Új Pedagógiai Szemle

This paper presents a specific form of children's free play pedagogy called Anji Play, a complex play pedagogical method developed in the Anji province of China, based on the experiences of an international kindergarten in Budapest. Around the world, more and more kindergartens are interested in Anji Play, but in Hungary this method is still little known, and therefore the literature on it in Hungarian is rather scarce. We would like to contribute to a wider awareness of Anji Play in Hungary among practitioners and theoreticians.

The method presented here was based on a qualitative field research in a kindergarten in Budapest, Hungary, with an international British pedagogical program, where the play of 73 children in 4 mixed-age groups was observed. In addition to observing the children’s play and notes of the teachers’ case discussions, we also collected data from the Kinteract online assessment system used in the kindergarten, and we conducted semi-structured interviews with eight teachers working in the kindergarten.

In our research, we sought answers to the following questions: 1. How does Anji Play pedagogy affect children’s skill development? and 2. What role does the preschool teacher play in the learning process mediated by play? Based on our observations, we can say that the defining elements of Anji Play pedagogy – the stepping back of the teacher, mutual trust, open-ended play tools, free, risky play, and reflection – enable the development of responsible, independent problem-solving and creative personalities.

A gyermekjogi egyezményről (é. n.). Letöltés: https://unicef.hu/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmenyrol (2022. 02. 21.).

Brussoni, M., Olsen, L. L., Pike, I. és Sleet, D. A. (2012): Risky play and children’s safety: balancing priorities for optimal child development. International Journal of Environmental Research and Public Health. 9. 9. sz., 3134–3148. Letöltés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3499858/ (2022. 03. 22.).

Bús I. (2008): A játék alkalmazása az iskolai nevelésben és oktatásban. In: Bábosik I. (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. OKKER, Budapest. 277–285.

Czike B. (2023): A Humánspecifikus Motívumok szerepe az oktatásban és nevelésben. In: Uő. (szerk.): Humanista pedagógia. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest. 11–28.

Danis I., Farkas M. és Oates, J. (2011): Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondokod(j)unk róla?. In: Danis I., Farkas M., Herczog M. és Szilvási L. (szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások (Biztos Kezdet Kötetek II.). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 24–67.

Desautels, L. L. (2020): Connections over Compliance. Rewiring Our Perceptions of Discipline. Wyatt-MacKenzie Publishing, Deadwood.

Ebbeck, M. és Waniganayake, M. (2016): Play in Early Childhood Education (2. kiad.). Oxford University Press, Oxford.

Elekes Gy. (2021): Hagyomány és evolúció a közösségépítésben és a közösségfejlesztésben. Szociálpedagógia. 18. 47–62.

Early years foundation stage statutory framework: For group and school-based providers [EYFS] (2024). Letöltés: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/670fa42a30536cb92748328f/EYFS_statutory_framework_for_group_and_school_-_based_providers.pdf (2025. 02. 04.).

Fisher, J. (2016): Interacting or Interfering? Improving Interactions in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes.

Gloviczki Z. (2024): A holnapután iskolája: Felkészülés az emberi jövőre. Open Books, Budapest.

Habók A. (2007): Friedrich Fröbel romantikus gyermekképe. Neveléstörténet. 4. 1–2. sz., 245-255.

Li, Y. (2023): The Development of Children's Creativity in Anji Game Activities. Procedia of Multidisciplinary Research, 1. 8. sz., 1–10. Letöltés: https://so09.tci-thaijo.org/index.php/PMR/article/view/3077/1806 (2025. 07. 12.).

Lin, X., Wu, Y., Wu, J. és Qin, L. (2024): Enhancing Cooperation in 5–6-Year-Old Rural Chinese Children through Cooperative Constructive Play Based on Anji Play: A Quasi-Experimental Study. Behavioral Sciences. 14. 7. sz., 533. Letöltés: https://doi.org/10.3390/bs14070533 (2025. 07. 12.).

Körmöci K. (2011): 3. A játék tudatos felhasználása a tanulásban. Magiszter. 9. 1. sz., 13–23. Letöltés: https://epa.oszk.hu/03900/03976/00029/pdf/EPA03976_magiszter_2011_01_013-023.pdf (2025. 07. 10.).

Körmöci K. (2015): Óvodapedagógiai Kislexikon. Flaccus, Budapest.

Körmöci K. (2019): A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában. Flaccus, Budapest.

Kvalnes, Ø. és Sandseter, E. B. H. (2023): Risky Play: An Ethical Challenge (ekönyv). Palgrave Macmillan, London.

Majori Á. (2016.): A játék mással nem helyettesíthető. A Kisgyermek – a születéstől nyolcéves korig. 10. 4. sz., 4–6.

Máté, G. és Máté, D. (2023): Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. Ford. Dési A. Gy. Open Books, Budapest.

McCree, M. (2022): The Scenic Route to Academic Attainment via Emotional Wellbeing Outdoors. In: Cutting, R. és Passy, R. (szerk.): Contemporary Approaches to Outdoor Learning. Animals, Environment and New Methods (Palgrave Studies in Alternative Education). Palgrave Macmillan, London. 131–146.

Montessori, M. (2011): A gyermek felfedezése. Ford. Balassa S., Dömök Sz., Hoffer É., Kovásznai K. Cartaphilus, Budapest.

Nelsen, J., Lynn L., H. és Glenn, S. (2016): Pozitív fegyelmezés az iskolában. Ford. Gyárfás V. Reneszánsz Könyvkiadó, Budapest.

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2012). Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2012-363-20-22.7 (2025. 07. 12.).

Patyi G. (2011): Az elveszett paradicsom iránti romantikus vágyakozástól a fröbeli gyermekkertekig: egy nevelőintézmény keletkezésének eszmetörténeti gyökereiről. Képzés és Gyakorlat. 9. 1–2. sz., 47-55.

Quarfood, C. (2023): Maria Montessori: Life and Historical Context. In: Murray, A. K., Ahlquist, E. T., McKenna, M. K. és Debs, M. (szerk.): The Bloomsbury Handbook of Montessori Education. Bloomsbury Academic, London. 5–20.

Rinaldi, C. (2021): In Dialogue with Reggio Emilia: Listening, Researching and Learning (2. kiad.). Routledge, London & New York.

Rogers, C. R. (2008): Valakivé válni: A személyiség születése. Ford. Simonfalvy L. Edge 2000 Kiadó, Érd.

Stroteich A., Takácsné Ivaskó I. és Straziczky Á. (2012, szerk.): Waldorf-Óvodapedagógiai Program. Magyar Waldorf Szövetség, Budapest. Letöltés: https://waldorf.hu/wp-content/uploads/Waldorf-%C3%93vodapedag%C3%B3giai-Program.pdf (2025. 06. 30.).

Tovey, H. (2014): Outdoor play and the early years tradition. In: Maynard, T. és Waters, J. (szerk.): Exploring Outdoor Play in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes. 16–28.

Vekerdy T. (2012): Gyerekek, óvodák, iskolák. Szekszárdi Nyomda Kft., Szekszárd.

Vera, D. és Castilleja Trejo, M. (2016): Using Video to Enhance Observational Assessment. Dimensions of Early Childhood. Dimensions of Early Childhood. 44. 2. sz., 4–10. Letöltés: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1150271.pdf (2022. 09. 10.).

Voss-Rodriguez, J. és Cheng, X (2018): Anji Play: The Child’s Right to Play. Child Care Exchange. Július/augusztus. Letöltés: https://hub.exchangepress.com/wp-content/uploads/2024/06/5024228.pdf (2025. 02. 06.).

Wasmuth, H., Sauerbrey, U. és Winkler, M. (2024): Finding Froebel: The Man Who Invented Kindergarten. Bloomsbury Academic, London.

White, J. és Woolley, H. (2014): What makes a good outdoor environment for young children?. In: Maynard, T. és Waters, J. (szerk.): Exploring Outdoor Play in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes. 29–41.

Zsolnai A. (2001): Kötődés és nevelés. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Zsubrits A. (2012): A kisgyerekek kötődésrendszerének alakulása. Képzés és Gyakorlat, 10. 3–4. sz., 102–116.