Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157
ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
76. évf.
(2026)
09-10. szám
Történet születik I. – A kreatív írás és a történetalkotás irodalompedagógiai lehetőségei
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-11-08
ROVAT: Műhely
SZERZŐ:
HERÉDI REBEKA
egyetemi adjunktus | EKKE | fő kutatási területe az irodalompedagógia, megújulásának módszertani kérdései, kiemelten a kreativitás, azonosulás és a befogadói pozíció elméleti kérdései | korábban pedagógusnézet-kutatással és az olvasás kérdéskörével foglalkozott
KULCSSZAVAK: történet; kreatív írás; varázsmese; irodalompedagógia

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány arra mutat rá, hogy a történetalkotás és a kreatív írás az irodalomtanítás olyan módszertani lehetőségeit takarják, amik túlmutatnak a hagyományos szövegalkotás keretein. A narratívákra épülő gondolkodás az ember egyik alapvető jelentésalkotó mechaniz-musa, ezért a történetek nem csupán irodalmi objektumként, hanem az ön- és a világértelmezés eszközeként is tekinthetők. A tanulmány amellett érvel, hogy a kreatív írás és a történetalkotás lehetőséget teremt a tanulók számára arra, hogy aktív alkotóként kapcsolódjanak az irodalmi tanulás folyamatához.

A mese mint műfaj különösen alkalmas erre a célra, mivel egyszerre kínál stabil narratív kereteket és széles teret a képzelet számára. A mesei funkciók – a hiány, a próbatétel, a segítők és ellenfelek szerepe, valamint a rend helyreállítása – olyan szerkezeti mintázatokat biztosítanak, amelyek támogatják a történetalkotás folyamatát, miközben ösztönzik a kreatív gondolkodást és az önkifejezést. A közösen létrehozott történetek nemcsak a narratív kompetenciák fejlődését segítik, hanem a társas együttműködést, a közös problémamegoldást és a reflektív gondolkodást is. A mesealkotás így olyan komplex pedagógiai térként értelmezhető, amely összekapcsolja az irodalmi befogadást, az alkotói tevékenységet és a személyes jelentésalkotást, miközben előkészíti a drámapedagógiai feldolgozás lehetőségét is.

A tanulmány egy kétrészes tanulmánysorozat első darabja, amely a kreatív írás és a drámapedagógia irodalompedagógiai alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja a történetalkotás perspektívájából. Jelen írás elsősorban a kreatív írás és a mesealkotás elméleti hátterére, valamint a mese narratív struktúráinak történetépítő szerepére fókuszál, míg a sorozat második része a drámapedagógiai megközelítést és a bemutatott foglalkozás gyakorlati megvalósítását tárgyalja.

IRODALOM

Boldizsár I. (2004): Mesepoétika. Akadémiai, Budapest.
Bruner, J. (1991): The Narrative Construction of Reality. Critical Inquiry. Creative Education. 18. 1. sz., 1–21.
Campbell, J. (2023): Az ezerarcú hős. GBL, Budapest.
Csíkszentmihályi M. (2021): Kreativitás. A flow és a felfedezés avagy a találékonyság pszichológiája. Akadémiai, Budapest.
Elbow, J. (1998): Writing without teachers. Oxford University Press, Oxford.
Gaut, B. (2009): Creativity and Skill. In: Michael, K. Denis, D. és Karen, B. (szerk.): The Idea of Creativity. Leiden, Brill. 83–103.
Gaut, B. (2010): The Philosophy of Creativity. Philosophy Compass. 5. 10. sz. 1034–1046.
Hadzigeorgiou, Y. (2016): Narrative Thinking and Storytelling in Science Education. In: Uő.: Imaginative Science Education. Springer, Cham.
Kaufman, J. C. (2016): Creativity 101. Springer, New York.
Heathcote, D. és Bolton, G. (1995): Drama for Learning. Heinemann Drama, Portsmouth.
Herédi R. (2021) Az irodalomórai élményszerzés szükségessége és a célokra gyakorolt hatásrendszere. In: Kusper J. és Verók A. (szerk.): Dulce et utile – Tanulmányok Pintér Márta Zsuzsanna 60. születésnapjára. Líceum, Eger, 83–92.
Herédi R. (2023): Az olvasás (újra)pozicionálása – Az olvasás jellemzői régen és ma: információ- és élményszerzés, elmélyülés, internet. Új Pedagógiai Szemle. 73. 1–2. sz., 109–118.
Herédi R. (2022): Irodalomtanítás – elvárások, szerepek, modellek, megközelítésmódok: Pedagógusnézetek vizsgálata fogalomtérképpel. Iskolakultúra. 32. 5. sz., 110–126.
Kispál D. (2023): A hermeneutika lehetséges kapcsolódási pontjai az irodalomtanítással és az értékeléssel. In: Csató A., Herédi R., Kispál D., Kusper J. és Takács J. (szerk.): Olvasatok és módszerek. IrKa Könyvek – Tanulmányok a magyartanítás módszertanáról (2). Líceum, Eger. 11–25.
Kispál D. (2022): A kreatív írás lehetséges szerepe a magyartanár szakos hallgatók interpretációs stratégiáinak fejleszésében. In: Juhász M., Karainé Gombocz O. és Mongyi N. (szerk.): Pedagógiai változások – A változás pedagógiája IV. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest. 300–307.
OECD (szerk., 2024): New PISA results on Creative Thinking: can students think outside the box?. Letöltés: www.oecd.org/content/dam/oecd/en/publications/reports/2024/06/new-pisa-results-on-creative-thinking_7dccb55b/b3a46696-en.pdf (2026. 05. 30.).
Propp, V. J. (1968): A mese morfológiája. Osiris, Budapest.
Ruini, C., Masoni, L.. Ottolini, F. és Ferrari, S. (2014): Positive Narrative Group Psychotherapy: the use of traditional fairy tales to enhance psychological well-being and growth. Psych Well-Being. 4. 13. sz.
Truby, J. (2007): The anatomy of story: 22 steps to becoming master storyteller. Faber & Faber, New York.
UNESCO (szerk., 2024): Framework for Culture and Arts Education. Letöltés: https://www.unesco.org/sites/default/files/medias/fichiers/2024/02/WCCAE_UNESCO%20Framework_EN_0.pdf (2026. 06. 10).
Vörös I. és Lackfi J. (2015): Intézményszerűen tagadni az intézményesülést. Válaszok Balázs József Imre kérdéseire. Korunk. 26. 11. sz., 34–39.
Vygotsky, L. S. (2004): Imagination and Creativity in Childhood. Journal of Russian and East European Psychology. 42. 1. sz., 7-97.
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Herédi R. (2026): Történet születik I. – A kreatív írás és a történetalkotás irodalompedagógiai lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle. 76. 09–10. sz., 97–106. DOI: 10.71157/upsz.2026.09-10.06
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle