Új Pedagógiai Szemle

Napjaink egyetemi hallgatói a Z generáció tagjai. Az életük elképzelhetetlen okostelefon, internet és folyamatos online jelenlét nélkül. Ezen keresztül kommunikálnak, és információik nagy részét is innen szerzik be. A mai fiatalok (az 1995–2009 között születettek) nagyon keveset sportolnak, mozognak (Kosztin és Balatoni, 2021). Iskolásként szinte egész nap vagy az órákon vagy a képernyő elött ülnek. Általános, és középiskolában még rendszeresebben mozognak, egyetemre érve azonban jelentősen csökken a hallgatók fizikai aktivitása, többségük csak a kötelező testnevelésórán mozog (Bárdos és Kraiciné Szokoly, 2018; Almásy és R. Fedor, 2021). Az iskolai testnevelésnek meghatározó szerepe van a felnőttkori fizikai aktivitásra (Bognár, 2005). 2010-ben, majd 2023-ban megvizsgáltam 23 magyarországi egyetem honlapját, a testnevelésre, sportolásra vonatkozó információk megjelenítésének tükrében. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a két időpont között történt-e pozitív irányú változás az egyetemek honlapján ezen információk elérhetőségének, megjelenítésének, tartalmának tekintetében. Kutatási módszerem összehasonlító tartalomelemzés volt, melyben ugyanazon egyetemek honlapját vizsgáltam meg, mint 2010-ben. Vizsgálatom eredményei azt mutatják, hogy az egyetemek honlapjai csak részben alkalmazkodtak a megváltozott hallgatói igényekhez. Továbbra is több lépésben érhetők el a testnevelésre, sportra vonatkozó információk. Megállapítottam továbbá, hogy a keresőszavak, valamint az információk tartalmát illetően történt javulás a két vizsgálat között. A keresőszavak egyszerűek, logikusak, a hallgatók azonnal tudhatják, hogy a számukra lényeges tartalmat hol találják. Szinte minden egyetem esetében a kötelező testnevelésre, a szabadidősportra, az eseményekre, versenyekre vonatkozóan is minden fontos információ megtalálható.

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról. Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2012-363-20-22 (2026. 01. 10.).

Arató F. és Varga A. (2012): Együtt-tanulók kézikönyve. Bevezetés a kooperatív tanulásszervezés rejtelmeibe. Mozaik, Szeged.

Bakos F. (1967; 1979): Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai, Budapest.

Czike B. (2006) A pedagógusszerep változása – Alternatív és nem alternatív iskolák összehasonlító elemzése. Eötvös József Kiadó, Budapest.

Csimáné Pozsegovics B. és Schlichter-Takács A. (2022): A felsőoktatásban alkalmazható aktivizáló módszerek. In: Bencéné Fekete A. és Schlichter Takács A. (szerk.): Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára. MatePress, Gödöllő. 45−57.

DOI: https://doi.org/10.54597/mate.0004

Damon E., Jones; Greenberg, Mark és Crowley, Max (2015): Early Social-Emotional Functioning and Public Health: the Relationship between Kindergarten Social Competence and Future Wellness. American Journal of Public Health. 105. 1–8.

DOI: https://doi.org/10.2105/AJPH.2015.302630

Deming David J. (2017): The Growing Importance of Social Skills in the Labor Market. Quarterly Journal of Economics. 132. 4. sz.1593‒1640.

DOI: https://doi.org/10.1093/qje/qjx022

Dobosné Földi B. (2017): A szociális kompetencia megjelenése a pályaleírásokban, valamint a felsőoktatási képzési és kimeneti követelményekben. EDU Szakképzéspedagógia. 7. 2. sz., 26‒49.

Dodge, K. A., Bierman, K. L., D. Coie, J., Greenberg, M. T., Lochman, J. E., és Pinderhughes, E. (2014): Impact of Early Intervention on Psychopathology, Crime, and Well-Being at Age 25. American Journal of Psychiatry. 172. 1. sz., 59–70.

DOI: https://doi.org/10.1176/appi.ajp.2014.13060786

Falus I. (2002): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki, Budapest.

Hanák Zs. (2007): A kooperatív módszertan elméleti és gyakorlati alapjai (kézirat). Eger. Letöltés: http://www.hefop.ektf.hu/anyagok/kooperativ_modszertan.htm (2026. 01. 26.).

Walker, J. (1995): Feszültségoldás az iskolában – Játékok és gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Jermann, P. és Dillenbourg, P. (2008): Group mirrors to support interaction regulation in collaborative problem solving. Computers & Education. 51. 1. sz., 279−296.

Johnson, David W. és Johnson, Roger T. (2017): Cooperative Learning. University of Minnesota. Letöltés: https://padletuploads.blob.core.windows.net/prod/244611843/f5ea9a677aee3fb5304701bf0c9d2d63/Enviando_cooperative_learning_David_Johnson.pdf (2026. 01. 14.).

Kagan, S. (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest.

Kasik L. (2006): A társas viselkedés, a tanulmányi teljesítmény és a tanulási-kulturális szokások összefüggése 13−16 éves korban. Magyar Pedagógia. 106. 3. sz. ,231−258.

Kelemenné Széll Zs. (2011): Az anyanyelvi órákon alkalmazott kooperatív munkaforma eredményességének vizsgálata hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók körében. In: Nagy A., Imre A. és Köntös N. (szerk.): Az olvasás össztantárgyi feladat. Savaria University Press, Szombathely. 135−145.

Kovács K., Bánfi B., Irsai F. és Varga S. (2023): Óvoda gyermekszemmel: egy pilotvizsgálat eredményei. Módszertani Közlemények. 63. 3. sz., 3−22.

Kövecsesné Gősi V. (2011): Együttműködésre épülő oktatási módszerek jelentősége a tanítási –tanulási folyamatban. In: Kovátsné Németh M. (szerk.): Globális kihívások, alternatív megoldások határon innen és túl. NYME AK, Győr. 100–112. o. Letöltés: https://habilitacio.uni-eszterhazy.hu/54/2/Kiadvány.pdf (2026. 04. 10.).

Nagy J. (2005): A hagyományos pedagógiai kultúra csődje. Iskolakultúra. 15. 6–7. sz. MIII−MXI. https://real.mtak.hu/59203/1/EPA00011_iskolakultura_2005_06_07_III-XI.pdf (2026. 01. 10.).

Óhidy A. (2005). Az eredményes tanítási óra jellemzői. Kooperatív tanulási formák a gyakorlatban. Új Pedagógiai Szemle. 55. 12. sz., 100−108. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00098/2005-12-mu-Ohidy-Eredmenyes.html (2026. 04. 10.).

Óhidy A. (2008). Preparation for Lifelong Learning in practice: cooperative learning In: Uő. (szerk.): Lifelong Learning: Interpretations of an Education Policy in Europe. VS Verlag, Wiesbaden. 89−107.

Orbán Jné. (2011): Kooperatív technikák. Az együttműködő tanulás szervezése. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pécs. Letöltés: https://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/koop_tech_oj/index.html (2026. 01. 10.).

Schworm, S. és Renkl, A. (2007): Learning argumentation skills through the use of prompts for selfexplaining examples. Journal of Educational Psychology. 99. 2. sz., 285–296.

DOI: https://doi.org/10.1037/0022-0663.99.2.285

Tigyiné Pusztafalvi H. (2015): Oktatási módszerek és oktatásszervezési módok. In: Betlehem J. (szerk.): Egészségügyi szakmódszertan. BME Tanárképző Központ, Budapest. 33–48. Letöltés: https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/Egeszsegugyi_szakmodszertan.pdf (2026. 01. 28.).

Turmezeyné Heller E. (2011): A tehetséggondozás lehetőségei a kooperatív tanulásban. Didakt, Debrecen.