Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság ISSN 1215-1807 (Nyomtatott) ISSN 1788-2400 (Online) INDEX 25701
MURÁNYI SAROLTA egyetemi adjunktus | ELTE BTK, Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszék | munkatárs | MTA/ELTE–HUN-REN NYTK | ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport
GONDA ZSUZSA adjunktus ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszéke
DEME ANDREA egyetemi docens | ELTE BTK | tudományos munkatárs MTA/ELTE–HUN-REN NYTK Lendület Neurofonetikai Kutatócsoport | tudományos munkatárs | ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont
KULCSSZAVAK:szövegértés; olvasásértés; tudományos szöveg értése; mérés; fejlesztés
ÖSSZEFOGLALÁS
A tanulmány az ELTE DOKK (Digitális Oktatásfejlesztési Kompetencia Központ) Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt egyik alprojektjének a kutatási-fejlesztési tevékenységét mutatja be. Az ernyőprojekt a nyelvhasználat fejlesztését olyan alapvető kiindulópontnak tekinti az oktatás minden szintjén és területén, amely csökkentheti a lemorzsolódást, eredményesebbé teheti a hallgatók autonóm tanulási folyamatait, és támogathatja a hallgatókat és az oktatókat a hatékony tudományos kommunikációban különböző módszertani stratégiák alkalmazásával. A tanulmány a Nyelvhasználat felsőfokon ernyőprojekt egyik alprojektjének a céljait ismerteti, és ezekből a tudományos szövegek olvasásértésének a méréséhez kapcsolódóakkal foglalkozik részletesen. A mérőeszköz szövegértésre vonatkozó részének használatával tervezett kutatásunk célja elsőéves egyetemi hallgatók szövegértésének a mérése, a tudományos szövegek olvasásával kapcsolatos szokásaik, stratégiáik vizsgálata. A tanulmány ennek a kutatásnak az első lépését mutatja be: ismertetjük tudományos szövegek olvasásértésével kapcsolatos korábbi fontosabb hazai és nemzetközi mérések tanulságait, a szövegértés mérésére alkalmas mérőeszköz kidolgozásának szempontjait, valamint a fejlesztett mérőeszköz felépítését, működését. A tanulmány részletesen elemzi az online mérőeszköz kutatásmódszertani hátterének az összefüggéseit a szövegértési szintekkel és műveletekkel. A tanulmány zárása ismerteti az alprojekt kutatás-fejlesztési feladatainak a további ütemezését, valamint az alprojekt várható elméleti és gyakorlati hozadékait. A mérőeszköz jövőbeli alkalmazásából várható eredményekből, illetve a szövegértési szintek és végrehajtott szövegértési műveletek, valamint a hallgatói eredmények összefüggéseiből olyan következtetések vonhatók le, amelyek hozzájárulnak egy adaptív tanulási útvonalakat kínáló e-learning kurzus kidolgozásához a tudományos szövegek olvasásértésének a fejlesztésére.
IRODALOM
Alexander, P. A. (1997): The path to competence: A lifespan developmental perspective on reading. Educational Psychologis. 32. 1. sz., 25–35.
Balázsi I., Ostorics L., Schumann R., Szalay B. és Szepesi I. (2010): A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal, Budapest.
Balázsi I. és Ostorics L (2011): PISA 2009. Digitális szövegértés. Olvasás a világhálón. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://bit.ly/2xAhiLy (2012. 05. 01.).
Balázsi I., Balkányi P., Balogh V. K., Gyapay J., Ostorics L., Palincsár I., Rábainé Szabó A., Suhajda E:, Szepesi I., dr. Szipőcsné Krolopp J. és Velkey K. (2021): Folytonosság és változás az országos kompetenciamérés szövegértés és matematika tartalmi kereteiben. Oktatási Hivatal, Budapest. Letöltés: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/digitalis_orszmer/OKMtartalmikeret_Szovegertes_Matematika.pdf (2022. 09. 16.).
Barret, T. C. (1972): Taxonomy of reading 360 monograph. Ginn A Xerox Education Company, Lexington (Mass).
Bharuthram S. (2012): Making a case for the teaching of reading across the curriculum in higher education. South African Journal of Education. 32, 2 sz., 205–214. DOI: https://doi.org/10.15700/saje.v32n2a557
Cabrera-Pommiez M., Lara-Inostroza F. és Puga-Larraín J. (2021): Evaluación de la lectura académica en estudiantes que ingresan a la Educación Superior. Ocnos. Revista de estudios sobre lectura. 20, 3. sz., 1–11. DOI: https://doi.org/10.18239/ocnos_2021.20.3.2614
Chang L., Wang Y., Liu J., Feng Y. és Zhang X. (2023): Study on factors influencing college students’ digital academic reading behavior. Frontiers in Psychology. 13. DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2022.1007247
D. Molnár É., Gál Z. (2019). Egyetemi tanulmányaikat megkezdő hallgatók tanulási mintázata és tanulói profilja. Iskolakultúra. 29. 1. sz., 29–41. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.29
Gonda Zs. (2015): Digitális szövegek olvasásának típusai és stratégiái. Bölcsészet- és Művészetpedagógiai Kiadványok 7. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Gonda Zs., Csizér K., Gráf-Szabó V., Szabó-Törpényi A. U. (2025): Nyelvhasználat felsőfokon. Egy kutatási-fejlesztési projekt célkitűzései. Anyanyelv-pedagógia. 2. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2025.2.11
Hódi Á. és Tóth E. (2019): Elsőéves egyetemi hallgatók szövegértés-fejlettsége és olvasási attitűdjei. Iskolakultúra. 29, 1 sz., 55–67. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2019.1.55
Kintsch, W. (1998): Comprehension: A paradigm for cognition. Cambridge University Press. Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs. DOI: https://doi.org/10.1207/s15326985ep3202_6
Molnár, G. és Kocsis, Á. (2024): Cognitive and non-cognitive predictors of academic success in higher education: a large-scale longitudinal study. Studies in Higher Education. 49, 9. sz., 1610–1624. DOI: https://doi.org/10.1080/03075079.2023.2271513
Nunes, T. (1999). Learning disabilities: Literacy and numeracy. In: Lev Vygotsky: Critical assessments. Vol. 3. Routledge. 305–332.
de-la-Peña, C. és Luque-Rojas, M. J. (2021). Levels of reading comprehension in higher education: Systematic review and meta-analysis. Frontiers in Psychology. 12. (712901). DOI: https://doi.org/10.3389/fpsyg.2021.712901
Pretorius E. J. (2002): Reading ability and academic performance in South Africa: Are we fiddling while Rome is burning? Language Matters. 33. 1. sz., 169–196. DOI: https://doi.org/10.1080/10228190208566183
Smith, E. A. és Senter, R. J. (1967): Automated Readability Index. Aerospace Medical Research Laboratories, Ohio.
Thonney, T. (2016): Academic writing: concepts and connections. Oxford University Press, New York.
Thorn, W. (2009): International adult literacy and basic skills surveys in the OECD region. OECD Education Working Papers. 26. (OECD Publishing, Paris). Letöltés: https://10.1787/221351213600 (2025. 05. 11.).
Murányi S., Gonda Zs. és Deme A. (2025): A tudományos szövegek olvasásértésének mérése egyetemista hallgatók körében – egy digitális mérőeszköz kidolgozása. Új Pedagógiai Szemle. 75. 09–10. sz., 15–30. DOI: 10.71157/upsz.2025.09-10.02
