Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
76. évf.
(2026)
07-08. szám
A képekről
Satírvers
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-09-14
SZERZŐ:
TAKÁCS ÉVA
középiskolai vizuális- és környezetkultúra-tanár | Monori József Attila Gimnázium
Korunk vizuális kor, képek tömegével bombáznak bennünket a legkülönfélébb platformokon.

Manapság a vizuális kultúrát oktató pedagógusoknak bizonyos tekintetben könnyű dolguk van, hiszen az interneten rengeteg jó ötlettel, számtalan jógyakorlattal találkozhatnak, melyek jól adaptálhatók iskolai feladatként.

Aki biztos szakmai alapokkal rendelkezik, tudja, hogy a fellelt ötletkezdeményekből megfelelő előkészítéssel, motivációval, jól megfogalmazott feladatkijelöléssel könnyen csodákat lehet művelni az alkotás terén, a diákokkal nem másolva, hanem továbbgondolva az eredeti alkotásokat.

A középiskolás korú fiatalokban erősek az identifikációs, önkifejezésre való törekvések, így az életkoruknak megfelelő, izgalmasan tálalt feladattal, problémaközpontú megközelítéssel fel lehet kelteni az érdeklődésüket, és egyedi alkotások elkészítésére sarkallni őket.

A „Satírvers” ötletét a Pinteresten találtam: ott régi, megsárgult könyvlapokra készültek a legkülönfélébb stílusban az alkotások.

Az én diákjaim is egy szétesett könyv lapjaiból kaptak egyet-egyet, és az adott szöveget megvizsgálva próbálták újra alkotni azt. A véletlenszerűen kiválasztott oldalon egyes szavakat kitakarva, vagy éppen ellenkezőleg, azokat kiemelve a diákok valami új, érdekes gondolatot, verskezdeményt, vagy szövegfoszlányt mutattak fel különféle vizuális elemekkel, ábrákkal, amivel újraértelmezték az egész oldalt. Használhattak és hozzátehettek a képhez figurális vagy nonfiguratív, organikus, vagy geometrikus ábrákat, melyek tükrözhették az új szöveg jelentését, vagy csak dekoratívan kiegészíthették azt.

A fiatalok szabad kezet kaptak a technikai megoldásokban, gyűrhették, vághatták, téphették a papírt, festhettek vagy rajzolhattak rá, dolgozhattak síkban vagy térben, a rendelkezésre álló felületet tetszésük szerint tölthették ki.

A feladat fejlesztette a diákok asszociációs képességét, teret biztosított a szabad képzettársításoknak, segítette az önkifejezést, a szabad, kreatív gondolkodást és anyaghasználatot.

Szívesen foglalkoztak a témával, sok szép munka született, melyekből az iskola aulájában a magyar költészet napján kiállítást rendeztünk.

A képek és képrészletek a címlapon, illetve a 3., 4., 8., 25., 38., 66., 87., 190., 112., 117. és 134–136. oldalon láthatók.

Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle