Új Pedagógiai Szemle

This study investigates patterns of social distance and attitudes among Hungarian L1 English language teachers toward various minority and social groups. The research is based on quantitative data collected through an 80-item online questionnaire completed by 151 teachers. The study examines teachers’ attitudes across cognitive and affective dimensions, as well as their behavioral component through the measurement of social distance using a Bogardus scale. The findings indicate that, overall, teachers demonstrate relatively positive and tolerant attitudes toward most groups, particularly toward students with special educational needs, disabilities, and neurodiversity. However, greater social distance and less favorable attitudes were observed toward Roma, migrant, and Muslim groups. Correlational analyses reveal a strong relationship between social distance and negative attitudes, and suggest that direct experience with diverse student populations is associated with more accepting attitudes. At the same time, the results highlight the presence of a smaller subgroup of teachers expressing more exclusionary views. The findings underline the importance of addressing diversity and inclusion in teacher education and professional development.

Allport, G. W. (1935): Attitudes. In C. Murchison (szerk.): Handbook of social psychology. Clark University Press.

Ambrus Z. (2012): Egészségszociológia. Ábel, Kolozsvár.

Bordács M. (2001): A pedagógusok előítéletességének vizsgálata roma gyerekeket is tanító pedagógusok körében. Új Pedagógiai Szemle. 51. 2. sz. 70–89. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00046/2001-02-ta-bordacs-pedagogusok.html (2026. 03. 20.).

Bourdieu, P. és Passeron, J.-C. (1977): Reproduction in education, society and culture. Sage.

Eagly, A. H. és Chaiken, S. (1995). Attitude strength, attitude structure, and resistance to change. In: R. E. Petty és J. A. Krosnick (szerk.): Attitude strength: Antecedents and consequences. Lawrence Erlbaum Associates. 413–432.

Fazio, R. H. és Williams, C. J. (1986): Attitudes as object-evaluation associations. Journal of Personality and Social Psychology. 50. 1. sz., 229–238.

Fejes J. B. (2018): A deszegregációval kapcsolatos ismeretek és vélemények befolyásolási lehetőségei pedagógusok körében. In: Fejes J. B. és Szűcs N. (szerk.): Én vétkem: Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 111–125.

Festinger, L. (1957): A theory of cognitive dissonance. Stanford University Press.

Hajdú T. (2020): Idegenellenesség és bevándorlással kapcsolatos attitűdök Magyarországon. In: Kolosi T., Szelényi I. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2020. TÁRKI.

Hermann Z. (2020): A tanulói teljesítmények és a családi háttér összefüggései Magyarországon. In: Kolosi T., Szelényi I. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2020. TÁRKI.

Hogg, M. A. és Vaughan, G. M. (2005): Social psychology. Pearson.

Kelman, H. C. (1958): Compliance, identification, and internalization: Three processes of attitude change. Journal of Conflict Resolution. 2. 1. sz., 51–60.

DOI: https://doi.org/10.1177/002200275800200106

Központi Statisztikai Hivatal. (2024): Vallási megoszlás Magyarországon. Letöltés: https://www.ksh.hu

Malhotra, N. (2005): Attitude and affect: New frontiers of research in the 21st century. Journal of Business Research. 58. 4. sz., 477–482.

DOI: https://doi.org/10.1016/S0148-2963(03)00146-2

McConnell, A., Rydell, R., Strain, L. és Mackie, D. (2008): Forming implicit and explicit attitudes toward individuals: Social group association cues. Journal of Personality and Social Psychology. 94. 5. sz., 792–807.

DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.94.5.792

Millar, M. és Tesser, A. (1986): Effects of affective and cognitive focus on the attitude–behavior relation. Journal of Personality and Social Psychology. 51. 2. sz., 270–276.

DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.51.2.270

OECD (2018): Equity in education: Breaking down barriers to social mobility. OECD Publishing.

DOI: https://doi.org/10.1787/9789264073234-en

Office of the Commissioner for Educational Rights (2009): Teacher attitudes and educational inequality. Educational Reports.

Petty, R. E., Wheeler, S. C. és Tormala, Z. L. (2003): Persuasion and attitude change. In: T. Millon és M. J. Lerner (szerk.): Handbook of psychology: Personality and social psychology 5. John Wiley & Sons. 353–382.

DOI: https://doi.org/10.1002/0471264385.wei0515

Radó P. (2017): Az oktatási egyenlőtlenségek és az iskolarendszer működése Magyarországon. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Schiffman, L. és Kanuk, L. (2004): A model of consumer decision making. Pearson Prentice Hall.

Szabó I. és Horváth Á. (1995): Tanítóképző főiskolások elképzelései a kisebbségekkel létesíthető kapcsolatokról. Iskolakultúra. 5. 2. sz., 48–53.

Thurstone, L. (1931). The measurement of social attitudes. Journal of Abnormal and Social Psychology. 26. 2. sz., 249–269.

Tóth I. Gy. és Hajdú T. (2016): Előítéletek és társadalmi távolság a magyar társadalomban. In: Kolosi T. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2016. TÁRKI.

Van der Berg, S., Woolard, I. és Burger, R. (2006): Attitudes and education inequality. World Bank Publications.

Wood, W. (2000): Attitude change: Persuasion and social influence. Annual Review of Psychology. 51. 539–570.

DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.psych.51.1.539