Arsyad, A. és Safitriani, S. (2025): Scientific attitude and their relationship with students' science literacy in junior high school. Academia: Jurnal Inovasi Riset Akademik. 5. 2. sz., 67–77. DOI: https://doi.org/10.51878/academia.v5i2.4979

Bessas, N., Tzanaki, E., Vavougios, D. és Plagianakos, V. P. (2024): Locked up in the Science Labora-tory: A smooth transition from class-room to escape-room. Social Sciences & Humanities Open. 10. 1. sz. (101056). DOI: https://doi.org/10.1016/j.ssaho.2024.101056

Chomeya, R. (2010): Quality of psychology test between Likert scale 5 and 6 points. Journal of Social Sciences. 6. 3. sz., 399–403. DOI: https://doi.org/10.3844/jssp.2010.399.403

Chrappán M. (2017): A természettudományi tárgyak helyzete és elfogadottsága a közoktatásban. Magyar Tudomány. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.178.2017.11.3

Csapó B. (2000): A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia. 100. 3. sz., 343–366.

Csapó B. (2002): Iskolai osztályzatok, attitűdök és műveltség. In: Uő. (szerk.).: Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest.

Csapó B. (2015): A magyar közoktatás problémái az adatok tükrében: értékek és viszonyítási keretek. Iskola-kultúra. 25. 7–8. sz., 4–17.

Dichev, C. és Dicheva, D. (2017): Gamifying education: What is known, what is believed and what remains uncertain: A systematic review. International Journal of Educational Technology in Higher Education. 14. 1. sz., 9. DOI: https://doi.org/10.1186/s41239-017-0042-5

Digo, E. és Disca, B. (2025): Students’ motivation, attitude, self-efficacy, and proficiency level in science. Psychology and Education: A Multidisciplinary Journal. 41. 3. sz., 410–423. DOI: https://doi.org/10.70838/pemj.410309

Farkas J. (2018): A legfontosabb szabály, ha győzni akarsz: ne verd meg önmagad. Módszertani Közlemé-nyek. 58. 2. sz., 15–26.

Förster, J. és Dannenberg, L. (2010): GLOMOsys: A systems account of global versus local processing. Psychological Inquiry. 21. 3. sz., 175–197. DOI: https://doi.org/10.1080/1047840X.2010.487849

Huotari, K. és Hamari, J. (2017): A definition for gamification: anchoring gamification in the service mar-keting literature. Electronic Markets. 27. 21–31. DOI: https://doi.org/10.1007/s12525-015-0212-z

Kim, C., Na, H., Zhang, N. és Bai, C. (2024): Escape Rooms for Education: A Meta-analysis. Internatio-nal Journal of Instruction. 17. 4. sz., 219–234. DOI: https://doi.org/10.29333/iji.2024.17413a

Kilde-Westberg, S., Wevers, M., Weidow, J., Karlsteen, M. és Enger, J. (2024): Escape experience Aeroseum: A classical mechanics escape room. Physics Education. 59. 4. sz. (045021). DOI: https://doi.org/10.1088/1361-6552/ad4443

Liszkai-Peres K. és Konok V. (2022): A digitális bennszülöttek nyomában. Bemutatkozik az ELTE Alfa Generáció Labor. Anyanyelv-pedagógia. 15. 4. sz.

Lister, M. (2015). Gamification: The effect on student motivation and performance at the post-secondary level. Issues and Trends in Educational Technology. 3. 2. sz.

Lim, I. és mtsai. (2024): A design framework for educational escape rooms in STEM: CREATE. Research in Science & Technological Education (online first). DOI: https://doi.org/10.1080/02635143.2024.2431273

Lozano, L. M., García-Cueto, E. és Muñiz, J. (2008): Effect of the number of response categories on the reliability and validity of rating scales. Methodology. 4. 2. sz., 73–79. DOI: https://doi.org/10.1027/1614-2241.4.2.73

Machová, R., Korcsmáros E., Fehér L. és Gódány Zs. (2019): Az oktatás során alkalmazott játékosítás elméleti vizsgálata [Theoretical examination of gamification applied during education]. In: Bukor J. és mtsai (szerk.): 11th International Conference of J. Selye University Komárno 2019: Pedagogical Sections. J. Selye University. 225–232. Letöltés: https://uk.ujs.sk/dl/3334/19MACHOVA.pdf (2025. 12. 12.).

Malmos, E., Chrappán, M. (2016): Természettudományos attitűd vizsgálat egy pilot mérés tükrében. Educa-tio. 25 (4), 608-616.Morales-Trujillo, M. E. és García-Mireles, G. A. (2020). Gamification and SQL: an empirical study on student performance in a database course. ACM Transactions on Computing Educa-tion (TOCE). 21. 1. sz., 1–29.

Nurtanto, M., Kholifah, N., Ahdhianto, E., Samsudin, A. és Isnantyo, F. D. (2021). A review of gamificati-on impact on student behavioral and learning outcomes. International Journal of INteractive Mobil Tech-nologies. 15. 21. sz., 22–36.

Osborne, J., Simon, S. és Collins, S. (2003): Attitudes towards science: A review of the literature and its implications. International Journal of Science Education. 25. 9. sz., 1049–1079. DOI: https://doi.org/10.1080/0950069032000032199

Pap K., Popovics C., Tóth Ugyonka H. és Orgoványi-Gajdos J. (2024): A matematika és a természettu-dományos tantárgyakkal kapcsolatos tanulói attitűdöket befolyásoló tényezők. Acta Universitatis de Ca-rolo Eszterházy Nominatae. Sectio Paedagogica. 45. 239–254.

Papp K. és Józsa K. (2000): Legkevésbé a fizikát szeretik a diákok? Fizikai Szemle. 50. 2. sz., 63–67.

Plass, J. L., Homer, B. D. és Kinzer, C. K. (2015): Foundations of game-based learning. Educational Psychologist. 50. 4. sz., 258–283.

Sekaringtyas, T., Suyono, S. és Hadi, W. (2024): The influence of understanding science concepts, critical thinking skills, and scientific literacy on scientific attitudes: Class IV primary school students. Journal of Ecohumanism. 3. 8. sz. DOI: https://doi.org/10.62754/joe.v3i8.5228

Steigervald K. (2023. 11. 21.): Olyan lesz az agyunk, mint maga az internet – Interjú Steigervald Krisztián generációkutatóval. egy.hu. Letöltés: https://egy.hu/szocio/olyan-lesz-az-agyunk-mint-maga-az-internet-interju-steigervald-krisztian-generaciokutatoval-113334 (2025. 10. 28.).

Szabó Cs., Szenderák J. és Szörényi S. (2021): A játékosítás lehetőségei a köznevelésben.. Képzés és Gyakor-lat. 19. 1–2. sz., 141–150. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2021.1-2.14

Tájékoztató a TIMSS 2023 mérés eredményeiről. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/nemzetkozi_meresek/timss/TIMSS2023_tajekoztato.pdf (2025. 10. 28.).

Takács V. (2001): Tantárgyi attitűdök struktúrája. Magyar Pedagógia. 101. 3. sz. 301–318.

Veldkamp, A., Knippels, M. és van Joolingen, W. (2021): Beyond the Early Adopters: Escape Rooms in Science Education. Frontiers in Education. 6. (622860). DOI: https://doi.org/10.3389/feduc.2021.622860

Videnovik, M., Vold, T., Dimova, G., Kiønig, L. V. és Trajkovik, V. (2022): Migration of an Escape Room-Style Educational Game to an Online Environment: Design Thinking Methodology. JMIR Serious Games. 10. 3. sz. (e32095). DOI: https://doi.org/10.2196/32095