75. évf.
(2025)
07-08. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-10-11 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-12 | [NÉV NÉLKÜL] – ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE Egy nagyvárosban digitáliskultúra-tanárként újrakezdő pedagógus látképe arról, hogy mit tapasztal a felső tagozaton a tanárok, mit a gyerekek közt. A szöveg egy kétórás beszélgetés szerkesztett részleteit tartalmazza. |
| 13-34 | URBÁN PÉTER A tanulmány a konstruktivista tanuláselmélet új, kifejezetten a pedagógia elméleti és gyakorlati igényeire optimalizált bemutatására vállalkozik. A mindeddig meghatározó szemlélettel szemben e modellt élesebben elhatároljuk ismeretelméleti és pszichológiai vonatkozásaitól. Szakítani kívánunk továbbá azzal a bevett gyakorlattal, amely a tanuláselméleti megfontolásokból mechanikus módon módszertani előírásokat vezet le. Ehelyett a tanuláselméleti tudatosságra kívánjuk helyezni a hangsúlyt: arra a kutatói és pedagógusi attitűdre, amelynek köszönhetően az eszközjellegű (pl. módszertani) döntések vagy javaslatok egy reflektált tanulásfogalomhoz, egy végiggondolt tudáskoncepcióhoz és az adott tanulási környezet sajátosságaihoz képest válnak értékelhetővé. A cél érdekében új definíció kidolgozása vált szükségessé: a konstruktivista tanuláselmélet a tanuló tudáskonstrukciójaként értett tanulás átfogó pedagógiai modellje. Az érvelés e meghatározás elemeinek értelmezése után a jelentéskonstrukció, a szakértői tudás, az előzetes tudás és a tudás átmenetiségének fogalmait középpontba állítva bontja ki e sokat ígérő, korunk legégetőbb problémáira is adekvát válaszokat megalapozni képes tanuláselméleti koncepciót. A tanulás elmélete a munka minden pontján szorosan összekapcsolódik a tudás elméletével, a zárófejezet pedig a tudás új, tanuláselméleti koncepcióját kínálja. |
| 35-62 | BERTALAN BEÁTA – PALKÓNÉ TABI KATALIN Írásunk a gyermeki szabad játék pedagógiájának egy sajátos formáját, a kínai Anji tartományban kifejlesztett, komplex játékpedagógiai módszert, az Anji Play-t mutatja be egy budapesti nemzetközi, brit pedagógiai programmal működő óvoda tapasztalatai alapján. Világszerte egyre több óvodai intézmény érdeklődik az Anji Play iránt, ugyanakkor Magyarországon ez a módszer még kevéssé ismert, ezért az erről szóló magyar nyelvű szakirodalom is meglehetősen hiányos. Írásunkkal szeretnénk hozzájárulni az Anji Play szélesebb körű magyarországi megismertetéséhez gyakorlati és elméleti szakembereink körében.
Az itt bemutatott módszer alapjául egy 2021-2022-ben végzett kvalitatív terepkutatás szolgált. Hetvenhárom gyerek játékát figyeltük meg négy vegyes életkorú csoportban. A gyermekek játékának megfigyelése és a pedagógusok esetmegbeszélései során készített jegyzetek mellett további adatgyűjtés céljából felhasználtuk az óvodában használatos Kinteract nevű online értékelési rendszer adatait, valamint az óvodában dolgozó nyolc óvodapedagógussal készítettünk félig strukturált interjúkat is az Anji-pedagógia hatékonyságáról és szakmai kihívásairól.
Kutatásunk azt bizonyítja, hogy az Anji Play pedagógiáját meghatározó elemek: a pedagógus hátralépése (támogató, de nem beavatkozó jelenléte), a kölcsönös bizalmi kapcsolat, a nyíltvégű játékeszközök, a szabad, kockázatos játék, valamint az egyéni és csoportos reflexió lehetővé teszik a gyerekek számára a „4K” néven ismertté vált 21. századi készségek (kreativitás, kommunikáció, kölcsönös együttműködés és kritikai gondolkodás) fejlődését, ami komoly lépéselőnyt jelenthet az iskolába lépő gyerekeknek. Az Anji Play alkalmazása az óvodai nevelésben lehetővé teszi a gyerekek számára a proaktív, felelősségteljes, önálló problémamegoldásra alkalmas, kreatív személyiség kibontakozását. |
| 63-69 | VIRÁGNÉ JUHÁSZ-NYITÓ KLÁRA Az Antal Lundström Ilona nevéhez köthető Látható hangok – Kalandozások a hangok birodalmában program a Kodályi elvek mentén kialakított nyelvi, zenei kommunikációs program, melynek fókusza a hang-jel asszociáció. A svéd Mearaldalen Egyetemhez köthető első kutatási eredmények igazolták a program fejlesztő hatását. A 2016-os magyarországi vizsgálatok DIFER-mérései szintén a program pozitív hatásait erősítették meg, mind a nyelvi, mind a zenei képességek terén. A programhoz ma már magyar nyelvű óvodai és általános iskolai taneszközök állnak rendelkezésre. Mégis kevesen ismerik, kevesen alkalmazzák az óvodai és általános iskolai gyakorlatban. Jelen írás a program óvodapedagógus-képzésben történő megjelenésének, alkalmazásának lehetőségeit, szükségszerűségét kívánja bemutatni. |
| 70-96 | PÁLVÖLGYI LAJOS – MAGÓCS ÉVA Tanulmányunkban a 2022/2023-as tanévben sikeresen debütált Középiskolai Diákprojektverseny tapasztalatait tekintjük át a versenyeken kitöltött mentortanári és tanulói kérdőívek alapján. A bevezető a diákprojektek pedagógiai jelentőségét aktuális szakirodalmi források alapján foglalja össze. Nézetünk szerint a diákprojektek hatékonyságának egyik fontos tényezője az, hogy a projektekben az iskolai folyamatok és viszonyok helyébe a munkahelyre jellemző folyamatok és viszonyok lépnek.
Empirikus vizsgálatunk arra vonatkozott, hogy miként ítélik meg a tanárok és a diákok a projektmunkát; jelentett-e számukra újszerű kihívásokat a projektmunka és a diákprojektverseny; és merült-e fel számottevő többletmunka a mentortanárok számára. A verseny sajátossága, hogy csapatok versenyeznek, és az értékteremtő diákprojektek témája tetszőlegesen választható. Az első három évadban összesen 154 csapat versenyzett. A minta a közreműködő tanárok és diákok tekintetében nem volt reprezentatív (N=58, 99). A válaszadók a diákprojekteket pozitívan ítélték meg, különösen a széles értelemben vett tanulás, az élményalapú kompetenciafejlesztés és az önismeret bővítése szempontjából. A verseny során számos kihívás adódott a tanárok és a diákok számára, ezek egy része az iskolai működés és a projektek különbségeiből fakadt. A cikk több kapcsolódó szempontot, példát ismertet. A diákprojekt és a verseny a mentortanároknak észrevehető többletmunkát okozott, de ezzel együtt kifejezetten ajánlanák kollégáiknak, hogy vegyenek részt diákjaikkal a jövő évi versenyen.
A tanulmány 15 tipikus diákprojekt tartalmi áttekintésével zárul. A verseny a jövőben is megrendezésre kerül. Honlap: https://diakprojekt.hu/ |
| 97-113 | BÁNSZKY NOÉMI – RUDOLF PANKA A terápiás állatok alkalmazása az oktatásban egyre nagyobb figyelmet kap. A jelen publikáció az állatasszisztált pedagógia lehetőségeit vizsgálja, a terápiás macskák szerepére fókuszálva az olvasási motiváció erősítésében. A szerzők bemutatják, miként képesek a terápiás állatok – különösen a macskák – nyugodt jelenlétükkel segíteni a szorongás csökkentését, a figyelem fókuszálását, valamint az olvasási motiváció fejlesztését. Az írás hazai és nemzetközi tapasztalatokról is beszámol. Az eddigi eredmények azt sugallják, hogy az állatasszisztált olvasásórák nemcsak a tanulás iránti motivációt növelhetik, hanem hozzájárulhatnak a gyermekek önbizalmának, empátiájának és kommunikációs készségeinek fejlődéséhez is. |
| 114-131 | SIPKA GERGŐ A technológiai fejlődésnek és a tanulói igények átalakulásának köszönhetően a tükrözött osztályterem (TO) egyre elterjedtebb tanulásszervezési eljárás lett. Ennek során a tanulók az órát megelőzően sajátítják el az adott anyag alapvető információit videók segítségével. Ezen ismereteket pedig a jelenléti órán használják fel, alkalmazzák, többnyire aktív tanulást támogató módszereken keresztül. Számos nemzetközi kutatás született, melyek ezen módszer alkalmazását írták le, hatékonyságát elemezték. A legtöbb ilyen kutatás alacsony mintaszámmal rendelkezik, ezért a TO hatása reprezentatív módon nem igazolható. Erre a metaanalízis jelenthet megoldást, mely összefoglalja ezen kutatások eredményeit. Jelen metaanalízisben 46 kutatás elemzése történt, melyek a szűrési feltételeknek (középiskolai kontextus, elő- és utómérési módszer, természettudományos tantárgy, tükrözött osztályterem alkalmazása, elérhető mérési adatok) megfeleltek. A kutatás célja volt feltárni, hogy a TO természettudományos tantárgyakon keresztül alkalmazva milyen hatással van a középiskolai (9–12. osztályos) diákok teljesítményére. A nemzetközi eredményekkel megegyezően közepesen pozitív hatást (Cohen-féle d = 0,609) sikerült azonosítani, melynek értelmében a TO hatékonyan fejlesztette a diákok tanulmányi teljesítményét. |
| 132-134 | DARVAI TIBOR A szerző összefoglalója és rövid értékelése a 2025-ös HuCER Konferenciáról. Szó esik röviden díjakról, tradíciókról, arányokról és fókuszokról. A szekciók rövid értékelése az oktatástörténet-neveléstörténet szegmensére koncentrál. |
| 135-138 | NAGY ANNA A cikk bemutatja az Espoo-i Képzőművészeti Iskolában (Espoon Kuvataidekoulu), Finnország legnagyobb gyermek- és ifjúsági vizuális kultúra oktatási intézményében oktatói asszisztensként töltött egy év tapasztalatait. Az intézmény célja a diákok vizuális művészeti készségeinek, az individualitásnak és a spirituális fejlődésnek a támogatása. A cikk kitér az inspiráló, diákközpontú oktatási szemléletre, amely a közösséget, a kreativitást, a felelősségvállalást és a fenntarthatóság elveit helyezi a középpontba. A vizuális kultúra és a kulturális örökség megőrzésén túl az iskola a legújabb technológiákat alkalmazva arra neveli a fiatalokat, hogy a jövő felelős, alkotó, vizuálisan értő polgáraivá váljanak. |
| |
