76. évf.
(2026)
03-04. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-05-13 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-14 | GLOVICZKI ZOLTÁN Anthony O’Hear, a jeles angol oktatási stakeholder és szakember A liberális oktatás nevében című kötete lehetőséget ad a „konzervatív pedagógia” által idealizált és védett iskola valóságának paradigmatikus megkérdőjelezésére. Az álláspontja szerint a fevilágosodás óta veszélyben lévő „klasszikus” európai iskola valójában egy sem korábban, sem azóta nem megvalósuló eszmény, amelyet éppen a felvilágosodás szült. |
| 16-26 | KNAUSZ IMRE Az írás javaslatot tesz egy olyan Nemzeti alaptanterv kidolgozására, amely figyelembe veszi a kormányzat felelősségét az oktatás tartalmi szabályozásában, ugyanakkor azt az elvet követi, hogy a tananyag kiválasztása és elrendezése pedagógiai kérdés, amelyról a pedagógusnak kell dönteni az adott tanulócsoport összetételét és igényeit figyelembe véve. A tanterv feladata ebben a felfogásban részben a fejlesztendő alapkészségek meghatározása, részben azoknak a kereteknek a kijelölése, amelyek között a tudásvágy, a világ iránti érdeklődés fölkeltése és fönntartása zajlik. A tananyag taxatív meghatározása helyett azt ajánlja, hogy a tanterv a tananyag „kulcskategóriáiból” induljon ki, és ezekhez kapcsoljon minimum óraszámokat. A kulcskategóriák nem témák, hanem a tananyag több témában is megjelenő típusai, pl. a vallástörténet a történelem tanulási területen. A tananyag körvonalazásában fontos szerepet kapnak a Jerome Bruner 1965-ös írásában exponált „struktúrák”. A szerző álláspontja szerint különösen fontos, hogy a Nemzeti alaptanterv kidolgozására és társadalmi vitájára megfelelő idő jusson, különös tekintettel arra, hogy korábban ez általában nem állt rendelkezésre. |
| 27-63 | ALPÁR VERA – KÁVÁSSYNÉ MOLNÁR EMESE A tanulmány célja a 2024-ben bevezetett pedagógus teljesítményértékelési rendszer (TÉR) hazai működésének feltárása, különös tekintettel annak motivációs, szervezetfejlesztési és vezetési implikációira. A kutatás két adatforrásra épült. Egyrészt egy kérdőíves vizsgálatra (N = 158), amelyben különböző intézménytípusokból, régiókból és tapasztalati szintekről érkező pedagógusok vettek részt. Másrészt 12, célszerű mintavétellel kiválasztott pedagógussal készített félig strukturált interjúra. A TÉR élményt három dimenzió mentén – kongruencia, kommunikáció, affektivitás – vizsgáltuk, amelyeket 0,0–1,0 skálán értékeltünk és háromdimenziós elemzőtérben ábrázoltunk. A kvalitatív és kvantitatív eredmények egyaránt három jellegzetes élményprofilt rajzoltak ki: a reziduális–deviáló (alacsony), a mediált–adaptív (közepes) és a koherens–reflektív (magas) csoportot. A kutatás rávilágít arra, hogy a TÉR akkor tölti be fejlesztő szerepét, ha a visszajelzés kontextusérzékeny, előre mutató és a pedagógusok autonómiáját erősíti. Eredményeink szerint a belső motiváció (78%), a támogató vezetői kommunikáció (84%) és a transzparens célrendszer együttesen járul hozzá a TÉR elfogadottságához. A tanulmány olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amelyek a TÉR-t a szakmai önreflexió és az iskolai tanuló szervezet kialakításának eszközévé tehetik. Az eredmények alapján a pedagógusok motivációját leginkább az értelmes célok, az autonóm munkavégzés és a vezetői visszajelzések minősége befolyásolják. A vezetői kommunikáció stílusa és hitelessége kulcsszerepet játszik abban, hogy a TÉR rendszer elfogadottá és eredményessé váljon. A válaszokból kirajzolódik, hogy a teljesítményértékelés akkor fejti ki pozitív hatását, ha az intézményi kultúra nyitott, reflektív és emberközpontú. A kutatás következtetése szerint a TÉR rendszer nemcsak értékelő, hanem fejlesztő eszközként is alkalmazható, amennyiben a visszajelzések stratégiai iránytűként szolgálnak a nevelőtestület számára. A tanulmány olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a vezetői gyakorlat, a motivációs környezet és a szervezeti kommunikáció tudatos fejlesztésével képesek a TÉR-t a szakmai tanulás, az autonóm pedagógusi tervezés és az iskolák tanuló szervezetté válásának tartós motorjává tenni. |
| 64-80 | KUKÁNÉ HORVÁTH BARBARA A tanulmány a magyar anyanyelvű angoltanárok különböző kisebbségi és társadalmi csoportokkal kapcsolatos attitűdjeit és a társadalmi távolság mintázatait vizsgálja. A kutatás egy 80 tételből álló online kérdőív kvantitatív adatain alapul, amelyet 151 pedagógus töltött ki. Az elemzés az attitűdök kognitív és affektív dimenzióira, valamint azok viselkedéses megnyilvánulására, a társadalmi távolságra fókuszál, amelynek mérésére Bogardus-skála szolgált. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok összességében elfogadó és pozitív attitűdökkel rendelkeznek a vizsgált csoportok többségével szemben, különösen a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő és neurodiverz tanulók esetében. Ugyanakkor nagyobb társadalmi távolság és kedvezőtlenebb attitűdök figyelhetők meg a roma, migráns és muszlim csoportok iránt. A korrelációs elemzések szoros kapcsolatot mutatnak a társadalmi távolság és a negatív attitűdök között, valamint arra utalnak, hogy a diverz tanulói csoportokkal kapcsolatos közvetlen tapasztalat együtt jár az elfogadóbb viszonyulásokkal. Az eredmények ugyanakkor rámutatnak egy kisebb, de jól azonosítható pedagóguscsoport jelenlétére is, amely elutasítóbb attitűdöket képvisel. A tanulmány hangsúlyozza a diverzitás és az inklúzió tudatosabb megjelenítésének fontosságát a pedagógusképzésben és a továbbképzések során. |
| 81-99 | SZABÓ-SZETTELE KATINKA A hazai idegennyelvoktatásnak máig kiaknázatlan területe a nyelvi kreativitásra építő és azt előtérbe helyező kreatív írás, amelyet a kreatív (nyelv)pedagógia egyik fő módszereként tarthatunk számon. Az idegen nyelvű kreatívírás-gyakorlatok során a tanulók új módon kombinálják a már ismert nyelvi elemeket, így személyesebb és érdekesebb szövegeket hoznak létre, amely ösztönzőleg hat a kreatív gondolkodásra is. A kreatív írás során egyfelől irodalmi szövegek adhatnak mintát, keretet a verbális alkotómunkához, másfelől vizuális ingerek, illetve szó- mondat- és szövegszintű impulzusok is támogathatják a kreatív produktumok létrehozását. A kreatív szövegalkotás értékelésének kérdése szintén fontos a nyelvtanítás szempontjából. E tekintetben érdemes a konvencionális, nyelvi hibákra rámutató értékelés helyett a kreatív szöveg kritériumait alapul venni, és azok mentén visszajelzést adni a tanulóknak, biztosítva számukra a kreatív írásban való fejlődés lehetőségét. A jelen munkában bemutatott kreatívírás-gyakorlatok egyrészt a poétikai írás, másrészt a prózaírás kategóriájába sorolhatók, amelyek által a kreatív nyelvtanár eszköztára tovább bővíthető. |
| 100-117 | KOVÁCS KRISZTINA Napjaink változó világa, a gyors technológiai, gazdasági és társadalmi fejlődés az óvodapedagógusokat is kihívások elé állítja. Olyan interaktív módszerek alkalmazni tudását kívánja meg, melyek lehetővé teszik a gyerekek hatékony óvodai nevelését. Ez az óvodapedagógus-képzésben olyan ismeretek, készségek és attitűdök kialakítását igényli, amelyek lehetővé teszik a folyamatosan változó helyzetekhez való alkalmazkodást. Jelen tanulmányban egy pilotvizsgálat eredményeit mutatjuk be, amelynek keretében az óvodapedagógus szakon tanuló hallgatók kooperatív tanulással kapcsolatos ismereteit és felhasználói attitűdjeit vizsgáltuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálatban részt vevő hallgatók pozitív attitűdöt mutatnak a kooperatív tanulási forma iránt, annak gyakorlati alkalmazását illetően viszont még éreznek bizonytalanságot. Igénylik, hogy a képzésük során saját élményű tapasztalatként találkozhassanak a kooperatív tanulási formával.
A tanulmány jelentőségét mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben a pedagógiai kutatásokban egyre inkább a figyelem fókuszába kerültek a különböző innovatív módszerek, így a kooperatív tanulás vizsgálata. Azonban a téma óvodapedagógiai megközelítése a módszertani szakirodalomban még kevésbé feldolgozott terület. Eredményeink hozzájárulhatnak a tématerület hazai tudományos diskurzusához. |
| 118-123 | BUTOR BARBARA Napjaink egyetemi hallgatói a Z generáció tagjai. Az életük elképzelhetetlen okostelefon, internet és folyamatos online jelenlét nélkül. Ezen keresztül kommunikálnak, és információik nagy részét is innen szerzik be. A mai fiatalok (az 1995–2009 között születettek) nagyon keveset sportolnak, mozognak (Kosztin és Balatoni, 2021). Iskolásként szinte egész nap vagy az órákon vagy a képernyő elött ülnek. Általános, és középiskolában még rendszeresebben mozognak, egyetemre érve azonban jelentősen csökken a hallgatók fizikai aktivitása, többségük csak a kötelező testnevelésórán mozog (Bárdos és Kraiciné Szokoly, 2018; Almásy és R. Fedor, 2021). Az iskolai testnevelésnek meghatározó szerepe van a felnőttkori fizikai aktivitásra (Bognár, 2005). 2010-ben, majd 2023-ban megvizsgáltam 23 magyarországi egyetem honlapját, a testnevelésre, sportolásra vonatkozó információk megjelenítésének tükrében. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a két időpont között történt-e pozitív irányú változás az egyetemek honlapján ezen információk elérhetőségének, megjelenítésének, tartalmának tekintetében. Kutatási módszerem összehasonlító tartalomelemzés volt, melyben ugyanazon egyetemek honlapját vizsgáltam meg, mint 2010-ben. Vizsgálatom eredményei azt mutatják, hogy az egyetemek honlapjai csak részben alkalmazkodtak a megváltozott hallgatói igényekhez. Továbbra is több lépésben érhetők el a testnevelésre, sportra vonatkozó információk. Megállapítottam továbbá, hogy a keresőszavak, valamint az információk tartalmát illetően történt javulás a két vizsgálat között. A keresőszavak egyszerűek, logikusak, a hallgatók azonnal tudhatják, hogy a számukra lényeges tartalmat hol találják. Szinte minden egyetem esetében a kötelező testnevelésre, a szabadidősportra, az eseményekre, versenyekre vonatkozóan is minden fontos információ megtalálható. |
| 124-131 | FARKAS KÁROLY A matematikaoktatásban a görbék megértése akkor válik természetessé, ha a tanuló nem a kész alakzattal, hanem az azt létrehozó mozgásokkal találkozik. Egy ilyen tanulási-tanítási tevékenységnek teremt jó módszertani közeget a Logo-pedagógia. Ezt támasztja alá gyakorlati példákkal, bemutatókkal ez a rövid írás. |
| 132-136 | MAGONY VIKTÓRIA A recenzió elhelyezi a tárgyalt kötetet a színházi nevelés és a színházpedagógia szakirodalmi és terminológiai történetében, és részletesen, tematikus bevilágításokkal bemutatja a kötetben szereplő tanulmányokat. |
| |
