Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
76. évf.
(2026)
05-06. szám
A lefelé irányuló iskolai mobilitás mintázatai ifjúsági mintában
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-06-19
ROVAT: Tanulmányok [peer reviewed]
SZERZŐ:
BOCSI VERONIKA
egyetemi tanár | DE GYGYK
KULCSSZAVAK: társadalmi mobilitás; oktatási mobilitás; EDM; ifjúság

ÖSSZEFOGLALÁS

A lefelé irányuló oktatási mobilitással (EDM) kapcsolatban kevés adat érhető el, azok ugyanakkor a fiatal generációban a jelenség erősödését mutatják Magyarországon. Vizsgálatunkban a Magyar Ifjúság 2020 adatbázisának 25-29 éves almintáját használtuk fel, és a következő csoportokat alakítottuk ki: az apa diplomás (N = 437), az apa érettségizett (N = 823) és az apa szakmunkás végzettségű (N = 1197). Hogy beazonosítsuk a lefelé irányuló oktatási mobilitással összefüggő tényezőket, olyan lehetséges független változókat használtunk, mint a nem, a településtípus vagy az anya iskolai végzettsége, és ezek segítségével bináris regressziós modelleket futtattunk le. A lefelé irányuló oktatási mobilitás értéke 26,8% volt a diplomás apák, 11,3% az érettségizett apák és 3,8% a szakmunkás apák esetében. Az érettségizett apák lefelé elmozduló gyermekeinek esetében férfitöbbletet tudtunk kimutatni. A diplomás apával bíró fiatalok mintájában a lefelé irányuló oktatási mobilitással a szülők életével való egyetértés, az anyagi helyzet, az apa diplomájának szintje és az anya végzettsége kapcsolódott össze, míg az érettségizett apák gyermekeinek almintájában a nem, a településtípus, a szülők életével való egyetértés, az anya végzettsége és az apa középfokú végzettsége mutatott szignifikáns kapcsolatot. Ha az EDM 2020-as arányait összevetjük a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 adataival, akkor minden oktatási szinten csökkenést tapasztalunk, tehát összességében az EDM aránya mérséklődött 2015 és 2020 között.

IRODALOM

Bereményi, B. Á. és Durst, J. (2021): Meaning making and resilience among academically high-achieving Roma women. Szociológiai Szemle. 31. 3. sz., 103–131.
Bocsi, V., Varga, A., és Fehérvári, A. (2023): Chances of Early School Leaving—With Special Regard to the Impact of Roma Identity. Education Sciences. 13. 5. sz., 483.
Bourdieu, P. (1978): A társadalmi egyenlőlenségek újratermelődése. Gondolat, Budapest.
Breen, R. és Goldthorpe, J. H. (1997): Explaining educational differentials: Towards a formal rational action theory. Rationality and society. 9. 3. sz., 275-305.
Bukodi, E. (2017): Cumulative inequalities over the life-course: Life-long learning and social mobility in Britain. Journal of Social Policy, 46. 2. sz., 367-404.
Bukodi, E., Paskov, M. és Nolan, B. (2020): Intergenerational class mobility in Europe: a new account. Social Forces. 98. 3. sz., 941–972.
Ceglédi T. (2018): Ugródeszkán. Reziliencia és társadalmi egyenlőtlenségek a felsőoktatásban. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Choudhary, A. és Singh, A. (2018): Effect of intergenerational educational mobility on health of Indian women. Plos one. 13. 9. sz. (e0203633).
Chuang, C. C. és Da-Sen, L. (2017): The trajectory of cultural taste: influence of intergenerational educational and class mobility on cultural taste. Journal of Research in Education Sciences. 62. 3. sz., 193.
Coleman, J. S. (1990). Foundations of social theory. Harvard University Press, Cambridge.
Csapó B., Molnár Gy. és Kinyó L. (2009): A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében. Iskolakultúra, 19. 3–4. sz., 3–13.
Diewald, M., Schulz, W. és Baier, T. (2015): Intergenerational downward mobility in educational attainment and occupational careers in West Germany in the twentieth century. European Sociological Review. 31. 2. sz., 172–183.
Éber M. Á. (2020): A csepp. A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete. Napvilág, Budapest.
Fazekas K. (2011). Közgazdasági kutatások szerepe az oktatási rendszerek fejlesztésében (No. MT-DP-2011/7). IEHAS Discussion Papers, Budapest.
Harcsa I. (2019): Iskola és társadalom (Gondolatok Gazsó Ferenc írásai kapcsán, a párhuzamos megközelítés jegyében). In: Békés Z. és Harcsa I. (szerk.): Iskola, társadalom, rendszerváltás. Belvedere, Szeged. 233–274.
Harcsa I., Monostori J., Ceglédi T. és Dabney-Fekete I. (2022): A nemzedékek közötti iskolai mobilitás mintázata és összefüggései az anyagi helyzettel: A reziliensek hátrányai a diploma után. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle. 3. 4. sz., 4–26.
Huszár Á. (2022): Osztályszerkezet és jövedelmeloszlás Magyarországon 1982 és 2019 között. In: Kolosi T., Szelényi I. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2022. TÁRKI, Budapest. 159¬¬–173.
Eurofound (2017): Social mobility in the EU. Publications Office of the European Union. Luxemburg.
DOI:
https://doi.org/10.2806/45877
Eurostat (2023): Educational attainment statistics. Letöltés:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Educational_attainment_statistics (2025. 12. 15.).
Gugushvili, A. (2017): Change or continuity? Intergenerational social mobility and post-communist transition. Research in Social Stratification and Mobility, 52, 59–71.
Hahn, S. (2016): The risk of downward mobility in educational attainment. Children of Higher-Educated Parents in Germany. Wiesbaden: Springer Fachmedien Wiesbaden (Life Course Research), Wiesbaden.
DOI:
https://doi.org/10.1007/978-3-658-14598-9
Híves T. és Kozma T. (2014): Az expanzió vége?. Educatio 23. 2. sz., 239–252.
Huszár, Á., Balogh, K. és Győri, Á. (2022): Educational mobility at the top and the bottom of the social structure in Hungary. Intersections. East European Journal of Society and Politics. 8. 2. sz., 138–155.
DOI:
https://doi.org/10.17356/ieejsp.v8i2.858
Iversen, V. (2020): Can'good'social mobility news be'bad'and vice versa?: Measurement (and downward mobility) pitfalls (No. 2020/13). WIDER Working Paper, Helsinki.
DOI:
https://doi.org/10.35188/UNU-WIDER/2020/770-5
Kreidl, M. (2005): Educating Communist Cadres: School Re-Entry and Sponsored Educational Mobility in State Socialism. UCLA Online Working Paper Series, Los Angeles (CA).
Lőrincz B. és Antal-Fekete E. (2022): Oktatási egyenlőtlenségek, iskolai mobilitás és az oktatási rendszer átalakulása Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig. Közgazdasági Szemle 69. 6. sz., 647–676.
Martín-González, M., González-Betancor, S. M., és Pérez-Esparrells, C. (2024): Early school leaving in Spain: a longitudinal analysis by gender. Longitudinal and Life Course Studies. 15. 3. sz., 322–347.
DOI:
http://doi.org/10.1332/17579597Y2024D000000023
Maslauskaite, A. (2021): Cultural capital, gender and intergenerational educational mobility in post-communist space. Societies. 11. 1. sz.
McNeil, A. (2025): Intergenerational educational mobility and anti-system support: the journey matters. Socio-Economic Review, 23. 1. sz., 1–23.
Mugiyama, R., Kwon, A. és Tabuchi, T. (2024): Downward Mobility and Loneliness: Consequences of Intergenerational Educational Mobility in Japan. CSRDA Discussion Paper, 2024.83. Tokyo.
Muñoz, E. (2024): The geography of intergenerational mobility in Latin America and the Caribbean. Economía, 23. 1. sz., 333–354.
Neuenschwander, M. P., Ramseier, L. és Garrote, A. (2025): Early determinants of intergenerational upward and downward educational mobility. Education Sciences. 15. 1. sz., 71.
DOI:
https://doi.org/10.3390/educsci15010071
OECD (2012): Education at a Glance. Letöltés:
https://www.oecd.org/en/publications/education-at-a-glance-2012_eag-2012-en.html (2025. 12. 15.).
OECD (2024): Education at a Glance. Country Notes. Hungary. Letöltés: https://www.oecd.org/en/publications/
education-at-a-glance-2024-country-notes_fab77ef0-en/hungary_1b2a3510-en.html (2025. 12. 15.).
OECD (2025a): Education at a Glance 2025: Hungary. Letöltés:
https://www.oecd.org/en/publications/education-at-a-glance-2025_1a3543e2-en/hungary_9b7c3dd1-en.html (2025. 12. 15.)
OECD (2025b): Education at a Glance 2025: OECD Indicators.
Ong, P. és Viernes, K. (2013): Filipino Americans and educational downward mobility. Asian American Policy Review. 23. 21–39.
Pollmann‐Schult, M. (2023): Downward educational mobility and the life satisfaction of adolescents and parents. Family Relations. 72. 1. sz., 234–252.
Polónyi I. (2022): Felsőoktatás-politikai tévelygések. Educatio. 31. 1. sz., 70–84.
Richardson, C. J. (1977): The problem of downward mobility. British Journal of Sociology. 28. 3. sz., 303–320.
Róbert P. (2019): Intergenerational educational mobility in European societies before and after the crisis. In: Tóth I. Gy. (szerk.): Hungarian Social Report. Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt., Budapest. 120–136.
Rustichini, A., Iacono, W. G. és McGue, M. (2017): The contribution of skills and family background to educational mobility. The Scandinavian Journal of Economics. 119. 1. sz., 148–177.
DOI:
https://doi.org/10.1111/sjoe.12198
Schultz, T. W. (1983). Beruházás az emberi tőkébe. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Sen, K. (2024): Moving up the ladder: the spatial determinants of intergenerational occupational mobility in rural India. Journal of Social and Economic Development, 26. Suppl 1. sz., 28–49.
DOI:
https://doi.org/10.1007/s40847-023-00313-5
Söhn, J. és Prekodravac, M. (2021): Upward, lateral, or downward? Multiple perspectives on migrants’ educational mobilities. Social Inclusion. 9. 1. sz., 140–151.
Székely L. (2021): A nagymintás ifjúságkutatások módszertana. In: Uő. (szerk.): Magyar fiatalok a koronavírus-járvány idején. Enigma 2001 Felelős Kiadó és Médiaszolgáltató Kft., Budapest. 257–274.
Szigeti F. (2021): Demográfiai jellemzők és a szülők iskolai végzettsége. In: Pusztai G. és Szigeti F. (szerk.): Előrehaladási és lemorzsolódási kockázat a felsőoktatásban, CHERD-H, Debrecen. 18–20.
Thijssen, L. és Wolbers, M. H. (2016): Determinants of intergenerational downward mobility in the Netherlands. Social Indicators Research. 128. 995–1010.
Varga A. (2024): „A családomból én voltam az első”. Gondolat, Budapest.
Veenstra, G. és Vanzella-Yang, A. (2021): Intergenerational social mobility and self-rated health in Canada. SSM-Population Health. 15. (100890).
Zelinsky, T., Mysikova, M. és Vecernik, J. (2016): Occupational mobility, educational mobility and intergenerational transmission of disadvantages in Europe. Ekonomicky Casopis. 64. 3. sz., 197–217.
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Bocsi V. (2026): A lefelé irányuló iskolai mobilitás mintázatai ifjúsági mintában. Új Pedagógiai Szemle. 76. 05–06. sz., 26–49. DOI: 10.71157/upsz.2026.05-06.03
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle