Alpár V. (2019): Lehet e területfejlesztési eszköz az oktatási rendszer? In: Róka J. és Kiss F. (szerk.): Annales Tomus XII. Budapesti Metropolitan Egyetem. 12–28.
Alpár V. (2021a): Non scholae, sed vitae discimus: Oktatásetikai kérdések és dilemmák. In: Rixer Á. (szerk.): A járvány hosszútávú hatása a magyar közigazgatásra. KRE ÁJK, Budapest. 365–394.
Alpár V. (2022a): Kreatív stratégiaalkotás, avagy tervezzünk XXI. századi iskolarendszert! In: Gál F. (szerk.): Taksonyi beszélgetések a pedagógiáról. MPT – ELTE Eötvös, Budapest. 99–106.
Alpár V. (2022b): Diszkriminatív eljárások vizsgálata: Az alapfokú oktatás szabályozásának hatékonysági, felelősségi és társadalmi kérdései (PhD disszertáció). Károli Gáspár Református Egyetem.
Alpár V. és Weber, T. J. (2021): For profit szervezetek teljesítményértékelési rendszerének stratégiai fejlesztése: Elemzés és esettanulmány. In: Miskolczi Bodnár P. (szerk.): Oktatók és hallgatók közös tanulmánykötete. KRE ÁJK, Budapest. 9–57.
Atik, S. és Çelik, O. T. (2020): The relationship between school principals’ empowering leadership style and teachers’ job satisfaction: The role of trust and psychological empowerment. International Online Journal of Educational Sciences. 12. 1. sz., 1–15.
Barnett, K., McCormick, J. és Conners, R. (2001): Transformational leadership in schools – panacea, placebo or problem? Journal of Educational Administration. Letöltés: https://emerald.com (2026. 04. 12.).
Bass, B. M. (1985): Leadership and performance beyond expectations. Free Press.
Bejer, J. B. A. (2019): Leadership style and motivating language among educational leaders of a State University. Asia Pacific Journal of Multidisciplinary Research. 7. 2. sz., 1–8.
Blase, J. és Blase, J. (1996): Facilitative school leadership and teacher empowerment: Teacher’s perspectives. Social Psychology of Education. 1. 2. sz., 117–145.
Bolin, F. S. (1989): Empowering leadership. Teachers College Record. 91. 1. sz., 81–96.
Braun, H. (2005): Using student progress to evaluate teachers: A primer on value added models. Educational Testing Service Policy Information Center. Letöltés: https://www.ets.org/Media/Research/pdf/PICVAM.pdf (2026. 03. 20.).
Cai, Y. és Lin, C. (2006): Theory and practice on teacher performance evaluation. Frontiers of Education in China. 1. 1. sz., 29–39.
Cheng, Y. C. (1997). The transformational leadership for school effectiveness and development in the new century. ERIC. Letöltés: https://eric.ed.gov/?id=ED407727 (2026. 03. 20.).
Chetty, R., Friedman, J. N. és Rockoff, J. E. (2014): Measuring the impacts of teachers In: Evaluating bias in teacher value added estimates. American Economic Review. 104. 9. sz., 2593–2632.
Cohen, J., Yonas, A. M. és Wilson, K. E. (2025. 10. 09.): Approximating teaching: A systematic review of the research. Review of Educational Research.
Danielson, C. (1996): Enhancing professional practice: The Framework for Teaching. ASCD. Letöltés: https://files.ascd.org/pdfs/publications/books/Enhancing Professional Practice 3ed sample chapters.pdf (2026. 04. 12.).
Danielson, C. (2007): The many faces of leadership. Educational Leadership. 65. 1. sz., 14–19.
Ehtsham, M., Affandi, H. és Shahid, A. (2023): The role of artificial intelligence in enhancing teacher productivity and efficiency: A systematic review. Sustainability, Contemporary Science Review. 15. 1. sz. (818). Letöltés: https://www.mdpi.com/2071 1050/15/1/818 (2026. 04. 12.).
Elliott, K. (2015): Teacher performance appraisal: More about performance or development? Australian Journal of Teacher Education. 40. 9. sz., 102–116. Letöltés: https://search.informit.org/doi/10.3316/informit.490666162557912 (2026. 04. 12.).
Feldman, K. A. (1987): Research productivity and scholarly accomplishment of college teachers as related to their instructional effectiveness: A review and exploration. Research in Higher Education. 26. 3. sz., 227–298.
Fenstermacher, G. D. és Richardson, V. (2005): On making determinations of quality in teaching. Teachers College Record. 107. 1. sz., 186–213.
Goe, L. (2007). The link between teacher quality and student outcomes: A research synthesis. National Comprehensive Center for Teacher Quality.
Goe, L., Bell, C. és Little, O. (2008): Approaches to evaluating teacher effectiveness: A research synthesis. National Comprehensive Center for Teacher Quality, Washington DC.
Gómez, L. F. és Valdés, M. G. (2019): The evaluation of teacher performance in higher education. Journal of Educational Psychology – Propositos y Representaciones. 7. 1. sz., 1–20.
Hallinger, P., Heck, R. H. és Murphy, J. (2014): Teacher evaluation and school improvement: An analysis of the evidence. Educational Assessment, Evaluation and Accountability. 26. 1. sz., 5–28.
Hanushek, E. A. (1986): The economics of schooling: Production and efficiency in public schools. Journal of Economic Literature. 24. 3. sz., 1141–1177.
Hebert, E. B. (2010): The relationship between emotional intelligence, transformational leadership, and effectiveness in school principals. ProQuest.
Ingvarson, L., Kleinhenz, E. és Wilkinson, J. (2007): Research on performance pay for teachers. Australian Council for Educational Research.
Isoré, M. (2009): Teacher evaluation: Current practices in OECD countries and a literature review. OECD Education Working Papers, No. 23.
Jacob, B. A. (2005): Accountability, incentives and behavior: The impact of high stakes testing in the Chicago Public Schools. Journal of Public Economics. 89. 5–6. sz., 761–796.
Jacob, B. A. és Levitt, S. D. (2003): Rotten apples: An investigation of the prevalence and predictors of teacher cheating. Quarterly Journal of Economics. 118. 3. sz., 843–877.
Kane, T. J. és Staiger, D. O. (2002): Volatility in school test scores: Implications for test based accountability systems. In: Ravitch, D. (szerk.): Brookings Papers on Education Policy – 2002. 235–283.
Leigh, A. (2007): Estimating teacher effectiveness from two year changes in students’ test scores. Australian National University Centre for Economic Policy Research Discussion Paper No. 555.
Leithwood, K. (1993): Contributions of transformational leadership to school restructuring. Educational Administration Quarterly. 29. 3. sz., 312–333.
Maral, M. és Özdemir, A. (2025): A systematic review on multi criteria decision making methods in educational research. British Educational Research Journal.
Margo, J., Benton, M., Withers, K. és Sodha, S. (2008): Those who can?. Institute for Public Policy Research.
McClelland, D. C. (1987): Human motivation. Cambridge University Press. [Az eredeti mű megjelenése: 1961.]
Obi, O. C. (2018): Influence of leader communication on employee motivation. Walden University Dissertations and Doctoral Studies, 1–120.
Podgursky, M. és Springer, M. G. (2007): Credentials versus performance: Review of the teacher performance pay research. Peabody Journal of Education. 82. 4. sz., 551–573.
Popham, W. J. (1997): What’s wrong—and what’s right—with rubrics. Educational Leadership. 55. 2. sz., 72–75.
Reezigt, G. J., Creemers, B. P. és de Jong, R. (2003): Teacher evaluation in The Netherlands and its relationship to educational effectiveness research. Journal of Personnel Evaluation in Education. 17. 67–81.
Rinehart, J. S., Short, P. M. és Short, R. J. (1998): Teacher empowerment and principal leadership: Understanding the influence process. Educational Administration Quarterly. 34. 4. sz., 630–649.
Rivkin, S. G., Hanushek, E. A. és Kain, J. F. (2005): Teachers, schools, and academic achievement. Econometrica. 73. 2. sz., 417–458.
Romero, L. D. M., del Águila, F. D. és Huarcaya, M. A. C. (2025): Self efficacy in teacher performance and educational productivity: An integrative review. Educational Reviews. 8. 6. sz. (e2025175).
Sanders, W. L. és Rivers, J. C. (1996): Cumulative and residual effects of teachers on future student academic achievement. University of Tennessee Value Added Research and Assessment Center.
Sanders, W. L., Wright, S. P. és Horn, S. P. (1997): The Tennessee value added assessment system: A quantitative, outcomes based approach to educational accountability. In: Walberg, H. J. (szerk.): Testing and assessment in educational reform. Information Age Publishing. 123–148.
Sasan, J. M., Escultor, G. R. és Larsari, V. N. (2023): The impact of transformational leadership on school culture. International Journal of Social Sciences. 3. 8. sz. 1899–1907.
Schildkamp, K. és Teddlie, C. (2008): School performance feedback systems in the USA and in The Netherlands: A comparison. Educational Research and Evaluation. 14. 3. sz., 255–282.
Sridhar, S., Dias, B. és Sequeira, A. H. (2010): Measuring faculty productivity: A conceptual review. SSRN Electronic Journal.
Taut, S. és Sun, Y. (2014): The development and implementation of a national, standards based, multi method teacher performance assessment system in Chile. Education Policy Analysis Archives. 22. 71. sz., 1–30.
Temnyatkina, O. és Tokmeninova, D. (2018): Modern approaches to teacher performance assessment: An overview of foreign publications. Educational Studies Moscow.
Wang, C. és Li, H. (2022): Work motivation and performance appraisal: The moderating effect of Chinese college instructors’ perceived procedural fairness. Journal of Higher Education Theory & Practice. 22. 11. sz., 139–150.
Weingarten, R. (2007): The pitfalls of performance pay. American Federation of Teachers.
Xin, T., Xu, G. és Tatsuoka, K. K. (2004): Using the rule space model for subscores in international assessments. International Journal of Testing. 4. 4. sz., 291–315.
Zagyváné Szűcs I. (2019): A pedagógusok szakmai önértékelését befolyásoló tényezők, különös tekintettel a külső szakmai elvárásokra és a szakmai énhatékonyság személyes aspektusaira (Doktori disszertáció). Eszterházy Károly Egyetem. Letöltés: https://disszertacio.uni eszterhazy.hu/73/ (2026. 04. 12.).
Zagyváné Szűcs I. (2020): A pedagógusok szakmai önértékelésének vizsgálata. Eszterházy Károly Egyetem. Letöltés: https://publikacio.uni eszterhazy.hu/6744/ (2026. 04. 12.).
Egyéb források (szakmai webes tartalmak, jogszabályok, riportok, útmutatók)
Belügyminisztérium (2024): 18/2024. (IV. 4.) BM rendelet a pedagógusok teljesítményértékelésének részletszabályairól. Magyar Közlöny, 2024/42.
Belügyminisztérium (2024): Módszertani útmutató a pedagógusok teljesítményértékeléséhez. BM Oktatásirányítási Főosztály, Budapest. [Belső intézményi dokumentum, hivatkozás a kutatásban.]
CAESL [Center for the Assessment and Evaluation of Student Learning] (2004): The value of value added models. University of California.
CESIR (2023): Comparative study of teacher evaluation in Iran, Finland, Australia, USA. Comparative Education Studies and International Research 5. 2. sz., 45–68. Letöltés: https://journal.cesir.ir/article_160840_32ba668bfbf542742472b3ea3fcd30d4.pdf (2026. 04. 10.).
Debreceni Egyetem (é. n.): Ösztönzés és teljesítményértékelés az oktatásban. Letöltés: https://old.elearning.unideb.hu/pluginfile.php/578879/mod_resource/content/2/5_Ösztönzés_Teljesítmény_SRK_hallg.pdf (2026. 04. 10.).
DFT Consulting (2024): 5+1 motivációs modell a munkahelyi elköteleződéshez. Letöltés: https://www.dft.hu/wp content/uploads/2024/04/51_Motivacios_modell.pdf (2026. 04. 10.).
Magyarország Kormánya (2023): 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok teljesítményértékeléséről. Magyar Közlöny, 2023/124.
Magyarország Országgyűlése (2023): 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról. Magyar Közlöny, 2023/104.
MDPI (2023): Global teaching evaluation systems under a sustainable development perspective. Sustainability. 15. 1. sz. (818). Letöltés: https://www.mdpi.com/2071 1050/15/1/818 (2026. 04. 10.).
OECD (2025): Teacher appraisal. OECD Topics. Letöltés: https://www.oecd.org/en/topics/teacher appraisal.html (2026. 04. 10.).
OECD (2025): Teacher appraisal. OECD Topics. Letöltés: https://www.oecd.org/en/topics/teacher appraisal.html (2026. 04. 10.).
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete: (2025): Pedagógusok a teljesítményértékelésről – kérdőíves felmérés 1675 pedagógus válaszával. Letöltés: https://pdsz.hu/pedagogusok a teljesitmenyertekelesrol (2026. 04. 10.).
Springer (2022): Teacher Evaluation Around the World. Cham: Springer Nature. Letöltés: https://link.springer.com/book/10.1007/978 3 031 13639 9 (2026. 04. 10.).
Studocu (2024): Maslow, Herzberg és McClelland motivációs elméletei. Letöltés: https://www.studocu.com/hu/document/bme/pszichologia/motivacio tartalomelmelet/108034569 (2026. 04. 10.).
TeamGuide (é. n.): Motivációs elméletek röviden. Leöltés: https://teamguide.hu/motivacios elmeletek/ (2026. 04. 10.).
