Arnett, J. J. (2015): Emerging adulthood: The winding road from the late teens through the twenties (2nd ed.). Oxford University Press.
Bábosik I. (1999): A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bálint B. (2022): Megjegyzések a metamodern oszcillációhoz. Helikon 23. 15. sz. (845).
Bate, W. J. (1963): John Keats. Harvard University Press, Cambridge, MA.
Bauman, Z. (2007): Liquid Times: Living in an Age of Uncertainty. Polity Press, Cambridge.
Benner, D. (2015): Allgemeine Pädagogik. Beltz Juventa, Weinheim.
Berán E. és Unoka Zs. (2016): Élettörténetek a pszichoterápiában. Oriold és Társai, Budapest.
Béres J. (2016): Egy személyközpontú biblioterápia felé. In.: Helikon. 62. 2. sz., 259–268.
Béres J. (2022): Élet a sorok között – Irodalomterápiás gyakorlatok mindenkinek. Libri, Budapest.
Biesta, G. (2013): The Beautiful Risk of Education. Routledge, New York.
Biller, K. (1994): Bildung – integrierender Faktor in Theorie und Praxis. Ein Gesamtkonzept auf sinntheoretischer Grundlage als Antwort auf aktuelle Herausforderungen. Druck nach Typoskript. Deutscher Studien Verlag, Weinheim.
Cohen, P. N. (2021): Open Letter to Pew Research Center. Letöltés: https://familyinequality.wordpress.com/2021/05/26/open-letter-to-the-pew-research-center-on-generation-labels (2026. 01. 12.).
Costanza, D. P., Badger, J. M., Fraser, R. L., Severt, J. B. és Gade, P. A. (2012): Generational differences in work-related attitudes: A meta-analysis. Journal of Business and Psychology. 27. 4. sz., 375–394.
Csutorás G. Á. (2021): „Ratio Generationis” – Szempontok a felelős generációkutatáshoz. Metszetek. 10. 2. sz., 104–126.
Duffy, B. (2021): The Generation Myth: Why When You’re Born Matters Less Than You Think. Basic Books.
Erikson, E. H. (1968): Identity: Youth and Crisis. W. W. Norton és Company, New York.
Giddens, A. (2023): Modernity and self-identity. In: Longhofer, W. és Winchester, D.: Social theory re-wired. Routledge. 477–484.
Gloviczki Z. (2024): A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre. Open Books, Budapest.
Habermas, J., Lyotard, J-F. és Rorty, R. (1993): A posztmodern állapot. Századvég, Budapest.
Habermas, J. (2011): A kommunikatív cselekvés elmélete. Gondolat, Budapest.
Jenkins, H. (1992): Textual Poachers: Television Fans és Participatory Culture. Routledge.
Kierkegaard, S. (2004 [1843]): Félelem és reszketés. Göncöl, Budapest.
Kusper J. (2019): Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei – Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Litterarum [Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban]. Új sorozat, 22. 7–18.
Lakatos I. (1997): A kritika és a tudományos kutatási programok metodológiája. In: Uő.: Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai. Atlantisz, Budapest.
Marcia, J. E. (2002): Identity and Psychosocial Development in Adulthood. Identity: An International Journal of Theory and Research. 2. 1. sz., 7–28.
Mazza, N. (2025): Irodalomterápia – Elmélet és gyakorlat [Ford. Béres J.]. Multiverzum, Budapest.
Nagy Gy. (2016): Tudománymetria és neveléstudomány. Iskolakultúra. 26. 2. sz., 50–62.
Nagy Gy. és Molnár Gy. (2017): A Magyar Pedagógia folyóirat tudománymetriai elemzése: tendenciák, szerzők, társszerzőségi együttműködés. Magyar Pedagógia. 117. 1. sz., 5–27.
Nahalka I. (2003a): A nevelési nézetek kutatása: módszertani megfontolások. Iskolakultúra. 13. 5. sz., 69–75.
Nahalka I. (2003b): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? – Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest.
Nahalka I. (2013): Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány. 1. 4. sz., 21–33.
Nikolov M. (2002): Kvalitatív szemléletű kutatásokról (Szabolcs Éva: Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában). Iskolakultúra. 12. 9. sz., 117–118.
Papp Á. K. (2016): Katarzis és karnevál: A biblioterápiás hatásmechanizmus két lehetséges elméleti modellje. Helikon. 62. 2. sz., 181–191. Letöltés: https://iti.abtk.hu/images/kiadvanyok/helikon/Helikon_2016_2.pdf (2026. 06. 25.).
Pekrun, R. (2006): The control-value theory of achievement emotions: Assumptions, corollaries, and implications for educational research and practice. Educational Psychology Review. 18. 4. sz., 315–341.
Perczel-Forintos D. és Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest.
Perjés I. (2018): Nevelésfilozófiai rétegződések. A megértés, a szabadság, az önazonosság és a cselekvőképesség problematikája az intézményes pedagógiában. In: Sárkány P. és Schwendtner T. (szerk.): A filozófia lehetséges szerepei a neveléstudományban. Líceum, Eger, 155–195.
Piaget, J. (1977): The development of thought: Equilibration of cognitive structures. Viking Press, New York.
Rajnai L. (2024): A biblioterápia mint mentálhigiénés személyiségfejlesztő eszköz. Anyanyelvi Kultúraközvetítés 7(1), 4–17.
Rajnai L. (2025): Egyensúlyozni a lét peremén: Egzisztenciális megfontolások a biblioterápiás gyakorlatban. Neveléstudomány. 13. 2. sz., 27–50.
Rivers, V. L. (2016): Effects of a bibliotherapy based intervention on literacy, behaviour, and self-efficacy of disaffected adolescents [Doctoral Thesis, University of Exeter].
Russell, D. H. és Shrodes, C. (1950a): Contributions of research in bibliotherapy to the language-arts program part I. The School Review. 58. 6. sz., 335–342.
Russell, D. H. és Shrodes, C. (1950b): Contributions of research in bibliotherapy to the language-arts program part ii. The School Review. 58. 7. sz., 411–420.
Ryan, R. M., és Deci, E. L. (2000): Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist. 55. 1. sz., 68–78.
Sárkány P. (2025): Értelem és személyiségképzés egy metamodern korban (előadás). Logoterápiás Szakmai Napok – Értelemközpontú személyiségfejlesztés. Magyar Logoterápia és Egzisztenciaanalízis Egyesület – Logoterápia Alapítvány, 2025. 10. 10–11.
Skregelid, L. (2024): Dissens and Sensibility – WHY ART MATTERS. Intellect. Bristol, UK / Chicago, USA.
Smid R. (2012): Tükröm, tükröm – Az én lacani modellje. ELPIS. 2. sz., 24–38.
Szabolcs É. (1999): A kvalitatív kutatási módszerek megjelenése a pedagógiában. Magyar Pedagógia. 99. 3. sz., 343–348.
Szabolcs É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Műszaki, Budapest.
Tamási Á. (1935/1999): Ábel Amerikában. In: Tamási Á. (1999): Ábel trilógia. Ciceró, Budapest.
Vermeulen, T. és van den Akker, R. (2010): Notes on Metamodernism. Journal of Aesthetics és Culture. 2. 1. sz., 1–14. (5677).
Wittgenstein, L. (1989): Logikai-filozófiai értekezés. Tractatus logico-philosophicus. Hermész Könyvek, Budapest.
