75. évf.
(2025)
09-10. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-11-26 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-13 | TAKÁCS GÉZA Az esszé a nagy magyar írót idézi fel, Jókai Mórt, aki 1825-ben, kétszáz évvel ezelőtt született, s lelkes emlékezések, ünnepi köszöntők íródtak róla az évfordulón. De mintha ezek az írások azt sugallták volna, hogy Jókai csak volt, de ma már nem élnek, nem olvashatók a könyvei. S akadt jeles irodalmár, aki ezt meglehetősen nyeglén ki is mondta. Hol is tette volna méltatlanabbul, mint az író szülővárosában, éppen az évforduló napjához kötődően. Ezen méltatlankodik a szerző, leginkább azzal, hogy Jókai-szövegek friss élményéről számol be, idézetekkel, megpróbálva érzékeltetni, hogy ez az irodalom nem csak hogy nem avult el, hanem mintha olvasása révén annak a jelennek a megértéséhez is közelebb jutnánk, amelyben élünk, hiszen a nemzeti sorssal való viaskodás története korántsem ért véget. Az emberi jellem viszontagságairól nem is beszélve. S hogy Jókai saját korának influenszere, NETFLIX-sorozat írója volt. És slammere is. Miközben a romantika nagy alakja. A legjobb minőségben. |
| 31-49 | BEREGI ERIKA – TRZASKOMA-BICSÉRDY GABRIELLA – BOGNÁR JÓZSEF Egyértelműen igazolt, hogy a fiatalok egyre inaktívabb életmódot folytatnak, ezért a nevelési-oktatási intézményeknek kiemelt feladatuk van a tanulók testmozgásának támogatásában. A kutatás célja egy fizikai aktivitás növelését célzó intervenció hatásainak feltárása a tanulók jóllétére, fittségére vonatkozóan. A vizsgálati csoportokban részt vevő fiatalok egy tíz hetes mozgásprogramban kaptak lehetőséget változatos szabadidős aktivitás megvalósítására. Szakértői mintavétellel egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található technikum, ezen belül pedig a teljes 11. évfolyam kiválasztása történt. Az intervencióban részt vevők (N = 59) esetében két vizsgálati és egy kontrollcsoportot alakítottunk ki. A vizsgálati csoport számára heti egy, illetve két alkalommal biztosítottunk mozgáslehetőséget az oktatással töltött időt követően. Az intervenció előtt és után kérdőíves adatfelvétel, NETFIT mérések valósultak meg. További információ szerzését pedig fókuszcsoportos és egyéni interjú tette lehetővé tanulók (n = 13), pedagógusok (n = 5) és szülő (n = 1) bevonásával. Az állóképesség önminősítése tekintetében szignifikáns javulás tapasztalható a vizsgálatot követően (t = -2,56; p = 0,01). Az állóképességi ingafutás (F = 4,48; p = 0,01) és a helyből távolugrás (F = 3,70; p = 0,03) szintén szignifikáns javulást mutatott a vizsgálati csoportokban. Egytől-négyig terjedő skálán leghasznosabb programként a lépésszámversenyt (2,95±1,17) és a túrát (2,85±1,08) jelölték. A nem megfelelő aktivitás hátterében jellemzően a tanulók túlterhelését, mentális fáradságát vélték. Testmozgás fokozása szempontjából hangsúlyos a motiválás, inspirálás, a példaadás szerepe mind tanári, mind pedig szülői oldalról. További kutatási területként ajánlatos újabb egészségnevelési módszerek, motiválási lehetőségek feltárása és eredményességük vizsgálata. |
| 15-30 | MURÁNYI SAROLTA – GONDA ZSUZSA – DEME ANDREA A tanulmány az ELTE DOKK (Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ) Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt egyik alprojektjének a kutatási-fejlesztési tevékenységét mutatja be. Az ernyőprojekt a nyelvhasználat fejlesztését olyan alapvető kiindulópontnak tekinti az oktatás minden szintjén és területén, amely csökkentheti a lemorzsolódást, eredményesebbé teheti a hallgatók autonóm tanulási folyamatait, és támogathatja a hallgatókat és az oktatókat a hatékony tudományos kommunikációban különböző módszertani stratégiák alkalmazásával. A tanulmány a Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt egyik alprojektjének a céljait ismerteti, és ezekből a tudományos szövegek olvasásértésének a méréséhez kapcsolódóakkal foglalkozik részletesen. A mérőeszköz szövegértésre vonatkozó részének használatával tervezett kutatásunk célja elsőéves egyetemi hallgatók szövegértésének a mérése, a tudományos szövegek olvasásával kapcsolatos szokásaik, stratégiáik vizsgálata. A tanulmány ennek a kutatásnak az első lépését mutatja be: ismertetjük tudományos szövegek olvasásértésével kapcsolatos korábbi fontosabb hazai és nemzetközi mérések tanulságait, a szövegértés mérésére alkalmas mérőeszköz kidolgozásának szempontjait, valamint a fejlesztett mérőeszköz felépítését, működését. A tanulmány részletesen elemzi az online mérőeszköz kutatásmódszertani hátterének az összefüggéseit a szövegértési szintekkel és műveletekkel. A tanulmány zárása ismerteti az alprojekt kutatás-fejlesztési feladatainak a további ütemezését, valamint az alprojekt várható elméleti és gyakorlati hozadékait. A mérőeszköz jövőbeli alkalmazásából várható eredményekből, illetve a szövegértési szintek és végrehajtott szövegértési műveletek, valamint a hallgatói eredmények összefüggéseiből olyan következtetések vonhatók le, amelyek hozzájárulnak egy adaptív tanulási útvonalakat kínáló e-learning kurzus kidolgozásához a tudományos szövegek olvasásértésének a fejlesztésére. |
| 50-73 | GYARMATHY ÉVA – SZABÓ ZÉNÓ A tanulmány célja egy olyan, pedagógusok által is alkalmazható, ingyenesen elérhető vizsgálati eszköz, a Szenzomotoros és Kognitív Profil Teszt bemutatása, amely a tanulók szenzomotoros és kognitív fejlődési sajátosságainak feltérképezésével támogatja a pedagógusok adatalapú döntéshozatalát. A teszt használatát és az adatalapú pedagógiai gyakorlat alkalmazásának fontosságát iskolát kezdő gyerekek követéses vizsgálatán keresztül mutatjuk be. A kutatás során több mint ezer, iskolát kezdő gyermek adatait elemeztük, majd nyomon követtük a fejlődésüket a második évfolyam végéig. Az eredmények rámutatnak, hogy az iskolai sikeresség előre jelezhető bizonyos kognitív (pl. munkamemória, idői szekvencialitás) és szenzomotoros (pl. testséma, ujjtudatosság) funkciók alapján. A tanulmány hangsúlyozza az adatalapú megközelítés szerepét az inkluzív és személyre szabott oktatási környezet kialakításában, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulók támogatására. |
| 74-90 | LUDNIKNÉ PÁLFI DORINA – MOLNÁR BALÁZS A pozitív pedagógia az utóbbi években egyre hangsúlyosabb szerepet tölt be a hazai és nemzetközi neveléstudományi diskurzusban, valamint a pedagógiai gyakorlatban. Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a pozitív pedagógia szemlélete miként és milyen kontextusban jelent meg az Új Pedagógiai Szemle hasábjain 2011 és 2024 között. A tanulmány kvalitatív tartalomelemzés módszerével dolgozza fel az említett időszakban megjelent releváns írásokat, különös tekintettel a pozitív pszichológia pedagógiai alkalmazására, a tanulói jóllét, az iskolai klíma és a tanári kompetenciák fejlesztésének kérdéseire. A vizsgálat célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan alakult a pozitív pedagógia fogalomkörének értelmezése a hazai neveléstudományi gondolkodásban, milyen elméleti és gyakorlati súlypontok rajzolódnak ki, valamint, hogy a magyar kutatók miként látják a szemlélet hazai adaptációjának lehetőségeit. Eredményeink hozzájárulhatnak a pozitív pedagógia tudományos recepciójának pontosabb megértéséhez, valamint a pedagógiai gyakorlatban való tudatosabb alkalmazásához. |
| 91-100 | BAZSÓNÉ SŐRÉS MARIANNA A tanárképző szakokon megszerzett tantárgyi ismeretek képezik az osztálytermi oktatás alapját. Az egyetemi tanárképzésben ugyanakkor feszültség figyelhető meg az elméleti orientáció és a gyakorlati alkalmazhatóság között, amely gyakran vezet ahhoz a kritikához, hogy a képzés nem biztosít kellően praxisorientált felkészítést. A tanulmány vizsgálja a magyarországi tanárképzési modellek fejlődését a második világháború utáni időszaktól kezdve, valamint a különböző tudományterületek arányát a tanárképzésben. Az osztrák képzési modellel való összevetés értékes összehasonlítási alapot nyújt a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzetének megértéséhez. A tanárképzés minőségének javítását célzó kezdeményezéseket a Miskolci Egyetem német szakos tanárképzésének példáján keresztül vizsgáljuk. A cikk olyan módszertani stratégiákat mutat be, amelyek sokoldalú hozzáférést biztosítanak a hallgatóknak, olyan megközelítést, amelyben a szakterület elméleti tartalma és a gyakorlati tanítási készségek integrált kompetenciaprofilba olvadnak össze, amely a leendő pedagógusokat optimálisan készíti fel hivatásuk komplex és dinamikus elvárásaira. |
| 101-112 | K. NAGY EMESE A kutatás célja annak feltárása volt, miként jelennek meg és hogyan kerülnek feldolgozásra a politikai tartalmak három budapesti középiskola osztályfőnöki óráin, különös tekintettel a kritikai gondolkodás, a kommunikációs készségek és a demokratikus kompetenciák fejlesztésére. Elméleti kerete a politikai tartalmak oktatásának etikai dilemmáira (Hess és McAvoy, 2014), a médiarendszerek hatalmi szerepére (Entman, 2007) és a közoktatás társadalmi kontextusára (Giroux, 2019) épült, valamint figyelembe vette a Komplex Instrukciós Program (KIP) státuszkiegyenlítő hatását (K. Nagy, 2016). A vizsgálatban 9–12. évfolyamos diákok és osztályfőnökeik vettek részt. Az adatgyűjtés strukturált tanóramegfigyeléssel és óratervek elemzésével történt, a feladatok nyitottságára, a nézőpontok sokszínűségére, valamint a tanulói interakciókra fókuszálva. Az eredmények szerint a tanóratervek igazodtak a demokratikus nevelés céljaihoz: a nyitott végű feladatok és a perspektívák összevetése támogatta az érvelési készség fejlődését. A tanárok hangsúlyt fektettek az aktuális politikai események kontextualizálására, erősítve a tanulók autonómiáját. A gyakorlatban azonban a viták strukturáltsága, a facilitáció minősége és a státuszkülönbségek kezelése hatással volt a diskurzus minőségére. Két hipotézis – a nézőpontok kiegyensúlyozott bemutatása és a kommunikáció intenzitása – igazolódott, míg az eltérő nézőpontok elfogadása csak részben. A kutatás rámutat, hogy a politikai tartalmú órák hozzájárulhatnak a demokratikus vitakultúra erősítéséhez, ha biztosított a kiegyensúlyozottság, a nyitottság és az egyenlő részvétel. |
| 113-122 | SINKA PÉTER – LANSZKI ANITA – NÉMETH ANDRÁS Az írás azt vizsgálja, hogyan jelenik meg a liminalitás és a szakralitás a képzőművészeti oktatás téri és szerepbeli struktúráiban. Középpontba kerül a műterem és a tanterem metszéspontja, valamint a tanár és a művész szerepeinek átfedése és váltakozása a pedagógiai gyakorlatban. Az elméleti keretet elsősorban Arnold van Gennep, Victor Turner és Mircea Eliade liminalitás- és szent–profán fogalmai adják, kiegészítve térantropológiai és pedagógiai térelméletekkel. Személyes oktatási és művészi tapasztalataimra építve értelmezem a művészetoktatási teret mint átmeneti, tapasztalati és identitásképző színteret. Az írás célja, hogy feltárja, a művésztanár szerepe miként válik performatív és liminális aktussá, amelyben a tanítás és az alkotás rítusai szervesen összefonódnak. Az esszé hozzájárulást kíván nyújtani a művészetpedagógia és pedagógiai antropológia térfelfogásának elmélyítéséhez. |
| 123-134 | ERDEI RÓBERT A tanulmány azt a klasszikus kérdést járja körül, hogy a nyelv milyen módon és milyen mértékben befolyásolja az emberi gondolkodást. Először a Sapir–Whorf-hipotézis erős (nyelvi determinizmus) és gyengébb (nyelvi relativizmus) változatának áttekintésére kerül sor, majd bemutatásra kerülnek azok az univerzalista megközelítések, amelyek a gondolkodás nyelvtől független, veleszületett struktúráit hangsúlyozzák (Chomsky generatív nyelvtana, Pinker „mentális nyelve”, Fodor modularitáselve). A tanulmány kitér Bernstein szociolingvisztikai elméletére is, amely szerint a társadalmi csoportokhoz kötődő nyelvi kódok a gondolkodás stílusát és az absztrakt fogalomalkotás lehetőségeit is formálják. Piaget kognitív fejlődéselmélete a nyelvet a már meglévő gondolkodási sémákra épülő „köpenyként” írja le, míg Vigotszkij dialektikus felfogása a belső beszéd és a legközelebbi fejlődési zóna fogalmán keresztül a nyelv mediátorszerepét emeli ki a társas tapasztalatok és az egyéni gondolkodás között. Az elméleti megközelítéseket empirikus eredmények illusztrálják a színészlelés, a térbeli tájékozódás, a számfogalom és a kétnyelvűség területéről. Összegzésként a tanulmány amellett érvel, hogy a nyelv és a gondolkodás viszonya sem nem egyszerű oksági lánc, sem nem független egymástól: a nyelv biológiai alapokra épülő univerzális kognitív folyamatokra támaszkodik, miközben bizonyos határok között keretezi, szervezi és finomhangolja azokat. |
| 135-138 | FALUS TAMÁS 1975 és 1983 között Csepelen működött az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Budapesti Kihelyezett Tagozata, mely csaknem nyolcszáz végzős diákot bocsátott útjára. Közülük sokan lettek jeles tanárok, de más hivatást választó, neves értelmiségiek is: írók, költők, újságírók, nyelvészek, szociológusok. A főiskola történetét hitelesen vázolja fel a Tények és emlékek a csepeli tanárképzőről című, 2025 őszén megjelent színvonalas kötet, a Liceum Kiadó gondozásában. A cikk e kötet recenziója. |
| |
