Bagdy E. (2020): Pozitív pedagógia? Avagy a pozitív pszichológia helye és szerepe a nevelésben, a személyiségformálásban. In: Szarka E. (szerk.): Pozitív pedagógia és nevelés. Konferenciakötet I. Mental Focus Kft., Budapest. 21–29. Letöltés: https://pozitivpedagogia.hu/wp content/uploads/2020/12/ppnp_konferenciakotet_2020_bovitett.pdf (2025. 05. 29.).

Beck Zaja M. és Zaja R. (2023): A Boldogságóra Program bevezetése és eredményei a tanulásban akadályozott gyermekeknél. In: Medovarszki I. (szerk.): Tantárgy-pedagógiai kaleidoszkóp: 2022 – Pedagógiai és szakmódszertani tanulmányok az iskola világából. Líceum, Eger. 177–192.

Beregi E. és Bognár J. (2021): Egészségközpontú nevelés és oktatás: a fizikai aktivitás növelésének módszerei és a pozitív pedagógiai lehetőségei. In: Pozitív pedagógia és nevelés. Konferenciakötet II., Budapest, Mental Focus Kft., 33–44. Letöltés: https://pozitivpedagogia.hu/wp content/uploads/2021/11/ppnp_2021_konferenciakotet_2_final.pdf (2025. 05. 29.).

Burián M. (2012): A motiváció fogalmának újabb megközelítése. Új Pedagógiai Szemle. 62. 9–10. sz., 174–181.

Csíkszentmihályi M. és I. S. Csikszentmihalyi (2011): Élni jó! Tanulmányok a pozitív pszichológiáról. Akadémiai, Budapest.

Dibuz Pávics J. (2019): Pozitív oktatás, boldogságra nevelés a barcsi Széchényi Ferenc Gimnáziumban. Új Pedagógiai Szemle. 69. 11–12. sz. 155–170.

Fredrickson, B. (2014): Love 2.0. Akadémiai, Budapest.

Fredrickson, B. (2015): A pozitív érzelmek hatalma. Akadémiai, Budapest.

Gyarmathy É. (2019): Öröm és boldogság az iskolában. Új Pedagógiai Szemle. 69. 9–10. sz., 112–121.

Gyarmathy É. (2022): Harmónia versus pozitivitás. A pozitív pedagógiáról. Új Pedagógiai Szemle. 72. 1–2. sz., 108–122.

Hamvai Cs. és Pikó B. (2008): Pozitív pszichológiai szempontok a iskola világában: a pozitív pedagógia kihívásai. Magyar Pedagógia. 108. 1. sz., 71–92.

Horváth R. (2023): Pozitivitás a pedagógiában: A pozitív pedagógia főbb jellemzőinek bemutatása. Danubius Noster. 9. 4. sz., 39–58.

Hunyadi Gy. né, M. Nádasi M. és Serfőző M. (2006): „Fekete pedagógia” – Értékelés az iskolában. Argumentum, Budapest.

Kós K., Beregi E., Molnár A. és Suszter L. (2023): Az egészségnevelés mérésének, mérhetőségének kérdései. Komplex mérőeszköz összeállítása első osztályos gyermekek és nevelőik számára. Új Pedagógiai Szemle. 73. 7–8. sz., 76–86.

Ladnai A. né (2018): A „Pozitív pedagógia” lehetséges útjai. Autonómia és Felelősség. 4. 1–4. sz., 25–48.

Ladnai A. né (2020): Tartalmi szabályozók vizsgálata a Positive Education modell alapján a hazai közoktatás egy szegmensében. Doktori értekezés. Kézirat, Pécs. Letöltés: https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/3c2cae1b 6bc1 4add 8fb3 ffb76c02801b/content (2025. 07. 29.).

Langerné Buchwald J. (2020): A Rogers Személyközpontú Iskola a neveléstudományi irodalom és a sajtó tükrében. In: Dobos Orsolya (szerk.): A Rogers Iskola csodája. Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Budapest.

Lyubomirsky, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? Életünk átalakításának útjai tudományos megközelítésben. Ursus Libris, Budapest.

Lyubomirsky, S. (2013): Boldogságmítoszok. Tények és tévhitek. Ursus Libris, Budapest.

Magyaródi T. és Harmat L. (2020): A pozitív pedagógia koncepciója és kapcsolódó pozitív pszichológiai eredmények magyar gyerek-, szülő-és pedagóguspopulációkról. Alkalmazott Pszichológia. 20. 3. sz., 79–100.

Neill, A. S. (2004): Summerhill. A pedagógia csendes forradalma. Kétezeregy, Budapest.

Oláh A. (2004): Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra. 14. 11. sz., 39–47.

Oláh A. (2021): A pozitív pszichológia térhódítása Magyarországon. Magyar Pszichológiai Szemle. 76. 3–4. sz., 803–808. DOI: 10.1556/0016.2021.00060

Pénzes D. (2016): A hazai pedagógia szaksajtó-kutatás történetéhez: a Pedagógiai Szemle genezise. Neveléstudomány. 4. 3. sz., 36–48.

Pikó B. (2004): A pozitív pszichológia missziója a modern társadalomban. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 5. 4. sz., 289–299.

Pléh Cs. (2004): A pozitív pszichológiai hagyományok Európában. Iskolakultúra. 14. 5. sz., 57–61.

Schüttler T. (2005): Hídverés a neveléstudomány és a gyakorlat között; A Pedagógiai Szemlétől az Új Pedagógiai Szemléig. Iskolakultúra. 15. 4. sz., 11–15.

Seligman, M. E. P. és Csíkszentmihályi, M. (2000): Positive Psychology: An introduction. American Psychologyst. 55. sz., 5–14.

Seligman, M. E. P. (2012): Az optimista gyermek: védd meg a depressziótól, legyen boldog élet. Akadémiai, Budapest.

Seligman, M. E. P. (2011): Flourish – élj boldogan! A boldogság és a jól-lét radikálisan új értelmezése. Akadémiai, Budapest.

Seligman, M. E. P. (2010a): Flourish: Positive Psychology and Positive Interventions. The University of Michigan.

Seligman, M. E. P. (2010b): Amin változtathatsz... és amin nem: átfogó kalauz a sikeres önfejlesztéshez. Akadémiai, Budapest.

Seligman, M. E. P. (2008): Autentikus életöröm – A teljes élet titka. Laurus, Győr.

Seligman, M. E. P. (2002): Authentic happiness. Free Press, New York.

Seligman, M. E., Ernst, R. M., Gillham, J., Reivich, K. és Linkins, M. (2009): Positive education: Positive psychology and classroom interventions. Oxford Review of Education. 35. 3. sz., 293–311.

Séllei B. (2014): A változás mint lehetőség. Új Pedagógiai Szemle. 64. 7–8. sz., 27–37.

White, M. A., Murray, S. A. (2015): Evidence-Based Approaches in Positive Education Implementing a Strategic Framework for Well-being in Schools. Springer. DOI: https://doi.org/10.1007/978 94 017 9667 5

Wissing, M. P. (2022): Beyond the „third wave of positive psychology”: Challenges and opportunities for future research. Frontiers in Psychology. 12. (795067). DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.795067

Zsubrits A. (2011): Az érem két oldala: gyermekvédelmi átmeneti ellátásban részesülő fiatalok és nevelőik kapcsolatának összetevői. Új Pedagógiai Szemle. 61. 1–5. sz., 55–68.

***

Bagdy E. (2021): Pozitív pszichológia és a hitélet viszonya (konferenciaelőadás). Letöltés: https://www.youtube.com/watch?v=P6ZjZ4y6XE4 (2025. 05. 28.).

A depresszió lett a csendes pandémia. Letöltés: https://www.vg.hu/kozelet/2022/06/a depresszio lett a csendes pandemia (letöltés: 2025. 05. 26.).

Magyarországon a felnőttek 7 százaléka él depresszióval. Letöltés: https://index.hu/tudomany/2022/07/16/magyarorszagon a felnottek 7 szazaleka el depresszioval/ (2025. 05. 26.).

Újabb vészjelzés – Ez a betegség minden hatodik magyart érinti. Letöltés: https://www.economx.hu/magyar gazdasag/ongyilkossag zold recept termeszet mentalis egeszseg depresszio.770789.html (2025. 05. 26.).

Minden ötödik magyar fiatal felnőtt depressziós vagy szorong. Letöltés: https://www.nn.hu/sajto/ /content/M5mewRibyh3R/2024 08 12 minden otodik magyar fiatal felnott depresszios vagy szorong (2025. 05. 26.).