2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. (2011): Nemzeti Jogszabálytár. Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00 (2026. 09. 20.).
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről. Elérhető: https://njt.hu/jogszabaly/2012-32-20-5H (2026. 09. 20.).
Ainscow, M. (2020): Inclusion and equity in education: Making sense of global challenges. Prospects. 49. 123–134.
American Psychiatric Association. (2022): Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed., text rev.; DSM-5-TR). American Psychiatric Publishing.
Bandura, A. (1977): Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review. 84. 2. sz., 191–215.
Bailey, C. és Petty, S. (2025): Neurodiversity in classroom dynamics: Inclusive pedagogical frameworks for neurodivergent student engagement. Global Synthesis in Education Journal. 3. 1. sz., 18–30.
Botha, M., Hanlon, J. és Williams, G. L. (2023): Does language matter? Identity-first versus person-first language use in autism research: A response to Vivanti. Journal of Autism and Developmental Disorders. 53. 2. sz., 870–878.
Böhm, M. (2018): Autizmus spektrum zavar: Diagnosztika, differenciáldiagnosztika [Előadásanyag]. MRE Bethesda Gyermekkórház; Semmelweis Egyetem.
Cage, E. és Troxell-Whitman, Z. (2019): Understanding the reasons, contexts and costs of camouflaging for autistic adults. Journal of Autism and Developmental Disorders. 49. 5. sz., 1899–1911.
CAST. (2018): Universal design for learning guidelines version 2.2 [Graphic organizer]. CAST. Letöltés: https://udlguidelines.cast.org (2026. 09. 20.).
de Boer, A., Pijl, S. J. és Minnaert, A. (2011): Regular primary schoolteachers’ attitudes towards inclusive education: A review of the literature. International Journal of Inclusive Education. 15. 3. sz., 331–353.
den Houting, J. (2019): Neurodiversity: An insider’s perspective. Autism. 23. 2. sz., 271–273.
Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2020): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról. Egészségügyi Közlöny. 12. sz.
European Agency for Special Needs and Inclusive Education. (2022): Agency position on inclusive education systems (2nd ed.). Letöltés: https://www.european-agency.org (2026. 09. 20.).
Fricker, M. (2007): Epistemic injustice: Power and the ethics of knowing. Oxford University Press.
Giangreco, M. F. (2013): Teacher assistant supports in inclusive schools: Research, practices, and alternatives. Australasian Journal of Special Education, 37. 2. sz., 93–106.
Haynes, S. N., Richard, D. C. S. és Kubany, E. S. (1995): Content validity in psychological assessment: A functional approach to concepts and methods. Psychological Assessment. 7. 3. sz., 238–247.
Hodges, H., Fealko, C. és Soares, N. (2020): Autism spectrum disorder: definition, epidemiology, causes, and clinical evaluation. Translational Pediatrics, 9(Suppl 1), S55–S65.
Hull, L., Petrides, K. V., Allison, C., Smith, P., Baron-Cohen, S., Lai, M.-C. és Mandy, W. (2017): “Putting on my best normal”: Social camouflaging in adults with autism spectrum conditions. Journal of Autism and Developmental Disorders. 47. 8. sz, 2519–2534.
Humphrey, N. és Lewis, S. (2008): “Make me normal”: The views and experiences of pupils on the autistic spectrum in mainstream secondary schools. Autism. 12. 1. sz., 23–46.
Livingston, L. A., Shah, P. és Happé, F. (2020): Compensatory strategies below the behavioural surface in autism: A qualitative study. The Lancet Psychiatry. 7. 9., sz., 766–777.
Mesibov, G. B., Shea, V. és Schopler, E. (2008): The TEACCH approach to autism spectrum disorders. Springer.
Milton, D. (2012): On the ontological status of autism: The “double empathy problem”. Disability & Society. 27. 6. sz., 883–887.
Némethné Tóth, Á. (2009): Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar Pedagógia. 109. 2. sz., 105–120. Letöltés: https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/414 (2026. 09. 20.).
Őszi Tamásné (szerk., 2024). Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben: Működésük minimális és optimális szakmai feltételrendszere. FSZK & Autisták Országos Szövetsége. Letöltés: https://infobazis.aosz.hu/wp-content/uploads/2025/05/Ajanlasok-az-autizmus-specifikus-alapszolgaltatasok-kialakitasahoz-a-koznevelesben_2024-07.26.pdf (2026. 09. 20.).
Őszi Tamásné. (2020): Útmutató autista tanulók integrált neveléséhez (Oktatás 2030). Eszterházy Károly Egyetem.
Őszi Tamásné és Ádám, T. (2025): Tantervi és módszertani útmutató az autista tanulók neveléséhez és oktatásához. Autisták Országos Szövetsége. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/aosz_modszertani_utmutato_pedagogusoknak_20251219.pdf (2026. 09. 20.).
Papp, G. és Schiffer, C. (2011): Az integrált és az inkluzív nevelés hatása a pedagógusképzés egyes területein. Pedagógusképzés. 9. 3–4. sz., 45–62. Letöltés: https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/1238 (2026. 09. 20.).
Peeters, T. (1997): Autism: From theoretical understanding to educational intervention. Whurr.
Roberts, J. és Simpson, K. (2016): A review of research into stakeholder perspectives on inclusion of students with autism in mainstream schools. International Journal of Inclusive Education. 20. 10. sz., 1084–1096.
Ruble, L. A., Dalrymple, N. J. és McGrew, J. H. (2010): The effects of consultation on individualized education program outcomes for young children with autism: The collaborative model for promoting competence and success. Journal of Early Intervention. 32. 4. sz., 286–301.
Sharma, U. és Jacobs, K. E. (2016): Predicting in-service educators’ intentions to teach in inclusive classrooms in India and Australia. Teaching and Teacher Education. 55. 13–23.
Széll, K. (2015): Iskolai eredményesség és tanári attitűdök. In: M. Szemerszki (szerk.): Eredményesség az oktatásban: Dimenziók és megközelítések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 25–51.
UNESCO. (2017): A guide for ensuring inclusion and equity in education. UNESCO.
