Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157
ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
76. évf.
(2026)
07-08. szám
A válasz: a mesterséges intelligencia az iskolában – de mi volt a kérdés?
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-09-14
ROVAT: Műhely
SZERZŐ:
POLÓNYI ISTVÁN
oktatáskutató | kutatóprofesszor | Wesley János Lelkészképző Főiskola (2024-) | 2024-től nyugalmazott egyetemi tanár | DE BTK, Neveléstudományi Tanszék
KULCSSZAVAK: mesterséges intelligencia; oktatástechnológia; oktatási hatékonyság; digitális szakadék; Baumol-költségbetegség; munkaerőpiac

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány kritikai perspektívából vizsgálja a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepét, és amellett érvel, hogy az nem jelent szükségszerű paradigmaváltást, hanem az oktatástechnológiai fejlődés történetébe illeszkedő újabb rétegként értelmezhető. Történeti áttekintésben bemutatja, hogy az oktatási eszközök innovációját rendre túlzott várakozások kísérték, miközben empirikusan nem igazolódott az oktatás hatékonyságának érdemi javulása. A jelenlegi nemzetközi kutatások alapján az MI használata az oktatásban elsősorban kiegészítő jellegű: a tanárok főként adminisztratív és előkészítő feladatokra, a tanulók pedig információkeresésre és szövegfeldolgozásra alkalmazzák, gyakran a tanulási folyamat leegyszerűsítése érdekében. A tanulmány gazdaságelméleti keretben, a Baumol-féle költségbetegség segítségével elemzi az oktatás termelékenységének korlátait, és arra a következtetésre jut, hogy az MI nem képes áttörni az oktatás strukturális kötöttségeit. Emellett kitér az egyenlőtlenségek növekedésének, a digitális szakadék mélyülésének és az MI-alkalmazások társadalmi kockázatainak problémájára is.

A munkaerőpiaci hatások kapcsán a szerző a technológiai determinizmussal szemben a történeti tapasztalatokra támaszkodó szkeptikus álláspontot képvisel. Összességében az elemzés arra jut, hogy az MI oktatási hatása nagymértékben a társadalmi és pedagógiai kontextustól függ, és önmagában nem képes az oktatás lényegének átalakítására.

IRODALOM

Antal P. és Forgó S. (2013): A pedagógus mesterség IKT alapjai. Líceum, Eger.
Balogh I. (2003): A válasz: e-learning? – előadás az „e-learning alkalmazások a hazai felsőoktatásban” című konferencián: 2003. november 27.
Behar, A. és Mishra, P. (2015): CHAPTER 1.7: ICTs in Schools: Why Focusing Policy and Resources on Educators, Not Children, Will Improve Educational Outcomes. In: Soumitra, D., Geiger, T. és Lanvin, B. (szerk): The Global Information Technology Report 2015. ICTs for Inclusive Growth World Economic Forum and INSEAD, Geneva.
Campbell, J. (2024): Baumol's cost disease. EBSCO. Letöltés: https://www.ebsco.com/research-starters/economics/baumols-cost-disease (2026. 07. 20.).
Gesztesi P. (1997): Oktatástechnológia. Comenius Bt., Pécs.
Graeber, D. (2013): On the Phenomenon of Bullshit Jobs. Strike! Magazine. 3. sz. Letöltés: http://strikemag.org/bullshit-jobs/ (2015. 08. 12.).
Graeber, D. (2020): Bullshit munkák. Typotex, Budapest.
Hanushek, E.,A. (2007): Education Production Functions. Hoover Institution, Stanford University. Letöltés: https://hanushek.stanford.edu/sites/default/files/publications/Hanushek 2008 PalgraveDict.pdf (2026. 03. 15.).
Heilbrun J. (2003): Baumol’s cost disease In: Towse, R. (szerk.): A Handbook of Cultural Economics. Edward Elgar Publishing. 91–101.
Hermann Z. (2020): Hány diákhoz nem jut el az online távoktatás? MTA KTI, Budapest. Letöltés: https://www.mtakti.hu/koronavirus/hany-diakhoz-nem-jut-el-az-online-tavoktatas/12769/ (2026. 07. 20.).
Keynes, J. M. (1963[1930]): Economic Possibilities for our Grandchildren. Essays in Persuasion. W. W. Norton és Co., New York., pp. 358–373. Letöltés: http://www.econ.yale.edu/smith/econ116a/keynes1.pdf (2015. 08. 25.).
Milanovic B. (2021): Egyedül a kapitalizmus – A világot uraló rendszer jövője. Osiris, Budapest
Molina, E., és Medina, E. (2025): AI Revolution in Higher Education. What you need to know. In: World Bank: Digital Innovations in Education. World Bank.
Molina, E., Cobo, C., Pineda, J. és Rovner, H. (2024): AI revolution in education: What you need to know. In: World Bank: Digital Innovations in Education. World Bank
OECD (2026): OECD Digital Education Outlook 2026: Exploring Effective Uses of Generative AI in Education. OECD Publishing, Paris.
Polónyi I. (2003): A válasz az e-learning – de mi volt a kérdés? Educatio. 3. sz.
Phogati, B. és Madan, N. (2018): Artificial Intelligence (AI) in Education. International Journal of Research in Social Sciences. 8. 9. sz. (1).
Polónyi I. (2015): Pedagógusbérek – mindig lent? Educatio. 1. sz.
Polónyi I. (2017): A válasz: az IKT az iskolában – de mi volt a kérdés? Educatio. 2. sz.
Polónyi I (2022): A nagy lejtő. A fejlett és fejletlen kisrégiók tanulói teljesítménykülönbségeinek növekedése. Tér és Társadalom. 36. 2. sz.
Polónyi I (2023): A munka és az oktatás – jövőképek tegnap és ma. Educatio. 4. sz.
Pusztai V. (2020): Vizualitás és média. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged. Letöltés: https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/25776/1/Pusztai_Virag_Vizualitas_es_media_2020.pdf (2026. 08. 12.).
Radó P. (2023): Miért beteg a magyar közoktatás? Taní-tani Online. Letöltés: https://www.tani-tani.info/pisa2022 (2026. 07.20.).
Roszak, Th. (1990): Az információ kultusza, avagy a számítógépek folklórja és a gondolkodás igaz művészete. Európa, Budapest.
Tóth Bné. és Tóth Á. B. (2000): Az oktatástechnológia alapjai. Ligatúra, Budapest.
Varga J. (2011): 20 éves a magyarországi internet. Internetszolgáltatók Tanácsa.
Vörös P. (2011): Oktatástechnológia és -informatika agrár-mérnöktanár szakos hallgatók számára. Kaposvári Egyetem. Letöltés: https://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/voros_peter/index.html (2026. 07. 20.).
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Polónyi I. (2026): A válasz: a mesterséges intelligencia az iskolában – de mi volt a kérdés?. Új Pedagógiai Szemle. 76. 07–08. sz., 88–101. DOI: 10.71157/upsz.2026.07-08.05
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle