Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701

ARCHÍVUM  |   INFORMÁCIÓK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
75. évf.
(2025)
07-08. szám
A Középiskolai Diákprojektverseny első három éve egy felmérés tükrében
A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-10-11
ROVAT: Műhely
SZERZŐK:
PÁLVÖLGYI LAJOS
kutató | ELTE PPK | elnök | Magyar Pedagógiai Társaság Projektpedagógiai Szakosztály | ügyvezető | PROJECON Projekt Tanácsadó Kft.
MAGÓCS ÉVA
óraadó oktató | ELTE PPK
KULCSSZAVAK: projektpedagógia; projektmódszer; projektalapú tanulás; középiskolai diákprojektverseny; kompetenciafejlesztés

ÖSSZEFOGLALÁS

Tanulmányunkban a 2022/2023-as tanévben sikeresen debütált Középiskolai Diákprojektverseny tapasztalatait tekintjük át a versenyeken kitöltött mentortanári és tanulói kérdőívek alapján. A bevezető a diákprojektek pedagógiai jelentőségét aktuális szakirodalmi források alapján foglalja össze. Nézetünk szerint a diákprojektek hatékonyságának egyik fontos tényezője az, hogy a projektekben az iskolai folyamatok és viszonyok helyébe a munkahelyre jellemző folyamatok és viszonyok lépnek.

Empirikus vizsgálatunk arra vonatkozott, hogy miként ítélik meg a tanárok és a diákok a projektmunkát; jelentett-e számukra újszerű kihívásokat a projektmunka és a diákprojektverseny; és merült-e fel számottevő többletmunka a mentortanárok számára. A verseny sajátossága, hogy csapatok versenyeznek, és az értékteremtő diákprojektek témája tetszőlegesen választható. Az első három évadban összesen 154 csapat versenyzett. A minta a közreműködő tanárok és diákok tekintetében nem volt reprezentatív (N=58, 99). A válaszadók a diákprojekteket pozitívan ítélték meg, különösen a széles értelemben vett tanulás, az élményalapú kompetenciafejlesztés és az önismeret bővítése szempontjából. A verseny során számos kihívás adódott a tanárok és a diákok számára, ezek egy része az iskolai működés és a projektek különbségeiből fakadt. A cikk több kapcsolódó szempontot, példát ismertet. A diákprojekt és a verseny a mentortanároknak észrevehető többletmunkát okozott, de ezzel együtt kifejezetten ajánlanák kollégáiknak, hogy vegyenek részt diákjaikkal a jövő évi versenyen.

A tanulmány 15 tipikus diákprojekt tartalmi áttekintésével zárul. A verseny a jövőben is megrendezésre kerül. Honlap: https://diakprojekt.hu/

IRODALOM

Alhassan, R. (2014): The Effect of Project-Based Learning and the ARCS Motivational Model on Students’ Achievement and Motivation to Acquire Database Program Skills. Journal of Education and Practice. 5. 21. sz., 158–165. Leöltés: https://www.iiste.org/Journals/index.php/JEP/article/view/14528 (2025. 08. 10.).
Borbély-Pecze T. B. (2016): Szakképzés és pályaorientáció – tévutak és lehetőségek. Educatio. 25. 1. sz., 59–69. Leöltés: https://folyoiratok.oh.gov.hu/educatio/szakkepzes-es-palyaorientacio-tevutak-es-lehetosegek (2025. 08. 10.).
Brundiers, K. és Wiek, A. (2013): An international comparison of problem-and project-based learning courses in sustainability. Sustainability. 5. 4. sz., 1725–1746; DOI: https://doi.org/10.3390/su5041725
Chhabra, M. és Gawande, A. (2025): How does project-based-learning makes difference in secondary school mathematics. Multidisciplinary Science Journal. 7. 9. sz. (2025550). DOI: https://doi.org/10.31893/multiscience.2025550
Chiang, C. L. és Lee, H. (2016): The Effect of Project-Based Learning on Learning Motivation and Problem-Solving Ability of Vocational High School Students. International Journal of Information and Education Technology. 6. 9. sz. DOI: https://doi.org/10.7763/IJIET.2016.V6.779
Cooper, R. és Murphy, E (2021). Project Based Learning: Real Questions. Real Answers. How to Unpack PBL and Inquiry. Times 10 Publications.
Csapó B. (2004): Tudás és iskola. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Darmilah, S., Rochintaniawati, D. és Rafikah Agustin, R. (2023): The implementation Project-Based Learning in lower secondary school: a critical review. Research in Physics Education. 2. 2. sz., 100–104. DOI: https://doi.org/10.31980/ripe.v2i2.74
Dunker, L. és Götz, B. (1988): Projektunterricht. Armin Vaas Verlag, Vanginau-Ulm.
Erikson, E. H. (1991): Az Életciklus: az identitás epigenezise. In: Uő.: A fiatal Luther és más írások. Gondolat, Budapest. 437–497.
Fleming, D. S. (2002): A Teacher's Guide to Project-Based Learning. Rowman & Littlefield Education, Lan-ham, MD.
Főző A. L., Jánoss Zs., Kapcsáné N. J., Simonics B., Szakács K. és Vásárhelyi V. (2022). Projektpedagógia digitális eszközökkel. Digitális Jólét Nonprofit Kft. Letöltés: https://digitalistemahet.hu/hir/projektpedagogia-digitalis-eszkoezoekkel (2025. 08. 10.).
Genc, M. (2014): The project-based learning approach in environmental education. International Research in Geographical and Environmental Education. 24. 2. sz., 105–117. DOI: https://doi.org/10.1080/10382046.2014.993169
Görög M. (2013): Projektvezetés a szervezetekben. Panem, Budapest.
Hajdu T., Hermann Z., Horn D., Hőnich H. és Varga J. (2024): A közoktatás indikátorrendszere 2023. HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaság-tudományi Intézet, Bu-dapest.
Hortobágyi K. (2002): Projekt kézikönyv. Válogatás a hazai és külföldi projekt-irodalomból. Altern füzetek. Iskolafejlesztési Alapítvány.
Hunya M. (2009): Projektmódszer a 21. században I. Új Pedagógiai Szemle. 59. 11. sz., 75–96. Leöltés: Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00137/pdf/EPA00035_upsz_200911_075-096.pdf (2025. 08. 10.).
Hunya M. (2010): Projektmódszer a 21 században II. Új Pedagógiai Szemle. 60. 1–2. sz., 148–161. Letöltés: http://epa.oszk.hu/00000/00035/00139/pdf/EPA00035_upsz__2010_1-2_148-161.pdf (2025. 08. 10.).
Kasbary, N. és Haymour, A. (2025): Exploring Hungarian teachers' perceptions of project-based learning in science and math education. Hungarian Educational Research Journal. 15. 1. sz., 88–104. DOI: https://doi.org/10.1556/063.2024.00301
Keijzer, R., van Schooten, E., van der Rijst, R. és Admiraal, W. (2022): Individual characteristics of students in vocational education moderating the relationship between school engagement and vocational identity. European Journal of Psychology of Education. 37. 1255–1283. DOI: https://doi.org/10.1007/s10212-021-00580-y
Kilpatrick, W. H. (1918): The Project Method. The Use of the Purposeful Act in the Educative Process. Teachers College, Columbia University, New York. Letöltés: https://www.education-uk.org/documents/kilpatrick1918/index.html (2025. 08. 10.).
Kokotsaki, D., Menzies, V. és Wiggins, A. (2016): Project-based learning: A review of the literature. Impro-ving Schools. 19. 3. sz., 267–277. DOI: https://doi.org/10.1177/1365480216659733
Kryger, M. és Qvortrup, A. (2025): Conceptualizing and Developing Vocational Identity – A Scoping Review of Research in Vocational Education and Training. Vocations and Learning. 18. (15). DOI: https://doi.org/10.1007/s12186-025-09371-8
Martinez, L. M. (2019): Does student learning improve through project-based instruction? Fundació Jaume Bofill, Institut Català d'Avaluació de Polítiques Públiques. Letöltés: https://infoscience.epfl.ch/handle/20.500.14299/174796 (2025. 08. 10.).
M. Nádasi M. (2010): A projektoktatás elmélete és gyakorlata. Géniusz Könyvek. Magyar Tehetségsegítő Szerve-zetek Szövetsége, Budapest. Letöltés: https://tehetseg.hu/konyv/projektoktatas-elmelete-es-gyakorlata (2025. 08. 10.).
Noviansyah, W. és Sudira, P. (2020): The praxis of project-based learning at PIKA Vocational Secondary School Semarang. Jurnal Pendidikan Vokasi. 10. 1. sz., 103–113. DOI: https://doi.org/10.21831/jpv.v10i1.29032
Palencsárné K. M., Rozmán, É. és Szabó Cs. M. (2022): Gyakorlat teszi a mestert. A projektoktatás kézikönyve. Tempus Közalapítvány, Budapest. Letöltés: https://erasmusplusz.hu/erasmus_kiadvanyok/gyakorlat-teszi-a-mestert-a-projektoktatas-kezikonyve (2025. 08. 10.).
Pálvölgyi L. (2017): Az üzleti és magánéleti projektek sajátosságai. In: Lakatosné Szuhai Gy. és Poór J. (szerk.): Tudatos életvezetés – Projektszemlélet a magánéletben. Publio, Győr. Letöltés: https://www.researchgate.net/publication/325628318_Az_uzleti_es_maganeleti_projektek_sajatossagai (2025. 08. 10.).
Pálvölgyi L. (2018): Projektmenedzsment és projektpedagógia. In: Bodáné K. R. (szerk.): Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban. Óbudai Egyetem, Budapest. Letöltés: https://www.researchgate.net/publication/325630374_Projektmenedzsment_es_projektpedagogia (2025. 08. 10.).
PMI (2019): Projektmenedzsment útmutató (PMBOK® Guide) [6. kiadás]. Project Management Institute – Akadémiai Kiadó, Budapest. Letöltés: https://mersz.hu/projektmenedzsment-utmutato-pmbok-guide (2025. 08. 10.).
Syahdia, R., Nuryani, H., Nuryanti, M. és Setya Sukmayani, N. (2024): The Challenges of Implementing Project-Based Learning Models in Secondary Schools in Various Countries. Jurnal Edusci. 1. 6. sz., 281–294. DOI: https://doi.org/10.62885/edusci.v6i1.340
Thomas, J. W. (2000): A review of research on project-based learning. Autodesk Foundation, San Rafael, CA. Letöltés: http://www.bobpearlman.org/BestPractices/PBL_Research.pdf (2025. 08. 10.).
Verók A. és Vincze B. (2011): A projektmódszer elmélete és gyakorlata. Eszterházy Károly Főiskola, Eger. Letöl-tés: https://docplayer.hu/2809955-A-projektmodszer-elmelete-es-gyakorlata-verok-attila-vincze-beatrix.html (2025. 08. 10.).
Verzuh, E. (2006): Projektmenedzsment. HVG Könyvek, Budapest.
Vincze B. (2021): Elméleti, történeti és gyakorlati adalékok a projektpedagógiához. ELTE Eötvös, Budapest.
Zhang, L. és Ma, Y. (2023): A study of the impact of project-based learning on student learning effects: a meta-analysis study. Frontiers in Psychology. 14. (1202728). DOI:
target=_blank>https://doi.org/10.3389/fpsyg.2023.1202728
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Pálvölgyi L. és Magócs É. (2025): A Középiskolai Diákprojektverseny első három éve egy felmérés tükrében. Új Pedagógiai Szemle. 75. 07–08. sz., 70–96. DOI: 10.71157/upsz.2025.07-08.05
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle