42. 1. sz., 7-97.
FULL-TEXT (HU) ►
COPY REFERENCE ▼
Herédi R. (2026): Story is Born I. – The Potential of Creative Writing and Storytelling in Literary Education. Új Pedagógiai Szemle. 76. 09–10. sz., 97–106. DOI: 10.71157/upsz.2026.09-10.06
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle