Új Pedagógiai Szemle

		Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság ISSN 1215-1807 (Nyomtatott) ISSN 1788-2400 (Online) INDEX 25701 DOI-prefix: 10.71157
ARCHÍVUM \| RÓLUNK \| KERESÉS \| KÉPTÁR \| BLOG \|

76. évf.
(2026)
05-06. szám

DINAMÓ (Digitálisan Naprakész Módszerek)

A generatív képalkotás alkalmazása és integrálása a vizuális kultúra oktatásába

DOI: 10.71157/upsz.2026.05-06.05

A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-06-19

ROVAT: Műhely

SZERZŐ:

JÓZSA GERGELY
művésztanár | Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnázium

KULCSSZAVAK: alkotótárs; élményalapú tanulás; kreativitás; művészetpedagógia; mesterséges intelligencia

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány a DINAMÓ – Digitálisan Naprakész Módszerek nevű, művészetpedagógiai innovációként létrejött alternatív alkotócsoport működését és pedagógiai hatásait vizsgálja. E pedagógia középpontjában a generatív képalkotás integrálása áll a vizuális művészeti nevelésbe, célja a képzőművészeti önkifejezés és az identitás erősítése, valamint az alkotói és tanulási folyamatok fejlesztése. A DINAMÓ reflektív tanulási környezetet biztosít, amely támogatja a vizuális kísérletezést és a művészeti tananyag élményalapú, alternatív feldolgozását, ötvözve a manuális és digitális technikákat. A generatív MI által létrehozott képek szerves részévé válnak az alkotói folyamatoknak, elősegítve a kreatív döntéshozatalt és a szakmai alkalmazhatóságot. A kutatás hangsúlyozza, hogy az MI nem helyettesíti a klasszikus művészeti értékeket, hanem korszerű pedagógiai eszközként egészíti ki azokat, miközben megőrzi az „emberi érintés” jelentőségét. Különös figyelmet kap a digitális képszerkesztés, a kritikai reflexió és a promptok tudatos megfogalmazása, amelyek révén a diákok mélyebb szakmai ismeretekre tesznek szert. Emellett a tanulmány célja az MI-vel kapcsolatos szkepticizmus oldása és a bizalom építése. A DINAMÓ modellje jól példázza, hogyan integrálható az MI a vizuális művészeti oktatásba úgy, hogy az támogassa az önkifejezést, a kreatív gondolkodást és a pedagógiai innovációt, miközben megőrzi a hagyományos művészeti értékeket és az alkotói szabadságot.

IRODALOM

Elfa, A. M. A. és Dawood, T. M. E. (2023): Using Artificial Intelligence for enhancing Human Creativity. Journal of Art, Design & Music. 2. 2. sz. (3).

DOI: https://doi.org/10.55554/2785-9649.1017

Chen, S-Y., Lin, P-S., Chein, W-C. (2022): Children’s Digital Art Ability Training System Based on AI-Assisted Learning: A Case Study of Drawing Color Perception. Frontiers in Psychology. 13.

DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.823078

Davies, Jindal-Snape, D., Collier, C., Digby, R., Hay, P. és Howe, A. (2013): Creative learning environments in education—A systematic literature review. Thinking Skills and Creativity. 8. 80–91.

DOI: https://doi.org/10.1016/j.tsc.2012.07.004

Haase, J. , Djurica, D. és Mendling, J. (2023): The Art of Inspiring Creativity: Exploring the Unique Impact of AI-generated Images. Letöltés: https://www.researchgate.net/publication/371874578_The_Art_of_Inspiring_Creativity_Exploring_the_Unique_Impact_of_AI-_generated_Images (2026. 06. 10.).

Hwang, G-J., Chiu, M-C., Hsia, L-H. és Shyu, F-M. (2022): Artificial intelligence-supported art education: a deep learning-based system for promoting university students’ artwork appreciation and painting outcomes. Educational Technology & Society. 25. 3. sz., 824–842.

DOI: https://doi.org/10.1080/10494820.2022.2100426

Jung, E-J. és Yoon , H-J. (2025): Issues of AI and human resource development: applications in education and the arts. Frontiers in Artificial Intelligence. 8.

DOI: https://doi.org/10.3389/frai.2025.1619980

Kalinina, L. J. (2018): Art workshop as a form of student’s artistic and creative activity. Scientific Vector of the Balkans. 7. 1. sz., 256–259.

DOI: https://doi.org/10.17816/snv201871306

Klementis, M., Jurišová, V. és Nagyová, M. (2024): Design “Made by human” in the world of AI. In: Prostináková Hossová, M, Solík, M. és Martovič, M. (szerk.): Marketing Identity – Human vs. Artificial. UCF FMK, Trnava. 332–338.

DOI: https://doi.org/10.34135/mmidentity-2024-34

Kosmyna, N., Hauptmann, E.,Ye, T-Y., Situ, J., Liao, X-H., Beresnitzky, A. V., Braunstein, I. és Maes, P. (2025): Our Brain on ChatGPT: Accumulation of Cognitive Debt when Using an AI Assistant for Essay Writing Task.

DOI: https://doi.org/10.48550/arXiv.2506.08872

Schmidt, Ph. és Loidolt, S. (2023): Interacting with Machines: Can an Artificially Intelligent Agent Be a Partner? AI & Society. 36. (55).

DOI: https://doi.org/10.1007/s13347-023-00656-1

Wadinambiarachchi, S., Kelly, R. M., Pareek, S., Zhou, Q. és Velloso, E. (2024): The Effects of Generative AI on Design Fixation and Divergent Thinking. Proceedings of the ACM on Human-Computer Interaction. (380). 1–18.

DOI: https://doi.org/10.1145/3613904.3642919

Wu, Z., Ji, D., Yu, K., Zeng, X., Wu, D. és Shidujaman, M. (2021): AI Creativity and the Human-AI Co-creation Model. In: Kurosu, M. (szerk.): Human-Computer Interaction. Theory, Methods and Tools – Thematic Area, HCI 2021, Held as Part of the 23rd HCI International Conference, HCII 2021, Virtual Event, July 24–29, 2021, Proceedings, Part I. Springer. 171–190.

DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-78462-1_13

Zsoldos, P. (2023): Femme Harmone. ANDFH Journal. 3. 3. sz.

DOI: https://doi.org/10.55344/andfh.2303055

A TELJES SZÖVEG ►

A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼

Józsa G. (2026): DINAMÓ (Digitálisan Naprakész Módszerek). A generatív képalkotás alkalmazása és integrálása a vizuális kultúra oktatásába . Új Pedagógiai Szemle. 76. 05–06. sz., 73–90. DOI: 10.71157/upsz.2026.05-06.05