Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
75. évf.
(2025)
11-12. szám
Áltudományos és tudományos tartalmak a tanulás folyamatában
Középiskolások attitűdvizsgálata
A MEGJELENÉS IDEJE: 2026-01-19
ROVAT: Műhely
SZERZŐ:
PUTZ GERGŐ
földrajz és testnevelés szakos tanár | Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum
KULCSSZAVAK: áltudomány; tudomány; középiskola; évfolyam; összehasonlítás

ÖSSZEFOGLALÁS

A kutatás célja a középiskolás diákok tudományos műveltségének és áltudományos nézeteinek feltárása, valamint összehasonlítása négy évfolyam körében. A vizsgálat központi kérdése annak feltérképezése volt, hogy milyen mértékben képesek a tanulók különbséget tenni tudományos ismeretek és áltudományos állítások között, illetve hogyan változik ez a képesség az iskolai előrehaladással. A felmérés során kérdőíves módszert alkalmaztunk, amely 12 állítást tartalmazott tudományos és áltudományos témákban, ötfokú Likert-skálán mérve a válaszokat. A kérdőív így egyszerre vizsgálta a diákok természettudományos tudását, kritikai gondolkodását és a hiedelmekhez való viszonyát. A minta a szombathelyi Művészeti Szakgimnázium és Technikum 9., 10., 11. és 12. évfolyamának tanulóiból állt, összesen 137 fő részvételével. Az eredmények azt mutatták, hogy a magasabb évfolyamok tanulói általában nagyobb tudományos műveltséggel rendelkeznek, azonban az áltudományos nézetek elutasítása nem mutatott egyértelmű javulást. Bizonyos tévhitek, például az „emberi agy kapacitásának csak kis részét használjuk” – évfolyamtól függetlenül is széles körben elfogadottak maradtak. Ugyanakkor a klímaváltozás emberi eredetének elfogadása szinte teljes konszenzust mutatott, jelezve, hogy egyes tudományos kérdésekben a közbeszéd és az oktatás erőteljesen formálja a diákok véleményét. A kutatás rámutat arra, hogy a formális oktatás mellett kiemelt jelentősége van a kritikai gondolkodás és a médiatudatosság fejlesztésének. Az eredmények hozzájárulhatnak a természettudományos nevelés hatékonyságának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy az iskolai gyakorlatban nagyobb hangsúlyt kapjon az áltudományos nézetek felismerése és tudatos kezelése.

IRODALOM

OECD (2013): PISA 2012 Assessment and Analytical Framework. OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/9789264190511-en
OECD (2019): PISA 2018 Results (Volume I): What students know and can do. OECD Publishing. DOI: https://doi.org/10.1787/5f07c754-en
Oktatási Hivatal (2020): Nemzeti alaptanterv 2020. Oktatási Hivatal. Letöltés: https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat (2025. 11. 20.).
Oktatási Hivatal (2019): PISA 2018 – Magyar eredmények összefoglalója. Oktatási Hivatal. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/pisa/PISA2018_osszegzes.pdf (2025. 11. 20.).
Pigliucci, M. (2010): Nonsense on stilts: How to tell science from bunk. University of Chicago Press.
Varga, K. (2015): Médiatudatosság az oktatásban. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Letöltés: https://mek.oszk.hu/13500/13534/ (2025. 11. 20.).
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Putz G. (2025): Áltudományos és tudományos tartalmak a tanulás folyamatában. Középiskolások attitűdvizsgálata. Új Pedagógiai Szemle. 75. 11–12. sz., 83–98. DOI: 10.71157/upsz.2025.11-12.05
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle