The journal 'Új Pedagógiai Szemle' belongs to University of Miskolc
Professional contributor: Hungarian Pedagogical Association
ISSN 1215-1807 (Printed)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701br>DOI-prefix: 10.71157

ARCHIVES  |   ABOUT US  |   SEARCH  |   GALLERY  |   BLOG  |  
Vol. 76
(2026)
Issue 05-06
The situation of parents raising children without special educational needs in the context of integration
A nem sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők helyzete az integrációban
DATE OF PUBLISHING: 2026-06-19
SECTION: Műhely
AUTHORS:
VIDA, GERGŐ
docens | SOE BPK | tudományos munkatárs | SZE Apáczai Csere János Kar, Gyógypedagógia Tanszék
NAGY, DORISZ
kutatási asszisztens | SOE BPK
KEYWORDS: inclusive education, parental attitudes, integration, special educational needs, school communication

ABSTRACT (FULL-TEXT IN HUNGARIAN!)

In Hungarian public education system, the inclusion and integration of children with special educational needs (SEN) is a conceptually blurred and poorly defined concept. Although integration is a legally established option, the concepts of inclusion and equity are less explicitly addressed in the regulations. The absence of several key components, such as institutional conditions, including inadequate communication with parents, hinders inclusion. As education policy undergoes restructuring, it may become relevant to discuss inclusion not solely as an institutional, funding, or staffing issue, but as the functioning of the school community as a whole. This study targeted one of the less-researched stakeholders in inclusive education: the parents of children without special educational needs (SEN). We propose that their level of awareness and trust can directly influence the success of inclusion programs.

This study examined views on inclusive education within the framework of a pilot study using a quantitative, questionnaire-based method. Our goal was to explore how parents raising children without SEN interpret the concept of inclusive education and what factors influence their acceptance or reserved attitudes. Data were collected online using a questionnaire and snowball sampling method. Five working hypotheses were tested using correlation calculations and the Mann–Whitney U test. The results indicate a strong negative correlation between self-reported knowledge and uncertainty about inclusive education. Parents who received information from the school demonstrated significantly higher institutional trust; however, more than two-thirds of respondents received no information about inclusive education. Personal experience alone does not lead to acceptance; however, there is a moderate negative correlation between parental concerns and assessments of perceived positive effects. Based on the results, parental uncertainty may stem primarily not from rejection but from a lack of information, which underscores the importance of school communication and the conscious involvement of parents in the educational process.

REFERENCES

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (2011). Letöltés: https://net.jogtar.hu (2026.04.20.)
Allport, G. W. (1954). The nature of prejudice. Addison-Wesley.
Dan, B. A., Szűcs T., Hrabéczy A., Sávai-Átyin R., Kovács K. E. és Bacskai K. (2023): Ha mindenkinek nehezebb kicsit. Tanár-szülő kapcsolattartás sajátos nevelési igényű tanulók esetében. In: Mező K. és Mező F. (szerk.): VIII. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia Program- és Absztrakt-kötet / 8th International Interdisciplinary Conference about Special Treatment Program and Abstract Volume. Debreceni Egyetem, Debrecen. 53.
Balázs L. (2014): Iskolai klíma hatása a tanulói teljesítményre. In: Balázs L., Tomesz T. H. és Varga Gy. H. (szerk.): A kommunikáció(s készségfejlesztés) tantárgyközi szerepe, lehetőségei: A kommunikáció oktatása 6. 38–54. Hungarovox, Budapest.
Booth, T. és Ainscow, M. (2015): Inklúziós index: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban (3., átdolgozott kiadás). Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Böddi Zs. (2017): Az óvodai integrált nevelés vizsgálata: Az eredményességet növelő tényezők és az óvóképzés fejlesztésének fókuszával [Doktori (PhD) disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem].
Creswell, J. W. és Plano Clark, V. L. (2018): Designing and conducting mixed methods research (3rd ed.). SAGE.
Csányi Y. és Perlusz A. (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory Z. és Falus I. (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2001. Osiris, Budapest. 314–332.
Csépe V. (2008): A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő (SNI) gyermekek ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők. In: Fazekas K., Köllő J. és Varga J. (szerk.): Zöld könyv: A magyar közoktatás megújításáért. Miniszterelnöki Hivatal. 139–165. Letöltés:
https://econ.core.hu/file/download/zk/zoldkonyv_oktatas_06.pdf (2026. 05. 20.).
Dudok R. (2023): Elméleti szempontok a sajátos nevelési igényű diákok pszichológiai jóllétének elemzéséhez. Az integrált oktatásban részt vevő gyerekek egyéni szintű jellemzőinek áttekintése a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján. Új Pedagógiai Szemle. 73. 1–2. sz., 49–70. Letöltés:
https://upszonline.hu/index.php?article=730102009 (2026. 04. 30.).
Farkas P. (2021): Pozitív szemléletek – változatos gyakorlatok [Recenzió az Sokszínű pedagógia – Inkluzív nevelés és multikulturális szemléletmód a pedagógiai gyakorlatban című kötetről]. Neveléstudomány. 9. 2. sz., 102–107.
Fehér Á. (2020): Integration: Yes or No? Kindergarten teachers’ opinion about integration of children with special educational needs. Training and Practice: Journal of Educational Sciences. 18. 3–4. sz., 236–252.
Gál E. (2023): A családi nemi szerepminta és a pedagógusok hatása a gyermekek nemiszerep-attitűdjére a reál szakos tanárok aspektusából. Iskolakultúra. 33. 11. sz., 68–86.
Gyulavári T., Mitev A. Z., Neulinger Á., Neumann-Bódi E., Simon J. és Szűcs K. (2017): A marketingkutatás alapjai. Akadémiai, Budapest.
Hanák Zs. (szerk.) (2018): Az iskolai sikeresség pedagógiai-pszichológiai háttere: Az MTA MAB Neveléstudományi Szakbizottsága által szervezett, azonos című konferencia és az előadásokhoz kapcsolódó tudományos műhelyeket bemutató tanulmánykötet. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, Eger. Letöltés:
https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/5797/ (2026. 05. 04).
Hegedűs R. (2024): Tanulási zavarok és iskolai teljesítmény. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
Imre N. (2015): A szülői részvétel formái és hatása a tanulói eredményességre. In: Arató F. (szerk.): Horizontok II.: A pedagógusképzés reformjának folytatása. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, Pécs. 127–139.
Komjáthy Zs. (2025): Pedagógusaink integrációs attitűdje. Új Pedagógiai Szemle. 75. 3–4. sz., 59–69.
Kőpatakiné Mészáros M. (2011): Helyzetkép az együttnevelésről. In: Mayer J. és Kőpatakiné Mészáros M. (szerk.): Szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest. 13–24.
Központi Statisztikai Hivatal (2024): Oktatási adatok, 2024/2025: Előzetes adatok. Letöltés: https://www.ksh.hu/s/kiadvanyok/oktatasi-adatok-2024-2025-elozetes-adatok/index.html (2024. 12. 18.).
Krajcsi V., Dúzs M. és Hercz M. (2023): Katonadolog? Szülői nézetek és gyermeki vélekedések. In: Hercz M. (szerk.): Mester és tanítvány 8.: Tanulmánykötet 118–130.
Ladányi É. (2022): Az iskolai énhatékonyság, az iskolai jóllét és a szociális kommunikáció kapcsolata. Danubius Noster: Az Eötvös József Főiskola Tudományos Folyóirata. 10. 4. sz., 81–92.
Laoues-Czimbalmos N. és Müller A. (2018): Az integráció-szegregáció helyzete egy kutatás tükrében. Különleges Bánásmód. 4. 4. sz., 19–31.
Magyar, A., Krausz, A., Kapás, I. D. és Habók, A. (2020): Exploring Hungarian teachers’ perceptions of inclusive education of SEN students. Heliyon. 6. 5 sz. (e03851).
Marton E. (2018): Szülői attitűdök és inkluzív nevelés [Tézisfüzet]. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
Mesterházi Zs. és Szekeres Á. (szerk.) (2019): A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
Mrázik J. (2017): Kiürülnek az iskolák? Trendek és törésvonalak a közoktatásban. In: Mrázik J. (szerk.): A tanulás új útjai. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). 188–200.
Mrázik J. (2022): Kiürülnek az iskolák! Átrendeződés a köznevelésben – egy kutatás folytatása öt év múltán. In: Kattein-Pornói R., Mrázik J. és Pogátsnik M. (szerk.): Tanuló társadalom: Oktatáskutatás járvány idején. Debreceni Egyetemi Kiadó – Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA). 228–240.
Némethné Tóth Á. (2009): Tanári attitűdök és inkluzív nevelés. Magyar Pedagógia, 109. 2. sz., 105–120.
Nyitrai E., Harsányi Sz. G., Koltói L., Kovács D., Kövesdi A., Nagybányai-Nagy O., … és Takács Sz. (2019): Iskolai teljesítmény és szülői bevonódottság. Psychologia Hungarica Caroliensis, 7. 2. sz., 7–28.
Papp G. (2012): Az integráció, inklúzió fogalmak tartalmi elemzése gyógypedagógiai megközelítésben nemzetközi és magyar színtéren. Gyógypedagógiai Szemle. 40. 4. sz., 295–304.
Radványi K. (2022): Az óvodai integráció az érintettek szemszögéből. Gyógypedagógiai Szemle. 50. 4. sz., 212–214.
Pettigrew, T. F. és Tropp, L. R. (2006): A meta-analytic test of intergroup contact theory. Journal of Personality and Social Psychology. 90. 5. sz., 751–783.
Réthy E. (2013): Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Comenius Bt., Pécs.
Tavakol, M. és Dennick, R. (2011): Making sense of Cronbach’s alpha. International Journal of Medical Education. 2. 53–55.
Russell, J. (1980): A Circumplex Model of Affect. Journal of Personality and Social Psychology. 39. 6. sz., 1161–1178.
Tóth L. (2015): Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése. Segédanyag a pedagógus szakvizsgára készülők számára. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen. Letöltés:
https://molnar-tibor.hu/TE-maskepp/sajatos_nevelesi_igenyu_tanulok_fejlesztese.pdf (2026. 04. 30.).
Tóth-Szerecz Á. (2015): Sajátos nevelési igényű gyermekek az iskolarendszerben, inkluzív nevelés. Iskolakultúra. 25. 11. sz., 115–120.
Trembulyák M. (2020): Gyógypedagógiai kompetenciák a tanítóképzésben. In: Németh A., Orsovics Y., Csehiová A. és Tóth-Bakos A. (szerk.): 12th International Conference of J. Selye University. Pedagogical Sections: Conference Proceedings. Selye János Egyetem, Komárno. 251–263.
Trembulyák M. és Szabóné Pongrácz P. (2023): Külön? Együtt? Merre tovább? Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat. 9. 4. sz., 147–156.
UNESCO. (1994): The Salamanca statement and framework for action on special needs education. UNESCO. Letöltés: https://unesdoc.unesco.org/ark:/48223/pf0000098427 (2026. 05. 30.).
Varga A. (2015, szerk.): A nevelésszociológia alapjai. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék – Wlislocki Henrik Szakkollégium, Pécs.
Vida G. (2015): Kategóriák fogságában – Hazai SNI integráció hatásvizsgálat a pedagógus attitűd és a tanulói teljesítmény tükrében [disszertáció]. Pécsi Tudományegyetem Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola. Letöltés: https://bit.ly/4n4Y88g (2026. 05. 04).
Weber, J. és Grech, S. (szerk., 2025): Community-based inclusive development: An introduction. Palgrave Macmillan.
FULL-TEXT (HU) ►
COPY REFERENCE ▼
Vida G. és Nagy D. (2026): The situation of parents raising children without special educational needs in the context of integration. A nem sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők helyzete az integrációban. Új Pedagógiai Szemle. 76. 05–06. sz., 117–131. DOI: 10.71157/upsz.2026.05-06.07
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle