Új Pedagógiai Szemle

A tanulmány a magyar anyanyelvű angoltanárok különböző kisebbségi és társadalmi csoportokkal kapcsolatos attitűdjeit és a társadalmi távolság mintázatait vizsgálja. A kutatás egy 80 tételből álló online kérdőív kvantitatív adatain alapul, amelyet 151 pedagógus töltött ki. Az elemzés az attitűdök kognitív és affektív dimenzióira, valamint azok viselkedéses megnyilvánulására, a társadalmi távolságra fókuszál, amelynek mérésére Bogardus-skála szolgált. Az eredmények azt mutatják, hogy a pedagógusok összességében elfogadó és pozitív attitűdökkel rendelkeznek a vizsgált csoportok többségével szemben, különösen a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő és neurodiverz tanulók esetében. Ugyanakkor nagyobb társadalmi távolság és kedvezőtlenebb attitűdök figyelhetők meg a roma, migráns és muszlim csoportok iránt. A korrelációs elemzések szoros kapcsolatot mutatnak a társadalmi távolság és a negatív attitűdök között, valamint arra utalnak, hogy a diverz tanulói csoportokkal kapcsolatos közvetlen tapasztalat együtt jár az elfogadóbb viszonyulásokkal. Az eredmények ugyanakkor rámutatnak egy kisebb, de jól azonosítható pedagóguscsoport jelenlétére is, amely elutasítóbb attitűdöket képvisel. A tanulmány hangsúlyozza a diverzitás és az inklúzió tudatosabb megjelenítésének fontosságát a pedagógusképzésben és a továbbképzések során.

Allport, G. W. (1935): Attitudes. In C. Murchison (szerk.): Handbook of social psychology. Clark University Press.

Ambrus Z. (2012): Egészségszociológia. Ábel, Kolozsvár.

Bordács M. (2001): A pedagógusok előítéletességének vizsgálata roma gyerekeket is tanító pedagógusok körében. Új Pedagógiai Szemle. 51. 2. sz. 70–89. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00046/2001-02-ta-bordacs-pedagogusok.html (2026. 03. 20.).

Bourdieu, P. és Passeron, J.-C. (1977): Reproduction in education, society and culture. Sage.

Eagly, A. H. és Chaiken, S. (1995). Attitude strength, attitude structure, and resistance to change. In: R. E. Petty és J. A. Krosnick (szerk.): Attitude strength: Antecedents and consequences. Lawrence Erlbaum Associates. 413–432.

Fazio, R. H. és Williams, C. J. (1986): Attitudes as object-evaluation associations. Journal of Personality and Social Psychology. 50. 1. sz., 229–238.

Fejes J. B. (2018): A deszegregációval kapcsolatos ismeretek és vélemények befolyásolási lehetőségei pedagógusok körében. In: Fejes J. B. és Szűcs N. (szerk.): Én vétkem: Helyzetkép az oktatási szegregációról. Motiváció Oktatási Egyesület, Szeged. 111–125.

Festinger, L. (1957): A theory of cognitive dissonance. Stanford University Press.

Hajdú T. (2020): Idegenellenesség és bevándorlással kapcsolatos attitűdök Magyarországon. In: Kolosi T., Szelényi I. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2020. TÁRKI.

Hermann Z. (2020): A tanulói teljesítmények és a családi háttér összefüggései Magyarországon. In: Kolosi T., Szelényi I. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2020. TÁRKI.

Hogg, M. A. és Vaughan, G. M. (2005): Social psychology. Pearson.

Kelman, H. C. (1958): Compliance, identification, and internalization: Three processes of attitude change. Journal of Conflict Resolution. 2. 1. sz., 51–60.

DOI: https://doi.org/10.1177/002200275800200106

Központi Statisztikai Hivatal. (2024): Vallási megoszlás Magyarországon. Letöltés: https://www.ksh.hu

Malhotra, N. (2005): Attitude and affect: New frontiers of research in the 21st century. Journal of Business Research. 58. 4. sz., 477–482.

DOI: https://doi.org/10.1016/S0148-2963(03)00146-2

McConnell, A., Rydell, R., Strain, L. és Mackie, D. (2008): Forming implicit and explicit attitudes toward individuals: Social group association cues. Journal of Personality and Social Psychology. 94. 5. sz., 792–807.

DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.94.5.792

Millar, M. és Tesser, A. (1986): Effects of affective and cognitive focus on the attitude–behavior relation. Journal of Personality and Social Psychology. 51. 2. sz., 270–276.

DOI: https://doi.org/10.1037/0022-3514.51.2.270

OECD (2018): Equity in education: Breaking down barriers to social mobility. OECD Publishing.

DOI: https://doi.org/10.1787/9789264073234-en

Office of the Commissioner for Educational Rights (2009): Teacher attitudes and educational inequality. Educational Reports.

Petty, R. E., Wheeler, S. C. és Tormala, Z. L. (2003): Persuasion and attitude change. In: T. Millon és M. J. Lerner (szerk.): Handbook of psychology: Personality and social psychology 5. John Wiley & Sons. 353–382.

DOI: https://doi.org/10.1002/0471264385.wei0515

Radó P. (2017): Az oktatási egyenlőtlenségek és az iskolarendszer működése Magyarországon. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.

Schiffman, L. és Kanuk, L. (2004): A model of consumer decision making. Pearson Prentice Hall.

Szabó I. és Horváth Á. (1995): Tanítóképző főiskolások elképzelései a kisebbségekkel létesíthető kapcsolatokról. Iskolakultúra. 5. 2. sz., 48–53.

Thurstone, L. (1931). The measurement of social attitudes. Journal of Abnormal and Social Psychology. 26. 2. sz., 249–269.

Tóth I. Gy. és Hajdú T. (2016): Előítéletek és társadalmi távolság a magyar társadalomban. In: Kolosi T. és Tóth I. Gy. (szerk.): Társadalmi Riport 2016. TÁRKI.

Van der Berg, S., Woolard, I. és Burger, R. (2006): Attitudes and education inequality. World Bank Publications.

Wood, W. (2000): Attitude change: Persuasion and social influence. Annual Review of Psychology. 51. 539–570.

DOI: https://doi.org/10.1146/annurev.psych.51.1.539