Új Pedagógiai Szemle

Hogyan értjük meg az irodalmi alkotásokat? Milyen módon hozzuk létre a szövegek jelentését az olvasás során? A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy a középiskolai irodalomtanítás módszertani megújításával miként formálható az irodalmi szövegek megértésének folyamata.

Elméleti kiindulópontja az a bahtyini alapvetés, hogy a szövegek nem elszigetelt egységek, hanem függenek más szövegektől, és kulturális hivatkozások hálózatában kapcsolódnak egymáshoz, éppen ezért jelentésük is az egymás mellé helyezésükből fakad. A Julia Kristeva által megalkotott, majd sokak által a mai napig használt és vizsgált fogalom, az intertextualitás is erre a jelenségre reflektál.

Jelen tanulmány olvasáskutatási eredményekre támaszkodva értékeli az irodalomtanítás nehézségeit, és amellett érvel, hogy az intertextualitás mint olvasási stratégia segítségünkre lehet ezek megoldásában. A dolgozat néhány gyakorlati példán keresztül mutatja be, hogy az intertextualitás nem csupán irodalomelméleti, illetve nyelvészeti fogalom, hanem hatékonyan alkalmazható pedagógiai eszköz is. A középiskolai irodalomórákon érdemes tudatosan hangsúlyt helyezni arra, hogy a szövegeket ne csak önmagukban vizsgáljuk, hanem különböző szempontok szerint egymás mellé helyezve „egymásra olvassuk” őket. Ily módon egy olvasási stratégia megtanításán túl az irodalom és általában a megértési folyamat működés- és létmódjával is megismertetjük diákjainkat. Ennek tudatos tantermi alkalmazásával növelhető az olvasói élmény, fejleszthető a kritikai gondolkodás és mélyebb, önállóbb értelmezések megszületését tesszük lehetővé.

Angyalosi G. (1996): Az intertextualitás kalandja. Helikon. 2. sz., 3–9.

Arató L. (2014): Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás. In: Gombos P. (szerk.): Kié az olvasás? Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Magyar Olvasástársaság. 93–105.

Asztalos A. (2022): A tanulói beszéd az osztálytermi diskurzusban. Akadémiai, Budapest.

DOI: https://doi.org/10.1556/9789634548386

Bahtyin, M. (1995): Az eposz és a regény (A regény kutatásának metodológiájáról). Literatura. 4. sz., 331–354.

Berzsenyi D. (1978): Összes művei. Szépirodalmi, Budapest.

Bodrogi F. M. (2022): Az intertextualitás jelenségköre. In: Bényei P. és Bodrogi F. M. (szerk.): Prózaelméleti ismeretek. Debreceni Egyetem. 23–41.

Dällenbach, L. (1996): Intertextus és autotextus. Helikon. 2. sz., 51–66.

Erdős V. (2017): Hátrahagyott versek. Magvető, Budapest.

Esterházy P. (2006): Utazás a tizenhatos mélyére. Magvető, Budapest.

Genette, G. (1996b): Transztextualitás. Helikon. 1–2. sz., 82–90.

Godzsa, A., K. Sebestyén, N., Németh, T., Osztroluczky, S., Pelczer, K., Soósné Veres, R., & Vasas, G. (2004.). Irodalom tankönyv 9. osztály. Szit Könyvek. Letöltés: https://szitkonyvek.hu/irodalom-tankonyv-9-osztaly-79697 (2026. 06. 30.).

Goldman, S. R. (2004): Cognitive aspects of constructing meaning through and across multiple texts. In: Shuart-Faris, N. és Bloome, D. (szerk.): Uses of intertextuality in classroom and educational research (313–347). Information Age Publishing.

Gombos P. (2015): A netgeneráció olvasási attitűdje. Új Pedagógiai Szemle. 65. 1–2. sz. Letöltés: https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/a-netgeneracio-olvasasi-attitudje#main-content (2025. 11. 09.).

Hallet, W. (2006): Az intertextualitás és az irodalomtanítás. Helikon. 2. sz., 185–196.

Herédi R. (2022): Az irodalomóra mint a tudásátadás és az interpretálás helyszíne a konstruktivizmus szemszögéből. In: Herédi R., Kispál D. és Kusper J. (szerk.): Irodalom és kanonizáció: Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Líceum Kiadó. 35–43.

DOI: https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.35

Józsa, K., Fiala, S. és Józsa, G. (2017): A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire. Anyanyelv-pedagógia. 10. 1. sz., 23–32.

DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2

Kispál D. (2022): Az irodalomtörténet tanításának áthagyományozódása a magyar irodalom tantárgy oktatásában, pozitivista elemek a pedagógusnézetekben. In: Herédi R., Kispál D. és Kusper J. (szerk.): Irodalom és kanonizáció: Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Líceum Kiadó. 11–22.

DOI: https://doi.org/10.46403/IrKa.2022.11

Korom E. (2002): Utószó a második kiadáshoz. Az iskolai tudás: újabb elemzések és eredmények. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris, Budapest.

Kristeva, J. (1996). A szövegstrukturálás problémája. Helikon. 2. sz., 14–22.

Kusper, J. (2019): Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae Sectio Litterarum: Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei. 22. 7–19.

McLuhan, M. (1964): Understanding media: The extensions of man. McGraw-Hill.

Nahalka I. (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Pethőné Nagy Cs. (2005): Módszertani kézikönyv. Korona, Budapest

Riffaterre, M. (1996): Az intertextus nyoma [ford: Sepsi E.]. Helikon. 1–2. sz., 67–81.

Schiller M. (2025): Nyilatkozat a Buksó podcast A fiatalok már nem értik Rejtőt, pedig Tarantino is tanulhatna tőle című epizódjában. Simplecast. Letöltés: https://bukso-24hu.simplecast.com/episodes/a-fiatalok-mar-nem-ertik-rejtot-pedig-tarantino-is-tanulhatna-tole-7o4tDffX (2026. 06. 30.).

Tankó I. és Kiss G. (szerk., 2025): Magyar nyelv és irodalom tankönyv a 9. évfolyam számára (Nat 2020, OH-MIR09TB). Oktatási Hivatal, Budapest.

Tóth M. (2018): A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben. Könyvtári Figyelő. 1. sz., 45–60.

Urbán P. (2019). Középiskolai tanulók versértelmezői szempontjai és az esztétikai ítélőképesség. OxIPO. 1. 2. sz., 25–36.

DOI: https://doi.org/10.35405/OXIPO.2019.2.25

Wilkinson, I. A. G. és Son, E. H. (2011): A dialogic turn in research on learning and teaching to comprehend. In: M. L. Kamil, P. D. Pearson, E. B. Moje és P. P. Afflerbach (szerk.): Handbook of Reading Research, Volume IV. Routledge. 359–387.

Žmegač, V. (1991). Az intertextualitás válfajai. Literatura. 3. sz., 215–223.