121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról. Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2013-121-20-22 (2026. 07. 19.).
2021. évi IX. törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról. Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2021-9-00-00 (2026. 07. 19.).
Andor M. és Liskó I. (1999): Iskolaválasztás és mobilitás [Iskolakultúra könyvek 3.]. Iskolakultúra, Pécs.
Angrist, J., Hull, P. és Walters, C. (2023): Methods for measuring school effectiveness. In: E. A. Hanushek, S. Machin és L. Woessmann (szerk.): Handbook of the Economics of Education (Vol. 7). North-Holland, Amsterdam. 1–60.
Australian Curriculum, Assessment and Reporting Authority [ACARA]. (é. n.): About My School. My School. Letöltés: https://myschool.edu.au/about-my-school (2026. 07. 19.).
Balla I. (2025. 10. 27.): Ezek az ország legjobb gimnáziumai 2026-ra – mutatjuk a HVG százas listáját és a térképeket. HVG. Letöltés: https://hvg.hu/360/20251027_hvg-top-100-gimnazium-kozepiskolai-rangsor-2026-oktatas-felveteli (2026. 07. 19.).
Bekele, M. S. és Kenea, A. (2024): DETERMINANTS OF PARENTAL SCHOOL CHOICE: A SYSTEMATIC REVIEW OF THE LITERATURE. IJIET (International Journal of Indonesian Education and Teaching). 8. 1. sz., 20–34.
Bell, D. és Burns, L. (2022): Creating a Composite Index to Target Recruitment of UK Students from Areas of Low Participation in Higher Education. Applied Spatial Analysis and Policy. 15. 3. sz., 847–872.
Berényi E. (2025): Korlátok, kötöttségek és cselekvési lehetőségek: Helyi oktatási gyakorlatok és a humán tőke. In: Kollányi Z., Kucsera C., Orosz É. és Asztalos P. (szerk.): Humán tőke, társadalmi-gazdasági fejlődés: Kulcskérdések Magyarországon. ELTE Eötvös, Budapest. 89–98.
Berényi E. (2022): Social selection step by step: The case of the early selective grammar schools in Hungary. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 8. 2. sz., 59–79.
Béres A. (2026): Stabil elit vagy forgóajtó? A HVG TOP100 középiskolai rangsor térbeli és dinamikai mintázatai (2014–2026). Iskolakultúra. Megjelenés alatt.
Biesta, G. (2009): Good education in an age of measurement: On the need to reconnect with the question of purpose in education. Educational Assessment, Evaluation and Accountability. 21. 1. sz., 33–46.
Bruckmeier, K., Fischer, G.-B. és Wigger, B. U. (2014): Schulleistungsunterschiede zwischen den deutschen Ländern. Wirtschaftsdienst. 94. 6. sz., 439–443.
Demski, D. és Racherbäumer, K. (2017): What data do practitioners use and why? Evidence from Germany comparing schools in different contexts. Nordic Journal of Studies in Educational Policy. 3. 1. sz., 82–94.
Department for Education. (é. n.): Compare the performance of schools and colleges in England. GOV.UK. Letöltés: https://www.gov.uk/school-performance-tables (2026. 07. 19.).
Espeland, W. N. és Sauder, M. (2007): Rankings and reactivity: How public measures recreate social worlds. American Journal of Sociology. 113. 1. sz., 1–40.
Evain, F. (2022). Performance indicators of upper secondary schools (IVAL): From internal management to the general public. Ministère de l’Éducation nationale et de la Jeunesse. Letöltés: https://www.education.gouv.fr/sites/default/files/document/IVAL%20-%20Performance%20indicators%20of%20upper%20secondary%20schools-328440.pdf (2026. 07. 19.).
Fehérvári A. és Híves T. (2017): Trajectories in Hungarian education—Transition to secondary school. The New Educational Review. 48. 2. sz., 154–166.
Gurzó K. és Horn D. (2015): A korai iskolai szelekció hosszú távú hatása. Közgazdasági Szemle. 62. 10. sz., 1070–1096.
DOI:https://doi.org/10.18414/KSZ.2015.10.1070
Haderlein, S. A. K. (2022): How Do Parents Evaluate and Select Schools? Evidence From a Survey Experiment. American Educational Research Journal. 59. 2. sz., 381–414.
Horn, D. (2013): Diverging performances: The detrimental effects of early educational selection on equality of opportunity in Hungary. Research in Social Stratification and Mobility. 32, 25–43.
Hricsovinyi J. és Józsa K. (2018): Iskolaválasztás és szelekció. In: Fejes J. B. és Szűcs N. (szerk.): Én vétkem. Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 129–146.
HVG. (2024): Középiskola 2025: A 100 legjobb gimnázium. HVG.
HVG. (2025): Középiskola 2026: A 100 legjobb gimnázium. HVG.
Kersha, Y. (2020): School Socioeconomic Composition as a Factor of Educational Inequality Reproduction. Voprosy Obrazovaniya / Educational Studies Moscow, 4., 85–112.
Kertesi G. és Kézdi G. (2013): School segregation, school choice and educational policies in 100 Hungarian towns (Budapest Working Papers on the Labour Market, BWP–2013/12). Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences. Letöltés: https://www.econstor.eu/bitstream/10419/108482/1/bwp1312.pdf (2026. 06. 17.).
Kiss M. (2016): A szelektív iskolaválasztás tényezői, motivációi és az oktatás minőségével való összefüggései a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle. 2016. 4. sz., 46–72.
Kultusministerkonferenz. (é. n.): Verfahren zur Qualitätssicherung auf Schulebene. Letöltés: https://www.kmk.org/bildungsministerkonferenz/vertiefende-bildungsinhalte/bildungsmonitoring/verfahren-zur-qualitaetssicherung-auf-schulebene.html (2026. 07. 19.).
Leckie, G. és Goldstein, H. (2009): The Limitations of using School League Tables to Inform School Choice. Journal of the Royal Statistical Society Series A: Statistics in Society. 172. 4. sz., 835–851.
Leckie, G. és Goldstein, H. (2011): A Note on ‘The Limitations of School League Tables to Inform School Choice.’ Journal of the Royal Statistical Society Series A: Statistics in Society. 174. 3. sz., 833–836.
Leckie, G. és Goldstein, H. (2017): The evolution of school league tables in England 1992–2016: ‘Contextual value-added’, ‘expected progress’ and ‘progress 8’. British Educational Research Journal. 43. 2. sz., 193–212.
Lingard, B. (2010): Policy borrowing, policy learning: Testing times in Australian schooling. Critical Studies in Education. 51. 2. sz., 129–147.
Lu, B., Anders, J., Siddiqui, N. és Shao, X. (2024): How do academic selection systems affect pupils’ educational attainment? New evidence from an analysis of large-scale data on England. Educational Review. 76. 5. sz., 1285–1306.
Martínez, J. F., Schweig, J. és Goldschmidt, P. (2016): Approaches for Combining Multiple Measures of Teacher Performance. Educational Evaluation and Policy Analysis. 38. 4. sz., 738–756.
Mathias Corvinus Collegium és Oktatási Hivatal (2024): Országos gimnáziumi rangsor 2025. Mandiner [különszám].
Mathias Corvinus Collegium és Oktatási Hivatal (2025): Országos gimnáziumi rangsor 2026. Mandiner [különszám].
Mathias Corvinus Collegium. (é. n.): Országos gimnáziumi rangsor. Letöltés: https://gimnaziumirangsor.hu/ (2026. 07. 19.).
Maw, J. (1999): League tables and the press ‐value added? The Curriculum Journal. 10. 1. sz., 3–10.
Munoz-Chereau, B., González, Á. és Meyers, C. V. (2022): How are the ‘losers’ of the school accountability system constructed in Chile, the USA and England? Compare: A Journal of Comparative and International Education. 52. 7. sz., 1125–1144.
Neves, T., Pereira, M. J. és Nata, G. (2012): One-dimensional school rankings: A non-neutral device that conceals and naturalises inequalities. International Journal on School Disaffection. 9. 1. sz., 7–22.
Neves, T., Pereira, M. J. és Nata, G. (2014): Head teachers’ perceptions of secondary school rankings: Their nature, media coverage and impact on schools and the educational arena. Education as Change. 18. 2. sz., 211–225.
Núñez-Regueiro, F. és Bressoux, P. (2022): Évaluer l’action éducative des lycées à travers les IVAL: quand le « bruit » s’immisce dans l’administration de la preuve [Assessing High Schools’ Educational Impact Using Valued-Added Indicators: When “Noise” Interferes with Evidence]. Revue française de sociologie. 63. 2. sz., 257–282.
Ozga, J. (2009): Governing education through data in England: From regulation to self-evaluation. Journal of Education Policy. 24. 2. sz., 149–162.
Perry, T. (2017): Inter-method reliability of school effectiveness measures: a comparison of value-added and regression discontinuity estimates. School Effectiveness and School Improvement. 28. 1. sz., 22–38.
Portz, J. (2021): Beyond Test Scores: “School Quality or Student Success” in State ESSA Plans. Teachers College Record: The Voice of Scholarship in Education. 123. 6. sz., 1–36.
Portz, J. és Beauchamp, N. (2022): Educational Accountability and State ESSA Plans. Educational Policy. 36. 3. sz., 717–747.
Ramsteck, C., Muslic, B., Graf, T., Maier, U. és Kuper, H. (2015): Data-based school improvement: The role of principals and school supervisory authorities within the context of low-stakes mandatory proficiency testing in four German states. International Journal of Educational Management. 29. 6. sz., 766–789.
Schiff, K. J. és Peskowitz, Z. (2025): Assessing the Impact of Informational Interventions on Perceptions of School Quality. American Educational Research Journal. 62. 3. sz., 572–610.
Shehatta, I. és Mahmood, K. (2016): Correlation among top 100 universities in the major six global rankings: policy implications. Scientometrics. 109. 2. sz., 1231–1254.
Soland, J. (2021): Are Schools Deemed Effective Based on Overall Student Growth Also Closing Achievement Gaps? Examining the Black–White Gap by School. Teachers College Record: The Voice of Scholarship in Education. 123. 12. sz., 211–236.
Sun, M., Kennedy, A. I. és Anderson, E. M. (2020): The multidimensionality of school performance: Using multiple measures for school accountability and improvement. Education Policy Analysis Archives. 28. 89. sz.
Thompson, G., Adie, L. és Klenowski, V. (2018): Validity and participation: Implications for school comparison of Australia’s National Assessment Program. Journal of Education Policy. 33. 6. sz., 759–777.
U.S. Department of Education. (2025. 01. 14.). What is the Every Student Succeeds Act? Letöltés: https://www.ed.gov/laws-and-policy/laws-preschool-grade-12-education/esea/what-is-the-every-student-succeeds-act (2026. 07. 19.).
van Vught, F. A. és Westerheijden, D. F. (2012): Impact of Rankings. In: van Vught, F. A. és Ziegele, F. (szerk.): Multidimensional Ranking (Vol. 37). Springer, Dordrecht–Heidelberg–London–New York. 71–81.
Veenstra, R. és Kuyper, H. (2004): Effective Students and Families: The Importance of Individual Characteristics for Achievement in High School. Educational Research and Evaluation. 10. 1. sz., 41–70.
West, A. és Pennell, H. (2000): Publishing school examination results in England: Incentives and consequences. Educational Studies. 26. 4. sz., 423–436.
Wiggins, A. és Tymms, P. (2002): Dysfunctional Effects of League Tables: A Comparison Between English and Scottish Primary Schools. Public Money and Management. 22. 1. sz., 43–48.
Wilson, D., Croxson, B. és Atkinson, A. (2006): “WHAT GETS MEASURED GETS DONE.” Policy Studies, 27. 2. sz., 153–171.
Wind, S. A. és Jones, E. (2019): Not Just Generalizability: A Case for Multifaceted Latent Trait Models in Teacher Observation Systems. Educational Researcher. 48. 8. sz., 521–533.
