Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
76. évf.
(2026)
01-02. szám
A fiktív szerep alkalmazása a tanításban – kutatás a tanári szerepbelépés alkalmazásának lehetőségeiről
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-03-17
ROVAT: Műhely
SZERZŐK:
BETHLENFALVY ÁDÁM
habilitált egyetemi docens | KRE
TÓTH-CSIKI ZSUZSANNA
egyetemi hallgató | osztatlan tanárképzés, dráma- és színházismeret – magyar nyelv és irodalom szak
KULCSSZAVAK: tanári szerepbelépés; drámapedagógia; tanulói bevonódás; demokratikus tanulás

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány a tanári szerepbelépés (Teacher in Role) pedagógiai alkalmazását mint a tanulói bevonódást és a demokratikusabb tantermi interakciókat támogató drámapedagógiai eljárást vizsgálja. A kutatás arra keresi a választ, hogy a tanár fiktív szerepben való megjelenése miként alakítja át a tanulási viszonyokat, a tanulók motivációját és a tanórai hatalmi struktúrákat.

A vizsgálat kevert módszertannal zajlott: 2025-ben kérdőíves adatfelvétel történt 122 tanuló részvételével, amelyet pedagógusi reflektív naplók és fókuszcsoportos beszélgetések egészítettek ki. Az eredmények szerint a tanulók többsége élvezetesnek és izgalmasnak élte meg a szerepbelépést tartalmazó órákat, és nagy arányban támogatná a módszer más tantárgyakban való alkalmazását is. A kvalitatív adatok rámutatnak arra, hogy a szerepbelépés egyszerre jelent erős bevonó eszközt és módszertani kihívást: fokozott reflexivitást, biztonságos keretezést és csoportérzékeny tervezést igényel.

A tanári szerepbelépés a kutatás alapján olyan pedagógiai gyakorlatként értelmezhető, amely a tanulást életközelibbé, érzelmileg átélhetőbbé és részvételibbé teheti.

IRODALOM

Bethlenfalvy Á. (2020): Dráma a tanteremben: Történetek cselekvő feldolgozása. L’Harmattan, Budapest. DOI: https://doi.org/10.56037/978-963-414-718-3
Boal, J. (2023): Theatre of the Oppressed and its Times. Routledge, London. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003325048
Cohen, L., Manion, L. és Morrison, K. (2018): Research Methods in Education. Routledge, London.
Cziboly Á. (2010): The DICE has been cast; Research findings and recommendations on educational theatre and drama. DICE Consortium, Budapest.
Czető K. (2019): Az iskolához való viszony fogalmi értelmezéseinek összehasonlító vizsgálata: iskolai attitűd, jóllét és elköteleződés. Iskolakultúra. 29. 10. sz., 17–34. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.10.17
Davis, D. (2014): Imagining the Real: Towards a new theory of drama in education. Trentham Books, Stoke on Trent.
Eck J., Golden D. és Kaposi L. (2020): Útmutató a dráma és színház tantárgy tanításához a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján. EKE, Eger.
Hallgren, E. (2022): Drama in education and the value of process. In: McAvoy, M. és O’Connor, P. (szerk.): The Routledge Companion to Drama in Education Routledge. London. 45–52. DOI: https://doi.org/10.4324/9781003000914-6
Heathcote, D. (2020): Jel és előjel (ford. Kucserka Zsófia). In: Takács G. (szerk.): Jeladás és képzelet. Káva Kulturális Műhely, Budapest. 9–34.
Golden D. (2020): A megélés kutatása. Drámapedagógiai Magazin. 30. 2. sz., 21–25.
Kaposi L. (1994): A tanár – Szerepben. Drámapedagógiai Magazin. 4. 3. sz., 3–7.
Király G., Dén-Nagy I., Géring Zs. és Nagy B. (2014): Kevert módszertani megközelítések. Elméletek és módszertani alapok. Kultúra és Közösség. 5. 2. sz., 95–104.
Konczer K. (2020): Végleteket megélni – a képzelet felszabadítása drámaórán, Drámapedagógiai Magazin. 30. 2. sz., 25–31.
Krueger, R. A. és Casey, M. A. (2009): Focus groups: A practical guide for applied research. Sage Publ, Thousand Oaks.
OECD (2019a): PISA 2018 Results (Volume I): What Students Know and Can Do. OECD Publishing, Paris.
OECD (2019b): PISA 2018 Results (Volume II): Where All Students Can Succeed. OECD Publishing, Paris.
OECD (2019c): PISA 2018 Results (Volume III): What School Life Means for Students’ Lives. OECD Publishing, Paris.
OECD (2025): Results from TALIS 2024: The State of Teaching. TALIS; OECD Publishing, Paris. DOI: https://doi.org/10.1787/90df6235-en
Rathore, C. S. (2021): Teacher-in-Role as a Tool for Scaffolding Role Plays in the English Classroom. Mask and Gavel [by JALT PIE SIG]. 9. 1. sz. 28–43. DOI: https://doi.org/10.37546/JALTSIG.PIE9.1-3
Tölgyessy Zs. (2018): A drámapedagógia elmélete és gyakorlata. Akadémiai, Budapest.
Varga-Csikász C. (2020). A drámapedagógia hatása a tanári kompetenciák alakulására. OxIPO. 2. 3. sz., 55–72. DOI: https://doi.org/10.35405/OXIPO.2020.3.55
Zeichner, K. M. és Liston, D. P. (2013): Reflective Teaching. Routledge, London. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203771136
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Bethlenfalvy Á. és Tóth-Csiki Zs. (2026): A fiktív szerep alkalmazása a tanításban – kutatás a tanári szerepbelépés alkalmazásának lehetőségeiről. Új Pedagógiai Szemle. 76. 01–02. sz., 77–93. DOI: 10.71157/upsz.2026.01-02.05
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle