Új Pedagógiai Szemle

The study provides a literature review examining the social role of language learning, the educational policy context, the European Union’s objectives regarding multilingualism, and the specific characteristics of foreign language education in Hungary, with particular attention to the situation of Italian as a second foreign language in Hungary and students’ language learning motivation. Italian is a popular choice among the compulsory second foreign languages offered at many upper secondary schools; however, research shows a steady decline in the initial enthusiasm for the language and a decrease in the effectiveness of language learning. To explore possible reasons for this pehnomenon, the study examines the role of integrative and instrumental motivation, as well as common motivational problems and the use of inappropriate learning strategies that arise during the learning of a second foreign language, emphasizing the importance of exploring possible ways to address these issues.

Albert Á., Csizér K. és Szabó F. (2021): A családi környezet és idegennyelv-tanulás Magyarországon. Modern Nyelvoktatás. 27. 1–2. sz., 88–103.

Csányi E. és Virágh Á. (2023): Nyelvtanulás. Nyelvtanulás? Nyelvtanulás! In: Szegedi K. (szerk.): Szemelvények a BGE kutatásaiból II. kötet. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest. 59–67.

Csizér K. (2007): A nyelvtanulási motiváció vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle. 57. 6. sz. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00114 (2026. 06. 20.).

Csizér K. és Öveges E. (2019): Idegennyelv-tanulási motivációs tényezők és a nyelvi vizsgák Ma-gyarországon: Összefüggések vizsgálata egy kérdőíves kutatás segítségével. Modern Nyelvoktatás. 25. 3–4. sz., 86–101.

Dobó A. (2019): Középiskolások nyelvtanulási motivációi egy kérdőíves felmérés tükrében, In: Dávid K. és Kollár A. (szerk.): Műhelytanulmányok. SZTE BTK, Szeged. 159–213.

Dörnyei, Z. (2001): Motivational strategies in the language classroom. Cambridge University Press.

Einhorn Á. (2015): A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Miskolci Egyetemi Kiadó.

Horváth Z. (2023): A nyelvtanulás és a társadalmi mobilitás – különös tekintettel az olasz nyelvi érettségire. Új Pedagógiai Szemle. 73. 1–2. sz. 92–99.

Horváth, Z. és Zentainé Kollár, A. (2024): Insegnamento dell’italiano in Ungheria e il contributo dell’Istituto Italiano di Cultura di Budapest per l’aggiornamento dei docenti di italiano. NUOVA CORVINA RIVISTA DI ITALIANISTICA. 35. sz. Letöltés: https://epa.oszk.hu/02500/02582/00035/pdf/EPA02582_nuova_2024_35-061-069.pdf (2026. 06. 20.).

Nikolov M. és Vígh T. (2012): Az idegen nyelvek tanulásának eredményessége. In: Csapó B. (szerk.): Mérlegen a magyar iskola. Nemzeti Tankönyvkiadó. 241–288.

Orrù, P. (2023): Un’indagine sull’insegnamento dell’italiano in Ungheria. Italiano LinguaDue. 15. 1. sz. 161–178.

Szabó F. (2021): Idegennyelv-oktatás és hátrányos helyzet: a nyelvérzék és nyelvtanulási sikeresség összefüggései egy Kelet-Magyarországi hátrányos helyzetű régió 11-12 éves korú tanulóinál. Oradea: Partium.

Zentainé Kollár, A. (2003): L’insegnamento dell’italiano in Ungheria come L2. In: Marcato, G. (szerk.): Italiano. Strana lingua? UniPress, Padova. 375–380.

Zentainé Kollár, A. (2015): Sulle motivazioni degli studenti ungheresi allo studio della lingua italiana: primi risultati di un'indagine statistica. In: Klimkiewicz, A., Malinowska M., Paleta, A. és Wrana, M. (szerk.): L’Italia e la cultura europea. Franco Cesati Editore, Firenze. 533–538

Zentainé Kollár, A. (2017): Presente e futuro della lingua italiana e dell’insegnamento dell’italiano in Ungheria. Nuove condizioni, nuove sfide. In: Privu, E. (szerk.), Presente e futuro della lingua e letteratura italiana: Problemi, medtodi ricerche: Atti del VII Convegno internazionale di italianistica dell'Università di Craiova, 18-19 settembre 2015. Franco Cesati Editore, Firenze. 403–408.

A Kormány 5/2020. (I. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról