Új Pedagógiai Szemle

A fiatalok változó igényei és a társadalmi környezet új kihívásokat támasztanak a testnevelés tantárgy elé. A hagyományos, tanárközpontú módszerek mellett egyre nagyobb szükség van tanulóközpontú, élményalapú megközelítésekre, amelyek a diákok aktív részvételét, motivációját és egészségtudatát erősítik. Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem elsőéves hallgatói milyen középiskolás testnevelésórai tapasztalatokkal érkeznek a felsőoktatásba, különös tekintettel a sportmúltra, a tanórai mozgásanyagra és a tanulóközpontú módszerek előfordulására. Az online kérdőíves vizsgálatban 78 hallgató vett részt (33,3% férfi, 66,7% nő). A válaszadók 79,5%-a gimnáziumból érkezett, 14,1%-uk testnevelés tagozatos múlttal. Több mint felük igazolt sportolóként rendszeresen edzett középiskolás éveiben, jelenleg pedig kétharmaduk sportol valamilyen formában, bár minden ötödik hallgató inaktív. A testnevelésórákon leggyakrabban labdajátékok, gimnasztika és atlétika szerepeltek, míg az úszás, küzdősportok és téli sportok ritkán jelentek meg. A tanulóközpontú módszerek alkalmazása alacsony volt: a hallgatók közel 80%-a sosem végzett projektfeladatot, és mindössze 58% találkozott feladatkártyával vagy társellenőrzéssel. Eredményeink azt mutatják, hogy bár a mindennapos testnevelés bevezetése növelte a mozgás mennyiségét, a módszertani megújulás még nem épült be széles körben a középiskolai gyakorlatba. A longitudinális kutatás további fázisai hozzájárulhatnak annak feltárásához, hogy a modern pedagógiai eszközök fokozatos megjelenése hogyan befolyásolja a fiatal felnőttek sportolási szokásait, motivációját és egészségtudatos életmódját.

Bessa, C., Hastie, P. A., Araújo, R. és Mesquita, I. (2019): What do we know about the development of personal and social skills within the Sport Education Model: A systematic review. Journal of Sports Science & Medicine. 18. 4. sz., 812–829.

Bognár J. (2019): A testnevelés értékorientációja. Új Pedagógiai Szemle. 69. 3–4. sz., 100–108. Letöltés: https://upszonline.hu/index.php?article=690304013 (2026. 02. 04.).

Cairney, J., Dudley, D., Kwan, M., Bulten, R. és Kriellaars, D. (2019): Physical literacy, physical activity and health: Toward an evidence-informed conceptual model. Sports Medicine. 49. 3. sz., 371–383. DOI: https://doi.org/10.1007/s40279-019-01063-3

Casey, A. és Kirk, D. (2021): Models-based practice in physical education. Routledge.

Chatzisarantis, N. L. D. és Hagger, M. S. (2009): Effects of an intervention based on self-determination theory on self-reported leisure-time physical activity participation. Psychology & Health. 24. 1. sz., 29–48. DOI: https://doi.org/10.1080/08870440701809533

Cheon, S. H. és Reeve, J. (2013): Do the benefits from autonomy-supportive PE teacher training programs endure? A one-year follow-up investigation. Psychology of Sport and Exercise. 14. 4. sz., 508–518. DOI: https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2013.02.002

Choi, S., Wang, F.-J., Sum, R., Ching, B. H., Leung, E. F. L. és Ho, R. W. K. (2024): The motivational impact of Sport Education model on daily physical activity levels among university students: A mediation analysis. Scientific Reports. 14. 1. sz. (27964). DOI: https://doi.org/10.1038/s41598-024-78446-8

Csányi T. (2010): A fiatalok fizikai aktivitásának és inaktív tevékenységeinek jellemzői. Új Pedagógiai Szemle- 60. 3–4. sz., 115–129.

Deutsch K. (2011): Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle. 61. 1–5. sz. 225–234.

Deutsch K. (2012): Elvek és gyakorlat. Egészségfelfogás, egészségnevelés és mentálhigiénés szemléletmód az általá-nos iskolai egészségnevelési programok és a pedagógusokkal készült interjúk tükrében. Doktori értekezés. Kéz-iratként.

Edwards, L. C., Bryant, A. S., Keegan, R. J., Morgan, K. és Jones, A. M. (2017): Definitions, foundations and associations of physical literacy: A systematic review. Sports Medicine. 47. 1. sz., 113–126. DOI: https://doi.org/10.1007/s40279-016-0560-7

Ekler J., Szivák J., Némethné Tóth O. és Koltai M. (2021): A szemlélet- és gyakorlatváltást támogató progra-mok jellemzői és jelentősége a pályakezdés idején – Pályakezdő testnevelő tanárok reflexiói a MIP NPET programról. Pedagógusképzés. 20. 2. sz., 47–63.

Fintor G. (2016): A mindennapos testnevelés implementációja észak-alföldi általános iskolákban. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport. 43. [Nova Series Tom XLIII], Különszám, 179–198.

Fintor G. (2017): A mindennapos tanórai testnevelés szubjektív helyzete az Észak-Alföldi régió tanulóinak körében. Magyar Sporttudományi Szemle. 18. 72. sz., 4–10.

Hastie, P. A., Martínez de Ojeda, D. és Calderón, A. (2011): A review of research on Sport Education: 2004 to the present. Physical Education and Sport Pedagogy. 16. 2. sz., 103–132. DOI: https://doi.org/10.1080/17408989.2010.535202

Horváth C. és H. Ekler J. (2019): Tanítási stílusok alkalmazása és bemutatása az IPOO modellen keresztül a testnevelésben. Különleges Bánásmód. 5. 3. sz., 39‒47. DOI 10.18458/KB.2019.3.39

Horváth C. (2020): A különböző foglalkoztatási formák alkalmazásának gyakorisága testnevelés órán. In: Medovarszki I. (szerk.): Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2020 – Tanulmányok a csoportos tanulásszerve-zés sajátos gyakorlatairól. Magánkiadás. 77–84.

Jackson-Kersey, R. és Spray, C. M. (2016): The effect of perceived psychological need support on amoti-vation in physical education. European Physical Education Review. 22. 1. sz., 99–112. DOI: https://doi.org/10.1177/1356336X15591341

Kovács K., Moravecz M. és Nagy Á. (2019): Vélemények a mindennapos testnevelésről a felsőoktatásban részt vevő hallgatók és oktatók szemszögéből. Új Pedagógiai Szemle. 69. 3–4. sz., 87–99. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00192/pdf/EPA00035_upsz_2019_03-04_087-099.pdf (2026. 02. 04.).

Lappints R. és H. Ekler J. (2023): A testnevelő tanárok tanítási stílusának hatása a tanórai terhelésre, illetve a tanulók számára érzékelhető motivációs környezetre (pilot kutatás). Magyar Sporttudományi Szemle. 24. 3. sz., 77–84.

Lappints, R., és H. Ekler, J. (2024): Correlations between the physical education teacher’s teaching style and the perceptible motivational level of the learning environment. Stadium – Hungarian Journal of Sport Sci-ences. 7. 2. sz. DOI: https://doi.org/10.36439/shjs/2024/2/15400

Mosston, M. és Ashworth, S. (2002): Teaching physical education (5th ed.). Benjamin Cummings, Boston, MA.

Némethné Tóth O. Koltai M. és H. Ekler J. (2024): A tanulóközpontú testnevelés megjelenési gyakorisága egy empirikus vizsgálat alapján. Magyar Sporttudományi Szemle. 25. 2. sz., 32–.

Révész L. és Csányi, T. (szerk., 2015): A testnevelés tanításának didaktikai alapjai – Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

Rink, J. (2014): Teaching physical education for learning (7th ed.). McGraw-Hill, New York, NY.

Risyanto, A., Subarjah, H., Ma'mun, A., Nuryadi, N. és Prabowo, I. (2024): The effect of student-centred learning approaches in physical education on positive youth development. Edu Sportivo: Indonesian Jour-nal of Physical Education. 5. 1. sz., 10–21. DOI: https://doi.org/10.25299/esijope.2024.vol5(1).14532

Ritter Hajas I., B.(2021): Játékkultúra a mindennapos testnevelésben. Pécsi Tudományegyetem. Letöltés: https://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/PDF/47_jatekkultura_a_mindennapos_testnevelesben.pdf (2026. 01. 12.).

Sánchez-Oliva, D., Pulido-González, J. J., Leo, F. M., González-Ponce, I. és García-Calvo, T. (2017): Effects of an intervention with teachers in the physical education context: A Self-Determination Theory approach. PLOS ONE. 12. 12. sz. (e0189986). DOI: https://doi.org/10.1371/journal.pone.0189986

Siedentop, D., Hastie, P. A. és van der Mars, H. (2011): Complete guide to sport education (2nd ed.): Human Kinetics.

Somhegyi A. (2012): A teljes körű iskolai egészségfejlesztés országos megvalósítását elősegítő elemek a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényben. Népegészségügy. 9. 3. sz., 202–213.

Taylor, I. M., Ntoumanis, N. és Standage, M. (2008): A selfdetermination theory approach to understand-ing the antecedents of teachers’ motivational strategies in physical education. Journal of Sport and Exercise Psychology. 30. 1. sz. 75–94.

Tendinha, R., Alves, M. D., Freitas, T., Appleton, G., Gonçalves, L., Ihle, A., Gouveia, É. R. és Marques, A. (2021): Impact of Sport Education Model in Physical Education on students’ motivation: A systematic review. Children. 8. 7. sz., 588–. DOI: https://doi.org/10.3390/children8070588

Urbinné Borbély Sz. (2018): A mindennapi testnevelés implementációjának megítélése az Észak-Alföldi Régió-ban. PhD-értekezés. Debreceni Egyetem, Humán Tudományok Doktori Iskola.

Vass, Z., Molnár, L., Boronyai, Z., Révész, L. és Csányi, T. (2015): Zöld könyv. A Testnevelés az Egészségfej-lesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégia helyzetelemző tanulmánya. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

Whitehead, M. (szerk., 2010): Physical literacy: Throughout the lifecourse. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203881903

Whitehead, M. ( szerk., 2019): Physical literacy across the world. Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203702697

Zhang, J., Xiao, W., Soh, K. G., Yao, G., Bin Mohd Anuar, M. A., Bai, X. és Bao, L. (2024): The effect of the Sport Education Model in physical education on student learning attitude: A systematic review. BMC Public Health. 24. 1. sz., 949–. DOI: https://doi.org/10.1186/s12889-024-18243-0