Új Pedagógiai Szemle

A tanulmány a konstruktivista tanuláselmélet új, kifejezetten a pedagógia elméleti és gyakorlati igényeire optimalizált bemutatására vállalkozik. A mindeddig meghatározó szemlélettel szemben e modellt élesebben elhatároljuk ismeretelméleti és pszichológiai vonatkozásaitól. Szakítani kívánunk továbbá azzal a bevett gyakorlattal, amely a tanuláselméleti megfontolásokból mechanikus módon módszertani előírásokat vezet le. Ehelyett a tanuláselméleti tudatosságra kívánjuk helyezni a hangsúlyt: arra a kutatói és pedagógusi attitűdre, amelynek köszönhetően az eszközjellegű (pl. módszertani) döntések vagy javaslatok egy reflektált tanulásfogalomhoz, egy végiggondolt tudáskoncepcióhoz és az adott tanulási környezet sajátosságaihoz képest válnak értékelhetővé. A cél érdekében új definíció kidolgozása vált szükségessé: a konstruktivista tanuláselmélet a tanuló tudáskonstrukciójaként értett tanulás átfogó pedagógiai modellje. Az érvelés e meghatározás elemeinek értelmezése után a jelentéskonstrukció, a szakértői tudás, az előzetes tudás és a tudás átmenetiségének fogalmait középpontba állítva bontja ki e sokat ígérő, korunk legégetőbb problémáira is adekvát válaszokat megalapozni képes tanuláselméleti koncepciót. A tanulás elmélete a munka minden pontján szorosan összekapcsolódik a tudás elméletével, a zárófejezet pedig a tudás új, tanuláselméleti koncepcióját kínálja.

Ausubel, D. P. (1968): Educational Psychology. A Cognitive View. Holt, Rinehart and Winston, New York.

Atkinson, R. C., Hilgard, E., Edward E. Smith, E. E., Nolen-Hoeksema, S., Fredrickson, B. L., Loftus, G. F. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.

Benner, P. (1982): From Novice to Expert. American Journal of Nursing. 82. 3. sz., 402–407.

Bernáth L. (2017): Tanulás és emlékezés. In: N. Kollár K., Szabó É. (szerk.): Pedagógusok pszichológiai kézikönyve I. Osiris Kiadó, Budapest. 387–424.

Bittermann, A., McNamara, D., Simonsmeier, B.A. és Schneider, M. (2023): The Landscape of Research on Prior Knowledge and Learning. A Bibliometric Analysis. Educational Psychology Review. 35. 58. sz.

DOI: https://doi.org/10.1007/s10648-023-09775-9

Boshuizen, H. P. A., Gruberb, H.,. Strasser, J. (2020): Knowledge restructuring through case processing. The key to generalise expertise development theory across domains? Educational Research Review. 29.

DOI: https://doi.org/10.1016/j.edurev.2020.100310 (Letöltés: 2025.06.09.).

Brod, G. (2021): Toward an understanding of when prior knowledge helps or hinders learning. Science of Learning. 6. 24. sz.,

DOI: https://doi.org/10.1038/s41539-021-00103-w

Brooks, J. G. és Brooks, M. G. (1999): In Search of Understanding. The Case for Constructivist Classrooms. Association for the Supervision and Curriculum Development, Ohio, Upper Saddle River, New Jersey Columbus.

Campitelli, G. és Gobet, F. (2008): The role of practice in chess. A longitudinal study. Learning and Individual Differences. 18. 4. sz., 446–458.

DOI: https://doi:10.1016/j.lindif.2007.11.006

D. Molnár É. (2013): Tudatos fejlődés. Az önszabályozott tanulás elmélete és gyakorlata. Akadémiai, Budapest.

DeGroot, A. D. (1965): Thought and Choice in Chess. The Hague, Mouton.

diSessa, A. A. (2017): Knowledge in Pieces. An Evolving Framework for Understanding Knowing and Learning. In: Amin, T.G. és Levrini, O. (szerk.): Converging Perspectives on Conceptual Change. Routledge.

Doolittle, P., Wojdak, K. és Walters, A. (2023): Defining Active Learning. A Restricted Systemic Review. Teaching and Learning Inquiry, 11.

DOI: https://doi.org/10.20343/teachlearninqu.11.25

Dreyfus, S. E. és Dreyfus, H. L. (1980): A Five-Stage Model of the Mental Activities Involved in Directed Skill Acquisition. California University Berkeley Operations Research Center, ORC-80-2. Letöltés: https://apps.dtic.mil/sti/tr/pdf/ADA084551.pdf (2025. 06. 09.).

Duit, R. és Treagust, D. F. (2012): How can Conceptual Change Contribute to Theory and Practice in Science Education? In: Fraser, B. J., Tobin, K. G. és MacRobbie, C. J. (szerk.): Second International Handbook of Science Education. Springer, Dordrecht. 108–118.

Ernest, P. (1995): Preface by Series Editor. In: Glasersfeld, E.: Radical Constructivism. A Way of Knowing and Learning. The Palmer Press, London, Washington, D.C. xi–xii.

Fosnot, C. T. és Perry, R. S. (2005): Constructivism. A Psychological Theory of Learning. In: Fosnot, C. T. (szerk.): Constructivism. Theory, Perspectives, and Practice. Teachers College, Columbia University, New York, London. 21–50.

Gadamer, H. G. (1994): Épületek és képek olvasása. In: Gadamer, H. G.: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest. 157–168.

Ghaderi, I., Korovin, L., Farell, T. M. (2021): Preparation for Challenging Cases. What Differentiates Expert From Novice Surgeons? Journal of Surgical Education, 78. 2. sz., 450–461.

DOI: https://doi.org/10.1016/j.jsurg.2020.08.019

Ghani, A. S. A., Rahim, A. F. A., Yusoff, M. S. B. és Hadie, S. N. H. (2021): Effective Learning Behavior in Problem-Based Learning: a Scoping Review. Medical Science Educator, 31. 1199–1211.

DOI: https://doi.org/10.1007/s40670-021-01292-0

Glasersfeld, E. (1995): Radical Constructivism. A Way of Knowing and Learning. The Palmer Press, London, Washington, D.C.

Habók A. (2017): A tanulás tanulása. A tanulás hatékonyságát befolyásoló tényezők. Gondolat, Budapest.

Jung, J. (2020): Diagnosing Causes of Pre-Service Literature Teachers’Misconceptions on the Narrator and Focalizer Using a Two-Tier Test. Education Sciences. 10. 4. sz., 104.

DOI: https://doi.org/10.3390/educsci10040104

Korom E. (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

McCarthy. K. S. és McNamara, D. S. (2021): The Multidimensional Knowledge in Text Comprehension Framework. Educational Psychologist. 56. 3. sz,, 196–214,

DOI: https://10.1080/00461520.2021.1872379

Nábělková, J., Plischke, J. és Kobzová, P. (2018): Teacher's Concept of Constructivism in Real Conditions of School Teaching. Journal of Education and Training Studies. 6. 11. sz., 133–138.

DOI: https://doi 10.11114/jets.v6i11a.3810

Nagy J. (2002): XXI. század és nevelés. Kiadó, Budapest.

Nahalka I. (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Nahalka I. (2021): A tanulás. In: Falus I. (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai, Budapest. Letöltés: https://mersz.hu/hivatkozas/m872d_f3/kom/1 (2025. 06. 09.).

Nola, R. (1998): Constructivism in Science and Science Education. A Philosophical Critique. In: Matthews, M. R. (szerk.): Constructivism and science education. A philosophical examination. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht. 31–59.

Portier, S. J., és Wagemans, L. J. J. M. (1995): The Assessment of Prior Knowledge Profiles. A Support for Independent Learning? Distance Education. 16. 1. sz., 65–87.

DOI: https://doi.org/10.1080/0158791950160106

Ribeiro, I., Cadime, I., Freitas, T. és Viana, F. L. (2016): Beyond Word Rcognition, Fluency, and Vocabulary. The Influence of Reasoning on Reading Comprehension. Australian Journal of Psychology. 68. 2. sz., 107–115.

DOI: https://doi.org/10.1111/ajpy.12095

Schmidt, S. J. (1993): A világunk – és ez minden. Helikon. 39. 1. sz., 13–22.

Sekuler, R. és Blake, R. (2004): Észlelés. Osiris, Budapest.

Semiz, M. és Bojović, Ž. (2016): Teachers' Folk Pedagogies. Journal of Arts & Humanities. 5. 9. sz., 41–52.

DOI: https://doi.org/10.5937/ZRFFP46-12092

Taber, K. S. (2016): Constructivism in Education. Interpretations and Criticisms from Science Education. In: Railean, E. (szerk.): Handbook of Applied Learning Theory and Design in Modern Education. IGI Global, Hershey, Pennsylvania. 116–144.

Tao, L. (2018): The Confucian Concept of Learning. In: Kritt, D. W. (szerk.): Constructivist Education in an Age of Accountability. Palgrave Macmillan, Cham. 57–70.

Urbán P. (2023): Az irodalmi szövegek értelmezése mint tanulás. Az irodalomtanítás egy konstruktivista modellje. Letöltés: https://disszertacio.uni-eszterhazy.hu/120/2/Urban_Peter_doktori_tezisek_HU_2023.pdf (2025. 06. 09.).

Urbán P. (2024): Gátló hatású anomáliák a konstruktivista tanuláselmélet szakmai prezentációjában. Miért nem érvényesülnek a gyakorlatban egy sokat ígérő elmélet előnyei? Új Pedagógiai Szemle. 74. 05–06. sz., 12–35.

Urbán P. (2025a): Tendenciák a pedagógiai innovációk eredménytelensége mögött. Iskolakultúra. 35. 3. sz., 83–99.

DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2025.2.83

Urbán P. (2025b): Az érdeklődés tanuláselméleti megközelítése. Mester és tanítvány. 3. 1. sz. [megjelenés alatt].

Vosniadou, S. (2013): Conceptual Change in Learning and Instruction. The Framework Theory Approach. In: Vosniadou, S. (szerk.): Handbook of Research on Conceptual Change Routledge, New York.