Új Pedagógiai Szemle

Egyértelműen igazolt, hogy a fiatalok egyre inaktívabb életmódot folytatnak, ezért a nevelési-oktatási intézményeknek kiemelt feladatuk van a tanulók testmozgásának támogatásában. A kutatás célja egy fizikai aktivitás növelését célzó intervenció hatásainak feltárása a tanulók jóllétére, fittségére vonatkozóan. A vizsgálati csoportokban részt vevő fiatalok egy tíz hetes mozgásprogramban kaptak lehetőséget változatos szabadidős aktivitás megvalósítására. Szakértői mintavétellel egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található technikum, ezen belül pedig a teljes 11. évfolyam kiválasztása történt. Az intervencióban részt vevők (N = 59) esetében két vizsgálati és egy kontrollcsoportot alakítottunk ki. A vizsgálati csoport számára heti egy, illetve két alkalommal biztosítottunk mozgáslehetőséget az oktatással töltött időt követően. Az intervenció előtt és után kérdőíves adatfelvétel, NETFIT mérések valósultak meg. További információ szerzését pedig fókuszcsoportos és egyéni interjú tette lehetővé tanulók (n = 13), pedagógusok (n = 5) és szülő (n = 1) bevonásával. Az állóképesség önminősítése tekintetében szignifikáns javulás tapasztalható a vizsgálatot követően (t = -2,56; p = 0,01). Az állóképességi ingafutás (F = 4,48; p = 0,01) és a helyből távolugrás (F = 3,70; p = 0,03) szintén szignifikáns javulást mutatott a vizsgálati csoportokban. Egytől-négyig terjedő skálán leghasznosabb programként a lépésszámversenyt (2,95±1,17) és a túrát (2,85±1,08) jelölték. A nem megfelelő aktivitás hátterében jellemzően a tanulók túlterhelését, mentális fáradságát vélték. Testmozgás fokozása szempontjából hangsúlyos a motiválás, inspirálás, a példaadás szerepe mind tanári, mind pedig szülői oldalról. További kutatási területként ajánlatos újabb egészségnevelési módszerek, motiválási lehetőségek feltárása és eredményességük vizsgálata.

Beregi E. (2022): Abaúji térség felnőtt lakosságának egészségmagatartása, különös tekintettel a fizikai aktivitásra, szabadidő aktív eltöltésének lehetőségeire. In: Karlovitz, J. T. (szerk.): Az ember és gazdasága egészséges és biztonságos környezetben. International Research Institute, Komárno, Szlovákia, 207–215. ISBN: 9788089691739

Bíró M., Pucsok J. M., Hídvégi P., Tatár A. és Lenténé P. A. (2018): Az Észak- alföldi régió lakosságának egészségi állapota – a mozgás potenciálja. In: Balogh, L. (szerk.): Fókuszban az egészség. Debreceni Egyetem Sporttudományi Koordinációs Intézet, Debrecen. 61–72.

Caspersen, C. J., Powell, K. E. és Christenson, G. M. (1985): Physical activity, exercise, and physical fitness: definitions and distinctions for health-related research. Public Health Reports. 100. 2. sz., 126–131.

Csányi T., Kaj M., Vass Z., Boronyai Z., Király A. és Saint Maurice, P. F. (2016): A magyar 10-18 éves tanulók egészségközpontú fizikai fittségi állapota (2015) Kutatási jelentés a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) 2014/2015. tanévi országos eredményeiről. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest. DOI: https://doi.org/10.13140/RG.2.1.3208.6800

Csányi T. és Kaj M. (2017): A 2015/2016. tanév országos fittségmérési eredményei a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT®) alapján. Egészségfejlesztés. 58. 4. sz., 32–33. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.217

Deutsch K. (2011): Iskolai egészségfelfogás és egészségfejlesztés kvalitatív és kvantitatív kutatások tükrében. Új Pedagógiai Szemle. 61. 1–5. sz., 225–234.

Egger, F., Gasser, M., Kamer, M. és Schmidt, M. (2024): Less, Move More!? A Pilot Study on the Effectiveness of a National School-Based Physical Activity Program. European Journal of Psychology and Educational Research. 7. 3. sz., 159–174. DOI: https://doi.org/10.12973/ejper.7.3.159

Eörsi D., Herczeg V., Árva D. és Terebessy A. (2020): Komplex iskolai egészségnevelő program a COM-B modell tükrében. Egészségfejlesztés. 61. 1. sz., 36–47. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v60i2.540

Ewles, L. és Simnett, I. (1999): Egészségfejlesztés. Gyakorlati útmutató. Medicina, Budapest.

Hamar P. (2008): Egy kifelejtett kulcskompetencia nyomában. Új Pedagógiai Szemle. 58. 8–9. sz., 87–95.

Herpainé Lakó J. (2021): A társas hatások szerepe a sportolási szokások alakulásában. Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport. 50. 7–18. DOI: https://doi.org/10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2022.50.7

Horváth C. és Bognár J. (2019): Egy folyamatorientált egészségfejlesztési intervenciós modell: Az elmélet és a gyakorlat találkozása. ACTA Universitatis, Sectio Sport. 46. 83–92.

Horváth C., Csányi T. és Révész L. (2021): Iskolai színtéren megvalósuló egészségfejlesztő célú intervenciók elemzése. Új Pedagógiai Szemle. 71. 10–11. sz., 39–53.

Inchley, J., Currie, D., Budisavljevic, S., Torsheim, T., Jastad, A., Cosma, A., Kelly, C. és Arrnarson, Á. M. (2020): Spotlight on adolescent health and well-being. Findings from the 2017/2018 Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) survey in Europe and Canada. International report. 1. Key findings. WHO, Copenhagen.

Janssen, I. és LeBlanc, A. G. (2010): Systematic review of the health benefits of physical activity and fitness in school-aged children and youth. International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity. 7. 40. sz. DOI: https://doi.org/10.1186/1479-5868-7-40

Kercher, V. M., Kercher, K., Bennion, T. és Levy, P. (2022): 2022 Fittnes trends from around the globe. ACSM’s Health & Fitness Journal. 26. 1.sz., 21–37. DOI: https://doi.org/10.1249/FIT.0000000000000737

Kishegyi J. és Makara P. (szerk., 2004): Az egészségfejlesztés alapelvei: Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai. Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest.

K. Nagy E. (2019): A roma tanulók iskolai sikerességének kérdései. Magyar Tudomány. 180. 11. sz., 1638–1648. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.11.5

Layzer, C., Rosapep, L. és Barr, S. (2014): A peer education program: delivering highly reliable sexual health promotion messages in schools. Journal of Adolescent Health. 54. 3. sz., 70–77. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2013.12.023

Libicki É. és R. Fedor A. (2020): A szubjektív egészségi állapot kutatási hátterének többszintű megközelítése a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Acta Medicinae et Sociologica 11. 31. sz., 13–25.

Meleg Cs. (2006): Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In: Bárdossy, I., Forray, R. K. és Kéri, K. (szerk.): Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézet. 191–212.

Molnár A., Beregi E., Kós K. és Suszter L. (2023): A hazai iskolai egészségfejlesztés és egészségnevelés fogalmának és szabályozó rendszerének áttekintése az elmúlt évtized viszonylatában. Magyar Pedagógia. 123. 1. sz., 19–32. DOI: https://doi.org/10.14232/mped.2023.1.19

Nagy Lné. és Barabás K. (2011): Az egészségműveltség és az egészségmagatartás diagnosztikus mérésének lehetőségei. In: Csapó B. és Zsolnai A. (szerk.): Kognitív és affektív fejlődési folyamatok diagnosztikus értékelésének lehetőségei az iskola kezdő szakaszában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 173−224.

Naylor, P. J. és McKay, H. A. (2009): Prevention in the first place: schools a setting for action on physical inactivity. British Journal of Sports Medicine. 43. 1. sz., 10–13. DOI: https://doi.org/10.1136/bjsm.2008.053447

Németh Á., Horváth Zs. és Várnai D. (2019): Egészségmagatartás serdülőkorban – Mi történt az ezredforduló után? Educatio. 28. 3. sz., 473–494. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.28.2019.3.3

Németh Á. és Várnai D. (szerk, 2019.): Kamaszéletmód Magyarországon. ELTE PPK – L’Harmattan, Budapest.

Owen, M. B., Curry, W. B., Kerner, C., Newson, L. és Fairclough, S. J. (2017): The efectiveness of school-based physical activity interventions for adolescent girls: a systematic review and meta-analysis. Preventive Medicine. 105. 237–249. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2017.09.018

Pálhidai A. és Meszlényi-Lenhart E. (2017): A zene és a fizikai aktivitás kapcsolata a mindennapos testnevelés tükrében. Fókuszban a sporttudomány és a testnevelés. In: Sportszakmai tanulmány- és szakcikkgyűjtemény. László Ferenc Sporttudományi Kutatóműhely – IV. kötet. Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged. 112–127.

Poitras, V. J., Gray, C. E., Borghese, M. M., Carson, V., Chaput, J. P., Janssen, Katzmarzyk, P. T., Pate, R. R., Gorber, S. C., Kho, M. E., Sampson, M. és Tremblay, M. S. (2016): Systematic review of the relationships between objectively measured physical activity and health indicators in school-aged children and youth. Applied Physiology, Nutrition and Metabolism. 41. 6. sz., Suppl. 3, 197–239. DOI: https://doi.org/10.1139/apnm-2015-0663

Shinde, S., Weiss, H. A., Varghese, B., Khandeparkar, P., Pereira, B., Sharma, A. Gupta, R., Ross, D. A., Patton, G. és Patel, V. (2018): Promoting school climate and health outcomes with the SEHER multi-component secondary school intervention in Bihar, India: a clusterrandomised controlled trial. The Lancet. 392. 10163. sz., 2465–2477. DOI: https://doi.org/10.1016/S0140-6736(18)31615-5

Susánszky É., Konkoly Thege B., Stauder A. és Kopp M. (2006): A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági felmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika. 7. 3. sz., 247–255. DOI: https://doi.org/10.1556/Mental.7.2006.3.8

Szakály Zs., Bognár J., Lengvári B. és Koller Á. (2019): A mindennapos testnevelés fittségi hatásai alsó és felső tagozatos fiúknál: homok a gépezetben. Új Pedagógiai Szemle. 69. 3–4. sz., 56–69.

Tánczos Z. és Bognár J. (2020): A munkahelyi egészségfejlesztés és az egészségtudatos magatartás fókuszban az egyházi fenntartású iskolákba járó gyermekek szülei. Magyar Sporttudományi Szemle. 84. 21. sz., 53–60.

van de Kop, J. H., van Kernebeek, W.G., Otten, R. H. J., Toussaint, H. M. és Verhoef, A. P. (2019): School-based physical activity interventions in prevocational adolescents: a systematic review and meta-analyses. Journal of Adolesc Health. 65. 2. sz., 185–194. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2019.02.022

Vass Z. és Kun I. (2010): Jövőorientált testnevelés az általános iskola bevezető és kezdő szakaszában. Új Pedagógiai Szemle. 60. 3–4. sz., 140–150.

Vass Z., Molnár L., Boronyai Z., Révész L. és Csányi T. (2015): Zöld Könyv – A Testnevelés az Egészségfejlesztésben Stratégiai Intézkedések (T.E.S.I. 2020) szakpolitikai stratégia helyzetelemző kiadványa. Magyar Diáksport Szövetség, Budapest.

Vitrai J., Bíró É., Girán J., Kollányi Zs., Pipicz M., Somhegyi A. és Várfalvi, M. (2021): Milyen legyen a népegészségügy legújabb iránya? Vitaindító az új népegészségügyi szemlélet sajátosságairól. Egészségfejlesztés. 62. 1. sz., 81–94. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i1.716

World Health Organisation (2018): Global action plan on physical activity 2018-2030. More active people for a healthier world. ISBN 978-92-4-151418-7. Letöltés: https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/272722/9789241514187-eng.pdf?sequence=1 (2023. 10. 22).

Young, V. L., Cole, A., Lecky, D. M., Fettis, D., Pritchard, B., Verlander, N. Q., Eley, C. V. és McNulty, C. A. M. (2017): A mixed-method evaluation of peer-education workshops for school-aged children to teach about antibiotics, microbes and hygiene. Journal of Antimicrobial Chemotherapy. 72. 7. sz., 2119–2126. DOI: https://doi.org/10.1093/jac/dkx083