Új Pedagógiai Szemle

A tanulmány elsődleges célja, hogy átfogó képet alkosson a magyar nyelv és irodalom szakos pedagógusok attitűdjeiről, módszertani gyakorlatáról és különböző nehézségeiről a nyelvi sokszínűség – különösen a nyelvjárási nyelvhasználat – tanítása kapcsán. A kutatás azt vizsgálja, mennyiben találkoznak a tudományos diskurzus ajánlásai a mindennapi tantermi valósággal, feltárva a tantervi reprezentációt, a pedagógusok és diákok nyelvi diverzitással kapcsolatos attitűdjeit, valamint a témakör feldolgozását gátló strukturális akadályokat.

Az empirikus vizsgálat 2025 decembere és 2026 márciusa között zajlott egy országos online kérdőív segítségével, amelyet 738 magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus töltött ki. Az eredmények igazolják a hipotéziseket: a pedagógusok többsége (68,6%) szerint a téma alulreprezentált, és igény mutatkozik annak hangsúlyosabb megjelenítésére. A kutatás rávilágított, hogy a pedagógusok tapasztalatai alapján a diákok körében a nyelvjárási beszéd továbbra is stigmatizált, a válaszadók 62,3%-a szerint a tanulók számára a dialektusok legtöbbször viccesek.

A kutatás eredményei szerint a nyelvi sokszínűség elmélyült feldolgozásának legfőbb akadálya a rendszerszintű időhiány (n = 648), a megfelelő segédanyagok hiánya (n = 218), valamint a vizsgarendszerekben (érettségi, felvételi vizsgák) való háttérbe szorulás. Bár a pedagógusok 94,8%-a alapvetőnek tartja a nyelvi sokszínűség szerepét a nyelvi tolerancia kialakításában, szaktárgyi felkészültségüket csak közepesnek ítélik. Ugyanakkor a kutatás pozitív eredménye, hogy a tanárok 80,2%-a nyitott a tudásbővítésre, elsősorban gyakorlatias, online formátumú segédanyagok és kurzusok igénybevételével.

Baker-Bell, A. (2020): Linguistic Justice. Black Language, Literacy, Identity, and Pedagogy. Routledge, London.

Bernstein, B. (1975): Nyelvi szocializáció és oktathatóság. In: Pap M. és Szépe Gy. (szerk.): Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Gondolat, Budapest. 393–434.

Boda A. (2011): A helyesírás tanítása nyelvjárási hátterű tanulók számára. Anyanyelv-pedagógia. 4. 3. sz., 51–74.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2011.3.5

Bourdieu, P. (1991): Language and Symbolic Power. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts.

Cushing, I. (2023): Standards, Stigma, Surveillance: Raciolinguistic Ideologies and England’s Schools. Palgrave Macmillan, London.

Danczi A. (2018): Nyelvjárási és nyelvhasználati attitűd vizsgálata határon túli pedagógusok körében. Letöltés: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/43478 (2026. 04. 08.).

Deák-Lukács K. (2026): Kérdőív a nyelvi sokszínűség anyanyelvi órákon való megjelenéséről. Zenodo.

DOI: https://doi.org/10.5281/zenodo.22728634

Flores, N. és Rosa, J. (2015): Undoing appropriateness: Raciolinguistic ideologies and language diversity in education. Harvard Educational Review. 85. 2. sz., 149–171.

DOI: https://doi.org/10.17763/0017-8055.85.2.149

Garcia, O. és Wei, L. (2014): Translanguaging: Language, Bilingualism, and Education. Palgrave MacMillan, New York.

DOI: https://doi.org/10.1057/9781137385765

García, O., Flores, N., Seltzer, K., Wei, L., Otheguy, R. és Rosa, J. (2021): Rejecting abyssal thinking in the language and education of racialized bilinguals: A manifesto. Critical Inquiry in Language Studies. 18. 3. sz., 203–228.

DOI: https://doi.org/10.1080/15427587.2021.1935957

Godley, A. J. és Reaser, J. (2018): Critical language pedagogy: interrogating language, dialects, and power in teacher education. Peter Lang Publishing, New York.

Godley, A. J., Sweetland, J., Wheeler, R. S., Minnici, A. és Carpenter, B. D. (2006): Preparing Teachers for Dialectally Diverse Classrooms. Educational Researcher, 35. 8. sz., 30–37.

DOI: https://doi.org/10.3102/0013189X035008030

Heltai J. I. (2015): Roma/cigány gyerekek kétnyelvűségének néhány magyarnyelv-pedagógiai vonatkozása. Anyanyelv-pedagógia. 8. 2. sz., 13–22.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2015.2.2

Heltai J. I. (2020): Transzlingválás – Elmélet és gyakorlat. Gondolat, Buapdest.

Jánk I. (2018): Nyelvi diszkrimináció és nyelvi előítéletesség a pedagógiai értékelésben. Négy ország gyakorló és leendő magyartanárainak körében végzett kutatás eredményei. Letöltés: https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/10115/1/2018_Jank_Istvan_doktori_ertekezes.pdf (2026. 04. 08.).

Jánk I. (2022): A különféle nyelvváltozatok helye, szerepe az anyanyelvi nevelésben: régi problémák, új megközelítések. EPHEMERIS HUNGAROLOGICA. 2. 1. sz., 21–38.

DOI: https://doi.org/10.53644/EH.2022.1.21

Kaján A. és Deme A. (2020): Nyelvi attitűdvizsgálat iskolások körében. Anyanyelv-pedagógia. 13. 3. sz., 23–48.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2020.3.2

Kiss J. (1998): Az anyanyelvoktatás, a nyelvjárások és a nyelvjárási hátterű iskolások. Magyar Nyelvőr. 123. 4. sz., 373–381.

Kiss J. (2001, szerk): Magyar Dialektológia. Osiris, Budapest.

Koós I. (2017): A nyelvjárási regiszter használatával összefüggésbe hozható helyesírási hibák elemzése nyugat-dunántúli általános iskolások írásmunkái alapján. Képzés és Gyakorlat. 15. 4. sz., 115–123.

DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.11

Kopecskó-Hodosi Zs. (2025): A Dobbantó programban részt vevő tanulók iskolai motivációjának háttértényezői. Képzés és Gyakorlat. 23. 2. sz., 5–16.

DOI: https://doi.org/10.17165/tp.2025.2.5-16

Központi Statisztikai Hivatal (2025): Magyarország, 2024. Letöltés: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo_2024.pdf?utm_source=chatgpt.com (2026. 08. 21.).

Központi Statisztikai Hivatal (2026): 23.1.1.3. A köznevelési és a szakképző intézményekben alkalmazott pedagógusok és oktatók feladatonként. STADAT. [Utolsó frissítés: 2026. 08.14.] Letöltés: https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0003.html (2026. 08. 21.)

Kresztyankó A. (2026): A szocializáció nyelvi különbségei. Beszédmód és identitás cigány közösségekben. L'Harmattan, Budapest.

Lanstyák I. (2017): Nyelvi ideológiák (általános tudnivalók és fogalomtár). Letöltés: http://web.unideb.hu/~tkis/li_nyelvideologiai_fogalomtar2.pdf (2026. 04. 08.).

Lukács K. (2026a): Magyaróra vagy közös felelősség? Pedagógusi reflexiók a nyelvi diverzitás tantárgyközi reprezentációjának lehetőségeiről (kézirat).

Lukács K. (2026b): A nyelvi diverzitás pedagógiai integrációjának lehetőségei az anyanyelvi nevelésben. In: Karlovitz J. T. (szerk.): Pedagógiai gondolkodás elméletekben és empirikus kutatásokban. Sozial und Wirtschafts Forschungsgruppe, Grosspetersdorf. 64–72.

Milroy, J. és Milroy, L. (2012): Authority in Language. Investigating Standard English. Routledge, London.

Pál H. (2022): Segédletek nyelvjárástani ismertek tanításához: Tankönyvek és oktatási segédletek a magyar nyelvjárástani ismeretek alap- és középfokú tanításához, valamint az egyetemi dialektológiaoktatáshoz. Akadémiai, Budapest.

Pál H. (2025): A digitalizált nyelvjárási atlasz mint oktatási segédlet. Anyanyelv-pedagógia. 18. 2.sz., 31–42.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.3

Parapatics A. (2018): Nyelvjárástani munkafüzet. Tinta, Budapest.

Parapatics A. (2019a): A nyelvjárási háttér kezelése az iskolában: egy attitűdvizsgálat eredményeiből. Könyv és Nevelés. 21. 2. sz, 101–113. Letöltés: https://epa.oszk.hu/03300/03300/00028/pdf/EPA03300_konyv_es_neveles_2019_2_101-113.pdf (2026. 04. 08.).

Parapatics A. (2019b): Dialektusok és modernitás: új módszerekkel a nyelvjárásokról az iskolában. Anyanyelv-pedagógia. 12. 1. sz., 60–71.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2019.1.4

Parapatics A. (2020): A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés: Tények, problémák, javaslatok. Tinta, Budapest.

Sándor A. (2011): A nyelvjárási háttér és az anyanyelvi nevelés. In: Lanstyák I. és Szabómihály G. (szerk.): Magyarok Szlovákiában 7. Nyelv. Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja. 515–522.

Skutnabb-Kangas, T. (1997): Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Teleki László Alapítvány Könyvtára, Budapest.

Steinmacher D. (2019): Nyelvjárási attitűdök egy dunántúli általános iskolában. Anyanyelv-pedagógia. 12. 1. sz., 117–122. Letöltés: https://real.mtak.hu/215708/1/Anyp_XII_2019_1_11.pdf (2026. 04. 08.).

Szabó A. (2008): A nyelvi attitűd középiskolások körében. Letöltés: https://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1588/szabo_a_1588.pdf (2026. 04. 08.).

Tolcsvai Nagy G. (2017): A magyar nyelv jelene és jövője. Gondolat, Budapest.

5/2020. (I. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról. Letöltés:

https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/02/nat2020-5-2020.-korm.-rendelet.pdf (2026. 04. 08.).