Alexander, P. A. (1997): The path to competence: A lifespan developmental perspective on reading. Educational Psychologis. 32. 1. sz., 25–35.
Bailey, S. (2014): Academic Writing. Routledge.
Balázsi I., Ostorics L., Schumann R., Szalay B. és Szepesi I. (2010): A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal, Budapest.
Balázsi I. és Ostorics L (2011): PISA 2009. Digitális szövegértés. Olvasás a világhálón. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://bit.ly/2xAhiLy (2012. 05. 01.).
Balázsi I., Balkányi P., Balogh V. K., Gyapay J., Ostorics L., Palincsár I., Rábainé Szabó A., Suhajda E:, Szepesi I., dr. Szipőcsné Krolopp J. és Velkey K. (2021): Folytonosság és változás az országos kompetenciamérés szövegértés és matematika tartalmi kereteiben. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/digitalis_orszmer/OKMtartalmikeret_Szovegertes_Matematika.pdf (2022. 09. 16.).
Barret, T. C. (1972): Taxonomy of reading 360 monograph. Ginn A Xerox Education Company, Lexington (Mass).
Bharuthram S. (2012): Making a case for the teaching of reading across the curriculum in higher education. South African Journal of Education. 32, 2 sz., 205–214.
Cabrera-Pommiez M., Lara-Inostroza F. és Puga-Larraín J. (2021): Evaluación de la lectura académica en estudiantes que ingresan a la Educación Superior. Ocnos. Revista de estudios sobre lectura. 20, 3. sz., 1–11.
Chang L., Wang Y., Liu J., Feng Y. és Zhang X. (2023): Study on factors influencing college students’ digital academic reading behavior. Frontiers in Psychology. 13.
D. Molnár É., Gál Z. (2019). Egyetemi tanulmányaikat megkezdő hallgatók tanulási mintázata és tanulói profilja. Iskolakultúra. 29. 1. sz., 29–41.
Gonda Zs. (2015): Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Gonda Zs., Csizér K., Gráf-Szabó V., Szabó-Törpényi A. U. (2025): Nyelvhasználat felsőfokon. Egy kutatási-fejlesztési projekt célkitűzései. Anyanyelv-pedagógia. 2.
Hódi Á. és Tóth E. (2019): Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra. 29, 1 sz., 55–67.
Kintsch, W. (1998): Comprehension: A paradigm for cognition. Cambridge University Press. Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs.
Molnár, G. és Kocsis, Á. (2024): Cognitive and non-cognitive predictors of academic success in higher education: a large-scale longitudinal study. Studies in Higher Education. 49, 9. sz., 1610–1624.
Nunes, T. (1999). Learning disabilities: Literacy and numeracy. In: Lev Vygotsky: Critical assessments. Vol. 3. Routledge. 305–332.
de-la-Peña, C. és Luque-Rojas, M. J. (2021). Levels of reading comprehension in higher education: Systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology. 12. (712901).
Pretorius E. J. (2002): Reading ability and academic performance in South Africa: Are we fiddling while Rome is burning? Language Matters. 33. 1. sz., 169–196.
Smith, E. A. és Senter, R. J. (1967): Automated Readability Index. Aerospace Medical Research Laboratories, Ohio.
Thonney, T. (2016): Academic writing: concepts and connections. Oxford University Press, New York.
Thorn, W. (2009): International adult literacy and basic skills surveys in the OECD region. OECD Education Working Papers. 26. (OECD Publishing, Paris). Letöltés: https://10.1787/221351213600 (2025. 05. 11.).