Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság ISSN 1215-1807 (Nyomtatott) ISSN 1788-2400 (Online) INDEX 25701
KULCSSZAVAK:politikai tartalmak; kritikai gondolkodás; demokratikus nevelés; vitakultúra; Komplex Instrukciós Program
ÖSSZEFOGLALÁS
A kutatás célja annak feltárása volt, miként jelennek meg és hogyan kerülnek feldolgozásra a politikai tartalmak három budapesti középiskola osztályfőnöki óráin, különös tekintettel a kritikai gondolkodás, a kommunikációs készségek és a demokratikus kompetenciák fejlesztésére. Elméleti kerete a politikai tartalmak oktatásának etikai dilemmáira (Hess és McAvoy, 2014), a médiarendszerek hatalmi szerepére (Entman, 2007) és a közoktatás társadalmi kontextusára (Giroux, 2019) épült, valamint figyelembe vette a Komplex Instrukciós Program (KIP) státuszkiegyenlítő hatását (K. Nagy, 2016). A vizsgálatban 9–12. évfolyamos diákok és osztályfőnökeik vettek részt. Az adatgyűjtés strukturált tanóramegfigyeléssel és óratervek elemzésével történt, a feladatok nyitottságára, a nézőpontok sokszínűségére, valamint a tanulói interakciókra fókuszálva. Az eredmények szerint a tanóratervek igazodtak a demokratikus nevelés céljaihoz: a nyitott végű feladatok és a perspektívák összevetése támogatta az érvelési készség fejlődését. A tanárok hangsúlyt fektettek az aktuális politikai események kontextualizálására, erősítve a tanulók autonómiáját. A gyakorlatban azonban a viták strukturáltsága, a facilitáció minősége és a státuszkülönbségek kezelése hatással volt a diskurzus minőségére. Két hipotézis – a nézőpontok kiegyensúlyozott bemutatása és a kommunikáció intenzitása – igazolódott, míg az eltérő nézőpontok elfogadása csak részben. A kutatás rámutat, hogy a politikai tartalmú órák hozzájárulhatnak a demokratikus vitakultúra erősítéséhez, ha biztosított a kiegyensúlyozottság, a nyitottság és az egyenlő részvétel.
IRODALOM
Cohen, E. G. és Lotan, R. A. (2014): Designing groupwork: Strategies for the heterogeneous classroom (3rd ed.). Teachers College Press, New York.
Cross, S. B., Dunn, A. H. és Dotson, E. K. (2018): The intersections of selves and policies: A poetic inquiry into the hydra of teacher education. Education Policy Analysis Archives. 26. 29. sz. DOI: https://doi.org/10.14507/epaa.26.2813
Giroux, H. A. (2019. 02. 22.): Resisting the weaponization of ignorance in the age of Trump. Truthout. Letöltés: https://truthout.org/articles/resisting the weaponization of ignorance in the age of trump/ (2025. 04. 14.).
Hess, D. E. és McAvoy, P. (2014): The Political Classroom: Evidence and Ethics in Democratic Education (1st ed.). Routledge, New York. DOI: https://doi.org/10.4324/9781315738871
K. Nagy E. (2020): Komplex Instrukciós Program: Hazai tapasztalatok és hatásvizsgálatok. Iskolakultúra. 30. 1. sz., 3–16. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2020.1.3
Lotan, R. A. (2003): Groupworthy tasks. Educational Leadership. 60. 6. sz., 72–75.
Lotan, R. A. (2006): Teaching Teachers to Build Equitable Classrooms. Theory Into Practice. 45. 1. sz., 8–15.
McQuail, D. (2010): McQuail’s mass communication theory (6th ed.). Sage. Letöltés: https://nibmehub.com/opac service/pdf/read/McQuail's Mass communication theory.pdf (2025. 02. 14.).
Pike, K. R. (2023): A Contractualist Approach to Politicized Education. Analytic Teaching and Philosophical Praxis. 43. 2. sz., 44–58. Lertöltés: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1448584.pdf (2025. 02. 20.).
Prat, A. és Strömberg, D. (2013): The political economy of mass media. In: Acemoglu, D., Arellano, M., Dekel, E. (szerk.): Advances in economics and econometrics: Theory and applications. Cambridge University Press. 135–187.
K. Nagy E. (2025): Középiskolai tanulók politikai nézetének formálása csoportmunka keretében. Új Pedagógiai Szemle. 75. 09–10. sz., 101–112. DOI: 10.71157/upsz.2025.09-10.07
