Új Pedagógiai Szemle

Az autista tanulók többségi nevelése nem csupán szervezési vagy módszertani kérdés, hanem a pedagógusok attitűdjeivel, felkészültségérzetével és a rendelkezésre álló szakmai támogatással is szorosan összefügg. A tanulmány azt vizsgálja, hogy egy középiskolai intézményi kontextusban a pedagógusok milyen észlelésekkel, bizonytalanságokkal és támogatási igényekkel közelítenek az autista tanulók együttneveléséhez. Az elemzés elméleti keretét a befogadó oktatás megközelítései, az autizmus neurodiverzitásként való értelmezése, valamint a kölcsönös megértés nehézségeire és az értelmezési keretek korlátaira irányuló megközelítések adják.

A feltáró jellegű, kérdőíves empirikus kutatás saját szerkesztésű kérdőívre épült, amelyet 25 pedagógus töltött ki. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok alapvetően nyitottak az autista tanulók befogadására, ugyanakkor jelentős bizonytalanságot élnek meg az együttnevelési helyzetek értelmezésében és kezelésében. A válaszok alapján a támogatási igények elsősorban strukturális feltételekhez és intézményen belüli szakmai háttértámogatáshoz kapcsolódnak.

A tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a befogadó pedagógiai gyakorlat fenntarthatósága a pedagógusok pszichés biztonságával, az értelmezési keretek bővítésével és a reflexív intézményi működéssel is szoros összefüggésben áll.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. (2011): Nemzeti Jogszabálytár. Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00 (2026. 09. 20.).

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvéről. Elérhető: https://njt.hu/jogszabaly/2012-32-20-5H (2026. 09. 20.).

Ainscow, M. (2020): Inclusion and equity in education: Making sense of global challenges. Prospects. 49. 123–134.

DOI: https://doi.org/10.1007/s11125-020-09506-w

American Psychiatric Association. (2022): Diagnostic and statistical manual of mental disorders (5th ed., text rev.; DSM-5-TR). American Psychiatric Publishing.

Bandura, A. (1977): Self-efficacy: Toward a unifying theory of behavioral change. Psychological Review. 84. 2. sz., 191–215.

DOI: https://doi.org/10.1037/0033-295X.84.2.191

Bailey, C. és Petty, S. (2025): Neurodiversity in classroom dynamics: Inclusive pedagogical frameworks for neurodivergent student engagement. Global Synthesis in Education Journal. 3. 1. sz., 18–30.

DOI: https://doi.org/10.61667/xehj4936

Botha, M., Hanlon, J. és Williams, G. L. (2023): Does language matter? Identity-first versus person-first language use in autism research: A response to Vivanti. Journal of Autism and Developmental Disorders. 53. 2. sz., 870–878.

DOI: https://doi.org/10.1007/s10803-020-04858-w

Böhm, M. (2018): Autizmus spektrum zavar: Diagnosztika, differenciáldiagnosztika [Előadásanyag]. MRE Bethesda Gyermekkórház; Semmelweis Egyetem.

Cage, E. és Troxell-Whitman, Z. (2019): Understanding the reasons, contexts and costs of camouflaging for autistic adults. Journal of Autism and Developmental Disorders. 49. 5. sz., 1899–1911.

DOI: https://doi.org/10.1007/s10803-018-03878-x

CAST. (2018): Universal design for learning guidelines version 2.2 [Graphic organizer]. CAST. Letöltés: https://udlguidelines.cast.org (2026. 09. 20.).

de Boer, A., Pijl, S. J. és Minnaert, A. (2011): Regular primary schoolteachers’ attitudes towards inclusive education: A review of the literature. International Journal of Inclusive Education. 15. 3. sz., 331–353.

DOI: https://doi.org/10.1080/13603110903030089

den Houting, J. (2019): Neurodiversity: An insider’s perspective. Autism. 23. 2. sz., 271–273.

DOI: https://doi.org/10.1177/1362361318820762

Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2020): Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve az autizmusról/autizmus spektrum zavarokról. Egészségügyi Közlöny. 12. sz.

European Agency for Special Needs and Inclusive Education. (2022): Agency position on inclusive education systems (2nd ed.). Letöltés: https://www.european-agency.org (2026. 09. 20.).

Fricker, M. (2007): Epistemic injustice: Power and the ethics of knowing. Oxford University Press.

DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780198237907.001.0001

Giangreco, M. F. (2013): Teacher assistant supports in inclusive schools: Research, practices, and alternatives. Australasian Journal of Special Education, 37. 2. sz., 93–106.

DOI: https://doi.org/10.1017/jse.2013.1

Haynes, S. N., Richard, D. C. S. és Kubany, E. S. (1995): Content validity in psychological assessment: A functional approach to concepts and methods. Psychological Assessment. 7. 3. sz., 238–247.

DOI: https://doi.org/10.1037/1040-3590.7.3.238

Hodges, H., Fealko, C. és Soares, N. (2020): Autism spectrum disorder: definition, epidemiology, causes, and clinical evaluation. Translational Pediatrics, 9(Suppl 1), S55–S65.

DOI: https://doi.org/10.21037/tp.2019.09.09

Hull, L., Petrides, K. V., Allison, C., Smith, P., Baron-Cohen, S., Lai, M.-C. és Mandy, W. (2017): “Putting on my best normal”: Social camouflaging in adults with autism spectrum conditions. Journal of Autism and Developmental Disorders. 47. 8. sz, 2519–2534.

DOI: https://doi.org/10.1007/s10803-017-3166-5

Humphrey, N. és Lewis, S. (2008): “Make me normal”: The views and experiences of pupils on the autistic spectrum in mainstream secondary schools. Autism. 12. 1. sz., 23–46.

DOI: https://doi.org/10.1177/1362361307085267

Livingston, L. A., Shah, P. és Happé, F. (2020): Compensatory strategies below the behavioural surface in autism: A qualitative study. The Lancet Psychiatry. 7. 9., sz., 766–777.

DOI: https://doi.org/10.1016/S2215-0366(19)30224-X

Mesibov, G. B., Shea, V. és Schopler, E. (2008): The TEACCH approach to autism spectrum disorders. Springer.

Milton, D. (2012): On the ontological status of autism: The “double empathy problem”. Disability & Society. 27. 6. sz., 883–887.

DOI: https://doi.org/10.1080/09687599.2012.710008

Némethné Tóth, Á. (2009): Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar Pedagógia. 109. 2. sz., 105–120. Letöltés: https://www.magyarpedagogia.hu/index.php/magyarpedagogia/article/view/414 (2026. 09. 20.).

Őszi Tamásné (szerk., 2024). Ajánlások az autizmus-specifikus alapszolgáltatások kialakításához a köznevelésben: Működésük minimális és optimális szakmai feltételrendszere. FSZK & Autisták Országos Szövetsége. Letöltés: https://infobazis.aosz.hu/wp-content/uploads/2025/05/Ajanlasok-az-autizmus-specifikus-alapszolgaltatasok-kialakitasahoz-a-koznevelesben_2024-07.26.pdf (2026. 09. 20.).

Őszi Tamásné. (2020): Útmutató autista tanulók integrált neveléséhez (Oktatás 2030). Eszterházy Károly Egyetem.

Őszi Tamásné és Ádám, T. (2025): Tantervi és módszertani útmutató az autista tanulók neveléséhez és oktatásához. Autisták Országos Szövetsége. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/aosz_modszertani_utmutato_pedagogusoknak_20251219.pdf (2026. 09. 20.).

Papp, G. és Schiffer, C. (2011): Az integrált és az inkluzív nevelés hatása a pedagógusképzés egyes területein. Pedagógusképzés. 9. 3–4. sz., 45–62. Letöltés: https://ojs.elte.hu/pedagoguskepzes/article/view/1238 (2026. 09. 20.).

Peeters, T. (1997): Autism: From theoretical understanding to educational intervention. Whurr.

Roberts, J. és Simpson, K. (2016): A review of research into stakeholder perspectives on inclusion of students with autism in mainstream schools. International Journal of Inclusive Education. 20. 10. sz., 1084–1096.

DOI: https://doi.org/10.1080/13603116.2016.1145267

Ruble, L. A., Dalrymple, N. J. és McGrew, J. H. (2010): The effects of consultation on individualized education program outcomes for young children with autism: The collaborative model for promoting competence and success. Journal of Early Intervention. 32. 4. sz., 286–301.

DOI: https://doi.org/10.1177/1053815110382973

Sharma, U. és Jacobs, K. E. (2016): Predicting in-service educators’ intentions to teach in inclusive classrooms in India and Australia. Teaching and Teacher Education. 55. 13–23.

DOI: https://doi.org/10.1016/j.tate.2015.12.004

Széll, K. (2015): Iskolai eredményesség és tanári attitűdök. In: M. Szemerszki (szerk.): Eredményesség az oktatásban: Dimenziók és megközelítések. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. 25–51.

UNESCO. (2017): A guide for ensuring inclusion and equity in education. UNESCO.