2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Magyar Közlöny, 2011/162.
Alim, H. S. és Paris, D. (2014): What is culturally sustaining pedagogy and why does it matter? In Paris, D. és Alim, H. S. (szerk.): Culturally sustaining pedagogies: Teaching and learning for justice in a changing world. Teachers College Press
Archuleta, A. J és Lakhwani, M. (2016): Posttraumatic stress disorder symptoms among first-generation Latino youths in an English as a second language school. Children és Schools. 38. 2. sz., 119–127.
ASCD (é. n.): The whole child approach. Letöltés: https://www.ascd.org/whole-child (2024. 10. 28.)
Bárány T. (2011): Szépirodalom vs. lektűr. Egy rossz fogalmi megkülönböztetésről. Holmi. 23. 3. sz, 249–270.
Bárdos J. (2020): A félreismert Közös európai referenciakeret (KER, 2001) és Társkötete (2018): kritikai elemzés. Modern Nyelvoktatás. 26. 1–2. sz., 5–27.
Bartos É. (1989): A biblioterápia és alkalmazása: válogatás. Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.
Bartos É. (szerk., 1989): Olvasókönyv a biblioterápiáról. Országos Széchényi Könyvtár KMK, Budapest.
Belbin, D. (2011): What is young adult fiction? English in Education. 45. 2. sz., 132–145.
Berán E. és Unoka Zs. (2016): Élettörténetek a pszichoterápiában. Oriold és Társai, Budapest.
Béres J. (2016a): Egy személyközpontú biblioterápia felé. Helikon – Irodalomtudományi Szemle. [„Biblioterá-pia, irodalomterápia”]. 2. sz., 259–268.
Béres J. (2016b): „Pécsi iskola”: A hazai új generációs biblioterapeuta képzés kihívásai és eredményei. Orvosi könyvtárak. 13. 3. sz., 45–49.
Béres J. (2017): „Azért olvasok, hogy éljek”. Az olvasásnépszerűsítéstől az irodalomterápiáig. Kronosz, Budapest.
Béres J. (2025): Terápiás írás – Elmélet – gyakorlat – személyes élménybeszámolók. Park, Budapest.
Berns, C. F. (2004): Bibliotherapy: Using Books to Help Bereaved Children. Journal of Death and Dying. 48. 4. sz., 321–336.
Betzalel, N. és Shechtman, Z. (2010): Bibliotherapy treatment for children with adjustment difficulties: A comparison of affective and cognitive bibliotherapy. Journal of Creativity in Mental Health. 5. 4. sz., 426–439. DOI:
https://doi.org/10.1080/15401383.2010.527816
Biller, K. (1994): Bildung – integrierender Faktor in Theorie und Praxis. Ein Gesamtkonzept auf sinntheo-retischer Grundlage als Antwort auf aktuelle Herausforderungen. Druck nach Typoskript. (Studien zur Philosophie und Theorie der Bildung; 30). Deutscher Studien Verlag, Weinheim
Bishop, R. S. (1990): Mirrors, windows, and sliding glass doors. Perspectives: Choosing and using books for the classroom. 6. 3. sz., 9–12.
Bollnow, O. F. (1959): Existenzphilosophie und Erziehung. Stuttgart.
Borg, S. (2006): The distinctive characteristics of foreign language teachers. Language Teaching Research. 10. 1. sz., 3–31.
Brinton, D. M. (2014): Content-based instruction. In: Celce-Murcia, M., Brinton, D. M. és Snow, M. A. (szerk.): Teaching English as a second or foreign language (4. kiadás). National Geographic Learning /Cengage Learning. 461–475.
Bruner, J. S., Wood, D. és Ross, G. (1976): The role of tutoring in problem solving. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 17. 89–100.
Buber, M. (1999): Én és Te. Európa, Budapest.
Buxbaum, E. (1949): The role of a second language in the formation of ego and superego. The Psychoanalytic Quarterly. 18. 3. sz., 279–289.
Cook, E. T., Earles-Vollrath, T. és Ganz J. B. (2006): Bibliotherapy. Intervention in School and Clinic. 42. 2. sz., 91–100.
Coyle, D., Hood, P. és Marsh, D. (2010): CLIL: Content and Language Integrated Learning. Cambridge University Press.
Dalton-Puffer, C. (2008): Discourse in Content and Language Integrated Learning (CLIL) Classrooms. John Benjamins.
Dawkins, R. (2021): Az önző gén. Kossuth, Budapest.
Dewaele, J.-M. és Costa, A. (2013): The foreign language effect in psychotherapy. Journal of Communicati-on és Applied Social Sciences, 1(1), 26-44.
Diogenes Laertius (1925): Lives of Eminent Philosophers. Heinemann, London / G. P. Putnam’s Sons, New York.
Doll, B. és Doll, C. (2011): Fiatalok biblioterápiája: könyvtárosok és mentálhigiénés szakemberek együttműködé-se. Könyvtári Intézet, Budapest.
Durlak, J. A., Weissberg, R. P., Dymnicki, A. B., Taylor, R. D. és Schellinger, K. B. (2011): The impact of enhancing students’ social and emotional learning: A meta-analysis of school-based universal inter-ventions. Child Development. 82. 1. sz., 405–432.
Dutro, E. és Bien, A. C. (2014): Listening to the speaking wound: A trauma studies perspective on student positioning in schools. American Educational Research Journal. 51. 1. sz., 7–35. DOI:
https://doi.org/10.3102/0002831213503181
Erikson, E. H. (1968): Identity, youth and crisis. W. W. Norton Company, New York.
Földi A. É. (2022): Alice Walker Bíborszín és Az öröm titkának őrzői című regényeinek tanítási lehetőségei középiskolában. In: Herédi R., Kispál D. és Kusper J. (szerk.). IrKa: Tanulmányok a magyartanítás mód-szertanairól (IrKa Könyvek 1). Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 157–166.
Forgan, J. W. (2002): Using bibliotherapy to teach problem solving. Intervention in School and Clinic. 38. 2. sz., 75–82.
Frankl, V. E. (1996): A könyv mint terápiai eszköz. In: Uő.: Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. (Ford. Molnár M. és Schaffhauser F.). Kötet, Nyíregyháza.
G. Tóth A. (2016): Logoterápia és biblioterápia. Helikon – Irodalomtudományi Szemle. [„Biblioterápia, irodalomterápia”]. 2. sz., 230-238.
Gardner, H. (1983): Frames of Mind: The Theory of Multiple Intelligences. Basic Books.
Gladding, S. T. (2011): Counseling: A Comprehensive Profession. Pearson.
Gloviczki Z. (2024): A holnapután iskolája – Felkészülés az emberi jövőre. Open Books, Budapest.
Goleman, D. (2024): Érzelmi intelligencia. Open Books, Budapest.
Gombos P., Hevérné Kanyó A. és Kiss G. (2015): A netgeneráció olvasási attitűdje – 14–18 évesek vélemé-nye könyvekről, olvasásról, irodalomról – egy felmérés tanulságai. Új Pedagógiai Szemle. 65. 1–2. sz., 52–66.
Gósy M. (2005): Pszicholingvisztika. Osiris, Budapest.
Graham, K. M., Mathews, S. D. és Eslami, Z. R. (2020): Using children’s literature to teach the 4Cs of CLIL: A systematic review of EFL studies. Latin American Journal of Content és Language Integrated Learning. 13. 2. sz., 163–189.
Gregory, K. E és Vessey, J. A. (2004). Bibliotherapy: A strategy to help students with bullying. The Journal of School Nursing. 20. 3. sz., 127–133.
Gualano, M., Bert, F., Martorana, M., Voglino, G., Andriolo, V., Thomas, R. és Siliquini, R. (2017): The long-term effects of bibliotherapy in depression treatment: systematic review of randomized clinical trials. Clinical Psychology Review. 58. 49–58. DOI:
https://doi.org/10.1016/j.cpr.2017.09.006
Gulyás E. (2014): A biblioterápia helye az oktató-nevelő munkában. In.: Nagyházi B. (szerk.): Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelyeiben. Kaposvári Egyetem. 29–37.
Gumber, N. (2021): Bibliotherapy as a Tool of Education in Classroom. International Journal of Indian Psychology. 9. 2. sz., 896–906.
Hamdan, W., Duaijy, L. és Sawy, Y. (2020): Effectiveness of bibliotherapy in alleviating examination stress on college students: a quasi‐experimental trial. Health Information és Libraries Journal. 38. 3. sz., 172–181. DOI:
https://doi.org/10.1111/hir.12312
Harangozó L. E. (2024): Irodalmi művek használata az angolórán a szociális és érzelmi tanulás fejlesztésére. Diplomamunka. Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Heath, M. A., Sheen, D., Leavy, D., Young, E. és Money, K.. (2005): Bibliotherapy: A resource to facilitate emotional healing and growth. School Psychology International. 26. 5. sz., 563–580.
Heckmann, G. (2002): Lenkungsaufgaben des sokratischen Gesprächsleiters. In: Birnbacher, D. és Krohn, D. (szerk.): Das sokratische Gespräch. Reclam. 73–91.
Herédi R. (2022): Az irodalomóra mint a tudásátadás és az interpretálás helyszíne a konstruktivizmus szem-szögéből. In: Herédi R., Kispál D. és Kusper J. (szerk.): IrKa: Tanulmányok a magyartanítás módszerta-nairól (IrKa Könyvek 1). Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 35–43.
Herrera, L. J. P. (2020): Social-emotional learning in TESOL: What, why, and how. Journal of English Learner Education. 10. 1. sz., 181–.
Hynes, A. M. és Hynes-Berry, M. (1986): Bibliotherapy. The interactive process: A handbook. Westview Press.
Jauss, H. R. (1982): Toward an Aesthetic of Reception. University of Minnesota Press.
Jeney É. (2012): Nyitott könyv: Irodalom, terápia, elmélet. Balassi, Budapest.
Jeney É. (2016): Biblioterápia, irodalomterápia. In.: Helikon – Irodalomtudományi Szemle. [„Biblioterápia, irodalomterápia”]. 2. sz., 151–155.
Kapusi A. (2024): Irodalompedagógia: kísérletek egy fogalom meghatározására. Új Pedagógiai Szemle. 74. 1–2. sz., 16–33.
Kent, R. és Hébert, T. P. (2000): Nurturing social and emotional development in gifted teenagers through young adult literature. Roeper Review. 22. 3. sz., 167–171.
Keysar, B., Hayakawa, S. L. és An, S. G. (2012): The foreign-language effect: Thinking in a foreign tongue reduces decision biases. Psychological Science. 23. 6. sz., 661–668. DOI:
https://doi.org/10.1177/0956797611432178
Khalik, A. S. A. (2017): The effectiveness of bibliotherapy as an intervention on improving aggressive beha-vior of fifth graders children with emotional and behavioral disorders. International Journal of Psycho-Educational Sciences. 6. 2. sz., 30–35.
Kispál D. (2022): Az irodalomtörténet tanításának áthagyományozódása a magyar irodalom tantárgy oktatásá-ban, pozitivista elemek a pedagógusnézetekben. In: Herédi R., Kispál D. és Kusper J. (szerk.): IrKa: Ta-nulmányok a magyartanítás módszertanairól (IrKa Könyvek 1). Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 11–22.
Knausz I. (2001): A tanítás mestersége. Miskolc: Iskolafejlesztési Alapítvány.
Kokesh, J. és Sternadori, M. (2015): The good, the bad, and the ugly: A qualitative study of how young adult fiction affects identity construction. Atlantic Journal of Communication. 23. 3. sz., 139–158.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) (2019): Szubjektív jóllét, mentális egészség. Letöltés: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/szubjektiv_jolet_2019/index.html (2025. 10. 10.)
Kucserka Zs. (2020): Gyerekirodalom: mi az, és kié? In: Hermann Z. és mtsai. (szerk.): Medialitás és gyerek-irodalom. KRE – L’Harmattan, Budapest, 173–186.
Kusper J. (2019): Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. (Sectio Litterarum [Kánonok és kultuszok a gyermek- és ifjúsági irodalomban]). 22. sz., 7–18.
Lyster, R. (2007): Learning and Teaching Languages Through Content: A counterbalanced approach. John Benjamins.
Magyar Filozófiai Társaság állásfoglalása a NAT 2020 bevezetésével kapcsolatban. (2020). Letöltés: https://www.facebook.com/100028121366860/posts/a-magyar-filoz%C3%B3fiai-t%C3%A1rsas%C3%A1g-%C3%A1ll%C3%A1sfoglal%C3%A1sa-a-nat-2020-r%C3%B3l-a-k%C3%B6z%C3%A9piskolai-etika-/724703491270401/ (2025.10.23.)
Maley, A., és Peachey, N. (szerk.; 2015). Creativity in the English language classroom. British Council.
Mandas, A. L., Sukiatni, S. D. és Noviekayati, I. G. A. A. (2018): Bibliotherapy technique in improving learning motivation. International Conference on Emerging Media, and Social Science, 1.
Mar, R. A., Oatley, K., Hirsh, J., dela Paz, J. és Peterson, J. B. (2006): Bookworms versus nerds: Exposure to fiction versus non-fiction, divergent associations with social ability, and the simulation of fictional soci-al worlds. Journal of Research in Personality. 40. 5. sz., 694–712. DOI:
https://doi.org/10.1016/j.jrp.2005.08.002
Máriás L. (2022): Visszatérés a személyes párbeszédhez. A modern szokratikus dialógus születése a dogmati-kus filozófiaoktatás kritikájából. In.: Laczkó S. (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz. A vita. MFT – Pro Philosophia Szegediensis – Státus, Szeged.
Marsh, D. (2002): CLIL/EMILE – The European Dimension: Actions, Trends and Foresight Potential. Europe-an Commission, DG Education és Culture / University of Jyväskylä.
Martinec, R., Šimunović, D. és Kos Jerković, V. (2022): Various aspects of using bibliotherapy in the field of education and rehabilitation. Hrvatska revija za rehabilitacijska istraživanja. 58. 1. sz., 87–103.
Mazza, N. (2025): Irodalomterápia – Elmélet és gyakorlat. Multiverzum, Budapest.
McClay, C., Collins, K., Matthews, L., Haig, C., McConnachie, A., Morrison, J. Lynch, P., Waters, L., Day, I., McAnee, G. és Williams, C. (2015): A community-based pilot randomised controlled study of life skills classes for individuals with low mood and depression. BMC Psychiatry. 15. 1. sz. DOI:
https://doi.org/10.1186/s12888-015-0384-2
McKay, S. (1982): Literature in the ESL Classroom. TESOL Quarterly. 16. 4. sz., 529–536.
McPherson-Leitz, K. L. (2018): Bibliotherapy in the Classroom: Integrating Mental Health into an English Language Arts Curriculum [Master’s Project, Grand Valley State University].
Merriam, S. M. és Tisdell, E. J. (2016). Qualitative Research: A guide to design and implementation. Jossey-Bass.
Mintz, A. (2007): The midwife as matchmaker: Socrates and relational pedagogy. Philosophy of Education Archive, 16. sz. 91–99.
Monroy‐Fraustro, D., Maldonado-Castellanos, I., Aboites-Molina, M., Rodríguez, S., Sueiras, P., Altami-rano-Bustamante, N. és Altamirano‐Bustamante, M. (2021). Bibliotherapy as a non-pharmaceutical in-tervention to enhance mental health in response to the COVID-19 pandemic: a mixed-methods systema-tic review and bioethical meta-analysis. Frontiers in Public Health. 9. DOI:
https://doi.org/10.3389/fpubh.2021.629872
Mumbauer, M. és Kelchner, V. (2017): Promoting mental health literacy through bibliotherapy in school-based settings. Professional School Counseling. 21. 1. sz., 85–94.
Nagy-Kolozsvári, É. és Győri, J. (2024): The benefits of using children’s literature in teaching EFL in a war-torn country. Studia Methodologica. 58. 118–127.
Nahalka István (2003): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzedékek Tudása, Budapest.
Nam, R. (2021): A Survey of Diverse Literature Use and Integration in Secondary English Language Arts Classrooms [Doctoral Dissertation, University of Houston].
Nelson, L. (1970): Die sokratische Methode. In Gesammelte Schriften in neun Bänden (I. Die Schule der kritischen Philosophie und ihre Methode, 269–316.). Hamburg, Felix Meiner.
Nemzeti Köznevelési Törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). Leöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2011-190-00-00. (2025. 10. 04.)
Nussbaum, M. C. (1997): Cultivating Humanity: A Classical Defense of Reform in Liberal Education. Har-vard University Press.
Nussbaum, M. C. (2010). Not for Profit: Why Democracy Needs the Humanities. Princeton University Press.
Pardeck, J. T. (1994): Using literature to help adolescents cope with problems. Adolescence. 29. 114. sz., 421–427.
Perczel-Forintos D és Mórotz K. (2010): Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest.
Platón (2001): Theaitétosz. Atlantisz, Budapest.
Pola, A. és Nelson, R. (2014): The impact of bibliotherapy on positive coping in children who have experi-enced disaster. Therapeutic Recreation Journal. 48. 4. sz., 341–344.
Prater, M. A., Johnstun, M. L., Dyches, T. T. és Johnstun, M. R. (2006): Using children’s books as bibli-otherapy for at-risk students: A guide for teachers. Preventing School Failure. 50. 4. sz., 5–13.
Rajnai L. (2024): A biblioterápia mint mentálhigiénés személyiségfejlesztő eszköz. Anyanyelvi Kultúraközvetí-tés, 7. 1. sz., 4–17.
Rajnai L. (2025): Egyensúlyozni a lét peremén: Egzisztenciális megfontolások a biblioterápiás gyakorlatban. Neveléstudomány: Oktatás Kutatás Innováció. 13. 2. sz., 27–50.
Ramamurthy, C., Zuo, P., Armstrong, G. és Andriessen, K. (2023): The impact of storytelling on building resilience in children: a systematic review. Journal of Psychiatric and Mental Health Nursing. 31. 4. sz., 525–542. DOI:
https://doi.org/10.1111/jpm.13008
Rapee, R. R., Abbott, M. J. és Lyneham, H. J. (2006): Bibliotherapy for Children With Anxiety Disorders Using Written Materials for Parents: A Randomized Controlled Trial. Journal of Consulting and Clinical Psychology. 74. 3. sz., 436–444.
Redman, H., Meléndez‐Torres, G., Bethel, A. és Green, J. (2024): The impact of school-based creative bibliotherapy interventions on child and adolescent mental health: a systematic review and realist synthe-sis protocol. Systematic Reviews. 13. 1. sz. DOI:
https://doi.org/10.1186/s13643-024-02482-8
Rubio Cancino, E. M. és Buitrago Cruz, C. P. (2019): Exploring the Use of Bibliotherapy With English as a Second Language Students. English Language Teaching. 12. 7. sz., 98–106.
Rusch, R., Greenman, J., Scanlon, C., Horne, K. és Jonas, D. F. (2020): Bibliotherapy and bereavement: Harnessing the power of reading to enhance family coping in pediatric palliative care. Journal of Social Work in End-of-life és Palliative Care. 16. 2. sz., 85–98.
Russell, D. H. és Shrodes, C. (1950a): Contributions of research in bibliotherapy to the language-arts program part I. The School Review. 58. 6. sz., 335–342.
Russell, D. H. és Shrodes, C. (1950b): Contributions of research in bibliotherapy to the language-arts program part II. The School Review. 58. 7. sz., 411–420.
Sárkány P. (2012): A szókratészi párbeszéd mint az etikai személyiségképzés modellje. Vigilia, 7. 489–494.
Sárkány P. (2014): A filozófia mint praxis. Tanulmányok a filozófia, a pszichoterápia és a szociálpedagógia határterületeiről. L'Harmattan, Budapest.
Sárkány P. (2023): Értelemközpontú humanizmus – Bevezetés Viktor E. Frankl munkásságába. Ursus Libris, Budapest.
Schlub, G., Crook, A., Barlow‐Stewart, K., Fleming, J., Kirk, J., Tucker, K. és Greening, S. (2021): Helping young children understand inherited cancer predisposition syndromes using bibliotherapy. Journal of Genetic Counseling. 30. 4. sz., 1119–1132. DOI:
https://doi.org/10.1002/jgc4.1396
Selye J. (1964): Életünk és a stressz. Akadémiai, Budapest.
Selye J. (1976): Stressz distressz nélkül. Akadémiai, Budapest.
Shechtman, Z. (1999): Bibliotherapy: An indirect approach to treatment of childhood aggression. Child Psychiatry és Human Development. 30. 1. sz., 39–53.
Sipos Lajos (2002): Új törekvések a humán tárgyak tanításában. Iskolakultúra. 12. 9. sz., 80–86.
Skočić Mihić, S., Maich, K,, Belcher, C., Perrow, S., Barišić, A. és Novak Ramić, N. (2017): The Role of Bibliotherapy and Therapeutic Storytelling in Creating Inclusive Classroom Communities. In: Curran, C. M. és Petersen, A. J. (szerk.): Handbook of Research on Classroom Diversity and Inclusive Education Practice. IGI Global. 375–398.
Skregelid, L. (2024): Dissens and Sensibility – WHY ART MATTERS. Intellect, Bristol, UK / Chicago, USA.
Sridhar, D. és Vaughn, S. (2000): Bibliotherapy for all: Enhancing reading comprehension, self-concept, and behavior. Teaching Exceptional Children. 33. 2. sz., 74–82. DOI:
https://doi.org/10.1177/004005990003300210
Sullivan, A. K. és Strang, H. R. (2002): Bibliotherapy in the Classroom Using Literature to Promote the Development of Emotional Intelligence. Childhood Education. 79. 2. sz., 74–80, 324, 331.
Suvilehto, A. (2019): We Need Stories and Bibliotherapy Offers One Solution to Developmental Issues. Online Journal of Complementary & Alternative Medicine. 1. 5. sz.
Szabó-Szettele K. (2023): Kreatív írás az idegennyelvórán. Módszertani kérdések és szempontok a kreatív pedagógia és a kreatív nyelvtanulás kontextusában. Új Pedagógiai Szemle. 73. 7–8. sz., 65–81.
Tamás G. M. (2025): Világvége IV. – Az új aszkézis. Kalligram, Budapest.
Tin, T. B. (2022): Unpacking Creativity for Language Teaching. Routledge, London.
Tomori T. (2023): A kommunikációs kompetencia iskolapedagógiai vizsgálata középiskolákban. Disszertáció. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Neveléstudományi Doktori Iskola –Iskolapedagógia Program.
Tóth D. és Csépe V. (2009): Az olvasás fejlődése kognitív idegtudományi nézőpontból. Pszichológia [MTA Pszichológiai Intézet]. 29. 4. sz., 357–375.
Tóth M. (2018): A magyar lakosság olvasási és könyvtárhasználati szokásai 2017-ben: Gyorsjelentés egy országos reprezentatív lakossági felmérés eredményeiről. Library Review/Könyvtári Figyelő. 28. 1. sz.
Tran, D. és Hodgson, B. R. (2015): Meeting the needs of refugee and immigrant students and families in a culturally responsive way. Voices in Urban Education. 41. 7–15.
Tringer L. (2022): A gyógyító beszélgetés. Medicina, Budapest.
Urbán P. (2022): Az előzetes tudás szerepe a konstruktivista szemléletű irodalomórán. In: Herédi R., Kispál D., és Kusper J. (szerk.): IrKa: Tanulmányok a magyartanítás módszertanairól (IrKa Könyvek 1). Eszter-házy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 23–34.
V. Gilbert E. (2016): Biblioterápia mint alkalmazott irodalomtudomány és lehetséges oktatási modell. Heli-kon. 62. 2. sz., 230–249.
Van Der Leeuw, K. L. (2004): Philosophical Dialogue and the Search for Truth. Thinking: The Journal of Philosophy for Children. 17. 3. sz., 17–23.
Vygotsky, L. S. (1978): Mind in Society: The Development of Higher Psychological Processes. Harvard Univer-sity Press, Cambridge, MA.
Wang, Y. L. (2024): Book clubs as a possible approach to bibliotherapy: an L2 online book club for EFL learners. Journal of Poetry Therapy. 38. 48. sz., 1–9.
Watts, A. (é. n.): Being in the way. [Being In The Way Podcast, ep. 1.; hangfelvétel]. Alan Watts Organizati-on. Letöltés: https://open.spotify.com/episode/0OehbLHoMhM3iitYvgkvtE?si=fbb5d77cd0d44f6e (2025. 10. 17.).
Wells, E., Gunn, K., Velasquez, D., Kaeding, J. és Hutchinson, A. (2024): A bibliotherapy intervention to improve emotional wellbeing during cancer treatment: a pilot study. Journal of Psychosocial Oncology Rese-arch and Practice. 7. 1. sz., DOI:
https://doi.org/10.1097/or9.0000000000000154
Wittgenstein, L. (1989): Logikai-filozófiai értekezés. Tractatus logico-philosophicus. Akadámiai, Budapest.
Wood, D., Bruner, J. S. és Ross, G. (1976): The role of tutoring in problem solving. Journal of Child Psychology and Psychiatry. 17. 2. sz., 89–100.
Yapp, D. J., Graaff, R. d., és Bergh, H. v. d. (2021): Improving second language reading comprehension through reading strategies. Journal of Second Language Studies. 4. 1. sz., 154–192. DOI:
https://doi.org/10.1075/jsls.19013.yap
Yuan, S., Zhou, X., Zhang, Y., Zhang, H., Pu, J., Yang, L., Liu, L., és Kiang, X. és Xie, P. (2018): Compa-rative efficacy and acceptability of bibliotherapy for depression and anxiety disorders in children and ado-lescents: a meta-analysis of randomized clinical trials. Neuropsychiatric Disease and Treatment. 14. 353–365. DOI:
https://doi.org/10.2147/ndt.s152747
Zins, J. W. és Elias, M. J. (2007): Social and Emotional Learning: Promoting the Development of All Stu-dents. Journal of Educational and Psychological Consultation. 17. 2–3. sz., 233–255.
Zunshine, L. (2006): Why We Read Fiction: Theory of Mind and the Novel. Ohio State University Press.
