The journal 'Új Pedagógiai Szemle' belongs to University of Miskolc Professional contributor: Hungarian Pedagogical Association ISSN 1215-1807 (Printed) ISSN 1788-2400 (Online) INDEX 25701
MURÁNYI, SAROLTA egyetemi adjunktus | ELTE BTK, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék | munkatárs | MTA/ELTE–HUN-REN NYTK | ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport
GONDA, ZSUZSA adjunktus ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke
DEME, ANDREA egyetemi docens | ELTE BTK | tudományos munkatárs MTA/ELTE–HUN-REN NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport | tudományos munkatárs | ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont
KEYWORDS:text comprehension; reading comprehension; understanding scientific text; measurement; development
ABSTRACT(FULL-TEXT IN HUNGARIAN!)
The study presents the research and development activities of one of the sub-projects within the „Language Use at Advanced Levels” umbrella project of ELTE DOKK (Digital Education Development Competence Center). The umbrella project considers the development of language use as a fundamental starting point at all levels and areas of education, which can reduce dropout rates, enhance students' autonomous learning processes, and support both students and educators in effective scientific communication through various methodological strategies. The study outlines the goals of one of the sub-projects within the „Language Use at Advanced Levels” umbrella project, focusing in detail on those related to the measurement of reading comprehension of scientific texts. The aim of our planned research, using the text comprehension section of the measurement tool, is to assess the text comprehension of first-year university students and examine their habits and strategies related to reading scientific texts. The study presents the initial steps of this research: the lessons learned from previous significant domestic and international measurements on scientific text comprehension, the considerations for developing the new measurement tool on scientific text comprehension, and the structure and operation of the developed measurement tool. The study analyzes in detail the methodological background of the online measurement tool in relation to comprehension levels and operations. The conclusion of the study outlines the further scheduling of the research and development tasks of the sub-project, as well as the expected theoretical and practical benefits of the sub-project. Future results we expect to obtain with the measurement tool, the comprehension levels achieved by the students, and the comprehension operations performed can lead to conclusions that contribute to the development of an e-learning course offering adaptive learning paths for improving the reading comprehension of scientific texts.
REFERENCES
Alexander, P. A. (1997): The path to competence: A lifespan developmental perspective on reading. Educational Psychologis. 32. 1. sz., 25–35.
Balázsi I., Ostorics L., Schumann R., Szalay B. és Szepesi I. (2010): A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal, Budapest.
Balázsi I. és Ostorics L (2011): PISA 2009. Digitális szövegértés. Olvasás a világhálón. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://bit.ly/2xAhiLy (2012. 05. 01.).
Balázsi I., Balkányi P., Balogh V. K., Gyapay J., Ostorics L., Palincsár I., Rábainé Szabó A., Suhajda E:, Szepesi I., dr. Szipőcsné Krolopp J. és Velkey K. (2021): Folytonosság és változás az országos kompetenciamérés szövegértés és matematika tartalmi kereteiben. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/digitalis_orszmer/OKMtartalmikeret_Szovegertes_Matematika.pdf (2022. 09. 16.).
Barret, T. C. (1972): Taxonomy of reading 360 monograph. Ginn A Xerox Education Company, Lexington (Mass).
Bharuthram S. (2012): Making a case for the teaching of reading across the curriculum in higher education. South African Journal of Education. 32, 2 sz., 205–214. DOI: https://doi.org/10.15700/saje.v32n2a557
Cabrera-Pommiez M., Lara-Inostroza F. és Puga-Larraín J. (2021): Evaluación de la lectura académica en estudiantes que ingresan a la Educación Superior. Ocnos. Revista de estudios sobre lectura. 20, 3. sz., 1–11. DOI: https://doi.org/10.18239/ocnos_2021.20.3.2614
Chang L., Wang Y., Liu J., Feng Y. és Zhang X. (2023): Study on factors influencing college students’ digital academic reading behavior. Frontiers in Psychology. 13. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1007247
D. Molnár É., Gál Z. (2019). Egyetemi tanulmányaikat megkezdő hallgatók tanulási mintázata és tanulói profilja. Iskolakultúra. 29. 1. sz., 29–41. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.29
Gonda Zs. (2015): Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Gonda Zs., Csizér K., Gráf-Szabó V., Szabó-Törpényi A. U. (2025): Nyelvhasználat felsőfokon. Egy kutatási-fejlesztési projekt célkitűzései. Anyanyelv-pedagógia. 2. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.11
Hódi Á. és Tóth E. (2019): Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra. 29, 1 sz., 55–67. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.55
Kintsch, W. (1998): Comprehension: A paradigm for cognition. Cambridge University Press. Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326985ep3202_6
Molnár, G. és Kocsis, Á. (2024): Cognitive and non-cognitive predictors of academic success in higher education: a large-scale longitudinal study. Studies in Higher Education. 49, 9. sz., 1610–1624. DOI: https://doi.org/10.1080/03075079.2023.2271513
Nunes, T. (1999). Learning disabilities: Literacy and numeracy. In: Lev Vygotsky: Critical assessments. Vol. 3. Routledge. 305–332.
de-la-Peña, C. és Luque-Rojas, M. J. (2021). Levels of reading comprehension in higher education: Systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology. 12. (712901). DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.712901
Pretorius E. J. (2002): Reading ability and academic performance in South Africa: Are we fiddling while Rome is burning? Language Matters. 33. 1. sz., 169–196. DOI: https://doi.org/10.1080/10228190208566183
Smith, E. A. és Senter, R. J. (1967): Automated Readability Index. Aerospace Medical Research Laboratories, Ohio.
Thonney, T. (2016): Academic writing: concepts and connections. Oxford University Press, New York.
Thorn, W. (2009): International adult literacy and basic skills surveys in the OECD region. OECD Education Working Papers. 26. (OECD Publishing, Paris). Letöltés: https://10.1787/221351213600 (2025. 05. 11.).
Murányi S., Gonda Zs. és Deme A. (2025): Advanced language use: measuring the comprehension of scientific texts, developing a digital measuring tool. Új Pedagógiai Szemle. 75. 09–10. sz., 15–30. DOI: 10.71157/upsz.2025.09-10.02
