Írásunk a gyermeki szabad játék pedagógiájának egy sajátos formáját, a kínai Anji tartományban kifejlesztett, komplex játékpedagógiai módszert, az Anji Play-t mutatja be egy budapesti nemzetközi, brit pedagógiai programmal működő óvoda tapasztalatai alapján. Világszerte egyre több óvodai intézmény érdeklődik az Anji Play iránt, ugyanakkor Magyarországon ez a módszer még kevéssé ismert, ezért az erről szóló magyar nyelvű szakirodalom is meglehetősen hiányos. Írásunkkal szeretnénk hozzájárulni az Anji Play szélesebb körű magyarországi megismertetéséhez gyakorlati és elméleti szakembereink körében.

Az itt bemutatott módszer alapjául egy 2021-2022-ben végzett kvalitatív terepkutatás szolgált. Hetvenhárom gyerek játékát figyeltük meg négy vegyes életkorú csoportban. A gyermekek játékának megfigyelése és a pedagógusok esetmegbeszélései során készített jegyzetek mellett további adatgyűjtés céljából felhasználtuk az óvodában használatos Kinteract nevű online értékelési rendszer adatait, valamint az óvodában dolgozó nyolc óvodapedagógussal készítettünk félig strukturált interjúkat is az Anji-pedagógia hatékonyságáról és szakmai kihívásairól.

Kutatásunk azt bizonyítja, hogy az Anji Play pedagógiáját meghatározó elemek: a pedagógus hátralépése (támogató, de nem beavatkozó jelenléte), a kölcsönös bizalmi kapcsolat, a nyíltvégű játékeszközök, a szabad, kockázatos játék, valamint az egyéni és csoportos reflexió lehetővé teszik a gyerekek számára a „4K” néven ismertté vált 21. századi készségek (kreativitás, kommunikáció, kölcsönös együttműködés és kritikai gondolkodás) fejlődését, ami komoly lépéselőnyt jelenthet az iskolába lépő gyerekeknek. Az Anji Play alkalmazása az óvodai nevelésben lehetővé teszi a gyerekek számára a proaktív, felelősségteljes, önálló problémamegoldásra alkalmas, kreatív személyiség kibontakozását.

A gyermekjogi egyezményről (é. n.). Letöltés: https://unicef.hu/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmenyrol (2022. 02. 21.).

Brussoni, M., Olsen, L. L., Pike, I. és Sleet, D. A. (2012): Risky play and children’s safety: balancing priorities for optimal child development. International Journal of Environmental Research and Public Health. 9. 9. sz., 3134–3148. Letöltés: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3499858/ (2022. 03. 22.).

Bús I. (2008): A játék alkalmazása az iskolai nevelésben és oktatásban. In: Bábosik I. (szerk.): Az iskola korszerű funkciói. OKKER, Budapest. 277–285.

Czike B. (2023): A Humánspecifikus Motívumok szerepe az oktatásban és nevelésben. In: Uő. (szerk.): Humanista pedagógia. Szabad Iskolákért Alapítvány, Budapest. 11–28.

Danis I., Farkas M. és Oates, J. (2011): Fejlődés a koragyermekkorban: Hogyan is gondokod(j)unk róla?. In: Danis I., Farkas M., Herczog M. és Szilvási L. (szerk.): A koragyermekkori fejlődés természete – fejlődési lépések és kihívások (Biztos Kezdet Kötetek II.). Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, Budapest. 24–67.

Desautels, L. L. (2020): Connections over Compliance. Rewiring Our Perceptions of Discipline. Wyatt-MacKenzie Publishing, Deadwood.

Ebbeck, M. és Waniganayake, M. (2016): Play in Early Childhood Education (2. kiad.). Oxford University Press, Oxford.

Elekes Gy. (2021): Hagyomány és evolúció a közösségépítésben és a közösségfejlesztésben. Szociálpedagógia. 18. 47–62.

Early years foundation stage statutory framework: For group and school-based providers [EYFS] (2024). Letöltés: https://assets.publishing.service.gov.uk/media/670fa42a30536cb92748328f/EYFS_statutory_framework_for_group_and_school_-_based_providers.pdf (2025. 02. 04.).

Fisher, J. (2016): Interacting or Interfering? Improving Interactions in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes.

Gloviczki Z. (2024): A holnapután iskolája: Felkészülés az emberi jövőre. Open Books, Budapest.

Habók A. (2007): Friedrich Fröbel romantikus gyermekképe. Neveléstörténet. 4. 1–2. sz., 245-255.

Li, Y. (2023): The Development of Children's Creativity in Anji Game Activities. Procedia of Multidisciplinary Research, 1. 8. sz., 1–10. Letöltés: https://so09.tci-thaijo.org/index.php/PMR/article/view/3077/1806 (2025. 07. 12.).

Lin, X., Wu, Y., Wu, J. és Qin, L. (2024): Enhancing Cooperation in 5–6-Year-Old Rural Chinese Children through Cooperative Constructive Play Based on Anji Play: A Quasi-Experimental Study. Behavioral Sciences. 14. 7. sz., 533. Letöltés: https://doi.org/10.3390/bs14070533 (2025. 07. 12.).

Körmöci K. (2011): 3. A játék tudatos felhasználása a tanulásban. Magiszter. 9. 1. sz., 13–23. Letöltés: https://epa.oszk.hu/03900/03976/00029/pdf/EPA03976_magiszter_2011_01_013-023.pdf (2025. 07. 10.).

Körmöci K. (2015): Óvodapedagógiai Kislexikon. Flaccus, Budapest.

Körmöci K. (2019): A gyermek szükségleteire épített tanulás az óvodában. Flaccus, Budapest.

Kvalnes, Ø. és Sandseter, E. B. H. (2023): Risky Play: An Ethical Challenge (ekönyv). Palgrave Macmillan, London.

Majori Á. (2016.): A játék mással nem helyettesíthető. A Kisgyermek – a születéstől nyolcéves korig. 10. 4. sz., 4–6.

Máté, G. és Máté, D. (2023): Normális vagy – Trauma, betegség és gyógyulás mérgező világunkban. Ford. Dési A. Gy. Open Books, Budapest.

McCree, M. (2022): The Scenic Route to Academic Attainment via Emotional Wellbeing Outdoors. In: Cutting, R. és Passy, R. (szerk.): Contemporary Approaches to Outdoor Learning. Animals, Environment and New Methods (Palgrave Studies in Alternative Education). Palgrave Macmillan, London. 131–146.

Montessori, M. (2011): A gyermek felfedezése. Ford. Balassa S., Dömök Sz., Hoffer É., Kovásznai K. Cartaphilus, Budapest.

Nelsen, J., Lynn L., H. és Glenn, S. (2016): Pozitív fegyelmezés az iskolában. Ford. Gyárfás V. Reneszánsz Könyvkiadó, Budapest.

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról (2012). Letöltés: https://njt.hu/jogszabaly/2012-363-20-22.7 (2025. 07. 12.).

Patyi G. (2011): Az elveszett paradicsom iránti romantikus vágyakozástól a fröbeli gyermekkertekig: egy nevelőintézmény keletkezésének eszmetörténeti gyökereiről. Képzés és Gyakorlat. 9. 1–2. sz., 47-55.

Quarfood, C. (2023): Maria Montessori: Life and Historical Context. In: Murray, A. K., Ahlquist, E. T., McKenna, M. K. és Debs, M. (szerk.): The Bloomsbury Handbook of Montessori Education. Bloomsbury Academic, London. 5–20.

Rinaldi, C. (2021): In Dialogue with Reggio Emilia: Listening, Researching and Learning (2. kiad.). Routledge, London & New York.

Rogers, C. R. (2008): Valakivé válni: A személyiség születése. Ford. Simonfalvy L. Edge 2000 Kiadó, Érd.

Stroteich A., Takácsné Ivaskó I. és Straziczky Á. (2012, szerk.): Waldorf-Óvodapedagógiai Program. Magyar Waldorf Szövetség, Budapest. Letöltés: https://waldorf.hu/wp-content/uploads/Waldorf-%C3%93vodapedag%C3%B3giai-Program.pdf (2025. 06. 30.).

Tovey, H. (2014): Outdoor play and the early years tradition. In: Maynard, T. és Waters, J. (szerk.): Exploring Outdoor Play in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes. 16–28.

Vekerdy T. (2012): Gyerekek, óvodák, iskolák. Szekszárdi Nyomda Kft., Szekszárd.

Vera, D. és Castilleja Trejo, M. (2016): Using Video to Enhance Observational Assessment. Dimensions of Early Childhood. Dimensions of Early Childhood. 44. 2. sz., 4–10. Letöltés: https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1150271.pdf (2022. 09. 10.).

Voss-Rodriguez, J. és Cheng, X (2018): Anji Play: The Child’s Right to Play. Child Care Exchange. Július/augusztus. Letöltés: https://hub.exchangepress.com/wp-content/uploads/2024/06/5024228.pdf (2025. 02. 06.).

Wasmuth, H., Sauerbrey, U. és Winkler, M. (2024): Finding Froebel: The Man Who Invented Kindergarten. Bloomsbury Academic, London.

White, J. és Woolley, H. (2014): What makes a good outdoor environment for young children?. In: Maynard, T. és Waters, J. (szerk.): Exploring Outdoor Play in the Early Years. Open University Press, Milton Keynes. 29–41.

Zsolnai A. (2001): Kötődés és nevelés. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.

Zsubrits A. (2012): A kisgyerekek kötődésrendszerének alakulása. Képzés és Gyakorlat, 10. 3–4. sz., 102–116.