75. évf.
(2025)
05-06. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-07-22 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-12 | KÁDÁR JUDIT – FERENCZ GYŐZŐ Az ELTE régi Angol Nyelv és Irodalom Tanszékéről Ferencz Győző professzorral, irodalomtörténésszel, költővel, egykori tanszékvezetővel készült beszélgetés fő témája az Angol Tanszék második világháború utáni működésének története főként egyetemista korában, az 1970-es években, illetve az angol nyelvű kultúrákat közvetítő szerepe a vasfüggönnyel elzárt Magyarországon. Szó esik az irlandisztika felvirágzásáról és Ferencz professzor úr ír költészeti fordításairól is. |
| 13-36 | KÓS KATALIN – HERPAINÉ DR. LAKÓ JUDIT – SIMON ISTVÁN ÁGOSTON Magyarországon a rekreációszervezők elhelyezkedési lehetőségei korlátozottak. Ennek oka kutatások szerint a munkaerőpiac pozicionálásának hiányából, valamint a szakemberek igen alacsony anyagi megbecsüléséből és társadalmi státuszából eredeztethető. Jelen kutatás az egyetemisták és a végzett hallgatók pályamotiváció-vizsgálatán keresztül világít rá a munkavállaló oldaláról megmutatkozó, érzékelhető problémákra. Az egyetemen tanulás mögött húzódó, pályával kapcsolatos motivációs faktorok vizsgálatához a Watt és Richardson-féle FIT-Choice Scale rekreációszervezőkre adaptált változata került felhasználásra, melyet a DPR 2020 kérdőív általános szociodemográfiai kérdései egészítettek ki. Az eredmények alapján a hallgatók (n = 72) egyetértenek abban, hogy a választással való elégedettség, a morál, a nagy kereslet, a szakértői karrier, a gyerekekkel és serdülőkkel való munka, a társadalmi hozzájárulás és az esélyegyenlőség fokozása, a gyermekek és serdülők jövőjének formálása, a családdal töltött idő és a szakmához szükséges képességek a rekreációszervező szakma feladatai közé sorolhatók. A megkérdezettek döntő többsége a rekreációszervezést nem tartja a könnyű munka – biztos megélhetés kategóriájába sorolhatónak, továbbá a társadalmi befolyás (család, barátok stb. véleménye), a társadalmi megbecsültség és a társadalmi lebeszélés a pályáról, valamint a jó fizetés sem jellemző a rekreációszervező hivatást választókra. A megkérdezettek 50-50%-ban tekintik fontosabbnak a szakma nemzetközi értelemben való elfogadottságát (átjárhatóság) és a belső karrierértékre fektetett hangsúly fontosságát. Érdekesség, hogy a fentiekben ismertetett alacsony társadalmi megbecsültség ellenére sem csak tartalék karrierként tekintenek a rekreációs szakmára. |
| 37-58 | SZŰCS FATIN FANNI A tanulmány arra keresi a választ, hogyan járulhat hozzá a személyes élményen alapuló nevelés a természethez fűződő kapcsolat mélyítéséhez. Az ökológiai identitás, a biofília és az ökopszichológia elméleti keretei mentén a szerző bemutatja, hogy a természethez való viszony formálásában kiemelt szerepet játszik a gyermekkori tapasztalás. A dolgozat középpontjában a Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer, valamint a természetre nyitott pedagógiai modellek állnak. A szerző az élménypedagógia és a művészetalapú megközelítések találkozási pontjait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan támogathatják ezek a fenntarthatóság szemléletének formálását, a természeti ciklusokhoz való érzelmi viszony kialakítását és a belső lelki folyamatok kibontakozását. A tanulmány célja egy olyan pedagógiai irány felvázolása, amely a természetélményt nem csupán eszközként, hanem nevelési térként értelmezi. |
| 59-62 | ERŐSS ISTVÁN – SZEPESI JUDIT A rövid beszélgetésből lényeges részletek derülnek ki Erőss István oktatói és iskolaszervezői pályájáról, rektori munkásságáról, illetve pedagógusi és alkotói attitűdjéről – továbbá a művészeti egyetemek dinamikájáról és intézményi szemléletmódjuk alakulásáról az utóbbi időkben.
Erőss István 2015 óta egyetemi tanár. 2008-tól 2018-ig vezette az akkori egri Eszterházy Károly Főiskola, majd Egyetem Vizuális Művészeti Tanszékét, később Intézetét. Nevéhez fűződik a természetművészet bevezetése a felsőfokú képzésbe. A témában két könyve jelent meg, 2011-ben a Természetművészet, 2021-ben a Test a tájban. 2021 augusztusa óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora.
|
| 63-70 | BARTA RÓBERT – KÉRI KATALIN A Soproni Széchenyi István Gimnáziumban, az ott működő Digitális Pedagógiai Munkaközösség irányításával már öt éve minden évfolyamon indul egy-egy digitális osztály, melynek korszerű, a projekt- és problémaalapú ismeretszerzést elősegítő módszertani hátterét a középiskola innovatív, kreatív tanárai dolgozták ki. A digitális osztályok tanulói és tanárai számára a csapatban gondolkodás, a projektmunka, a kooperáció, a közös célokért elvégzett munkáért vállalt felelősség, a nyitottság, a problémamegoldó gondolkodás, valamint a kreativitás kiteljesítése természetes és mindennapos jelenség. A tantestület a célokhoz a legkorszerűbb digitális eszközöket rendelte hozzá, a digitális térbe helyezve át a tanulási folyamatok egy részét. Az interjúban az innovatív program egyik fő kidolgozójával, irányítójával, Barta Róbert matematika-fizika szakos tanárral, mesterpedagógussal, a munkaközösség vezetőjével Kéri Katalin, a Soproni Egyetem professzora beszélgetett. |
| 71-79 | KŐRÖSI KRISZTINA – ÁRVAI DOROTTYA GRÉTA – DEMECS ÉVA – MERÉNYI ZSUZSA – NYITRAI ERZSÉBET A széles körű, szakdolgozatírást segítő képzési palettánk egy új elemmel bővült 2024 őszén, amikor bevezettük a Hivatkozásjegyzék ellenőrzése szolgáltatást. Ennek keretében a végzős hallgatók dolgozataiban lévő hivatkozásokat néztük át az APA-szabvány előírásai szerint, s javaslatokat tettünk a hibák kijavítására. Az új szolgáltatás bevezetésének ötletét egy több éve meglévő, folyamatosan megújuló hivatkozásokról szóló tréningünk adta. Az ellenőrzés folyományaként a hivatkozásjegyzékekben szereplő tételekből adatbázist építettük a tipikus hibák feltárása végett. Az elemzés eredményét a kurzus tartalmának megújítására és segédleteink kibővítésére használjuk fel. |
| 80-96 | MEDOVARSZKI ISTVÁN A helyi pedagógiai gyakorlatokban felmerülő problémák kezelése érdekében a pedagógiai akciókutatás végrehajtása praktikus megoldásként értékelhető. Tanulmányunkban megvizsgáljuk, hogy az „Útmutató a mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz” című dokumentumban mely fókuszpontok állnak összhangban az akciókutatásokkal. A dokumentum szerint a mesterpedagógus szerepköre egy négydimenziós tevékenységmodell szerint írható le, mely könnyen összekapcsolható az akciókutatások sajátosságaival. Írásunk feltárja, hogy lehet-e egy több cikluson átívelő akciókutatási keretében megvalósítani egy ilyen programot, illetve hogy az útmutatóban találhatók-e olyan közvetlen szövegrészek, amelyek ösztönözhetik a pedagógusokat az akciókutatások kidolgozására és kivitelezésére. |
| 97-107 | KISS DÁVID A populáris irodalom tantervi implementációjának kérdései meghatározó részét képezik napjaink szakmódszertani diskurzusának. Írásomban a populáris irodalom megjelenését vizsgálom a 2012-es és 2020-as Nemzeti alaptantervhez készített irodalom tankönyvekben. Tankönyvanalízisem kvalitatív fókuszú, komparatív elemzés, ugyanazon témakör tankönyvi szövegeit vetettem össze azért, hogy kirajzolhassam a populáris irodalom megközelítésének és értékelésének eltérő szemléletét. A feladatok vizsgálatával a tankönyvek tanulásirányító és -támogató funkciójának minőségére következtettem, azt igyekeztem bemutatni, hogy milyen szerepet szánnak az egyes tankönyvek a populáris kultúrának a mai diákok tanításában. |
| 108-111 | DARVAI TIBOR Donáth Péter a 20. századi radikális oktatásügyi-oktatáspolitikai változások egyik legrelevánsabb szakértője. 2025-ben megjelent kötetében is ehhez a témához kapcsolódik. Most az 1918–1919-es, az 1945–1949-as időszak és az 1956-os év radikális politikai-társadalmi átalakulásainak lenyomatát elemzi magyarországi tanítóképzők történetein keresztül. |
| 112-119 | PARDI-OLÁH ROBERTA Írásomban egy Magyarországon kevéssé ismert amerikai irányzat, a transzcendentalizmus pedagógiai törekvéseire fókuszálok, ezen belül is az Alcott család lánynevelési ideáira és metódusaira. Louisa May Alcott világhírű regényében, a Kisasszonyokban a saját családtagjairól mintázta a karaktereket, ezzel örök emléket állítva a transzcendentalista nőnevelésnek. Kifejtem, hogy hogyan segítették a szülők lányaikat az egyéniségük kibontakoztatásában, illetve a lányok hogyan fejlesztették és vizsgálták önmagukat. Így haladtak a nevelési folyamat végső célja felé, hogy minél hasznosabb tagjai legyenek a társadalomnak. |
| 120-125 | NAGY ÁDÁM A Magyar Pedagógiai Társaság 2025. május 16-án rendezett, „Az iskola jövője – utópiák és disztópiák” című konferenciáján a magyar pedagógia tizenhat kiemelkedő szakértője vitatta meg az intézményes nevelés-oktatás szerepét a katasztrófaelőjelű világban. A konferencia célja az volt, hogy választ találjon arra, van-e releváns mondanivalója a pedagógiának a mai válságos gazdasági és politikai helyzetben. A résztvevők a sokféle megközelítés ellenére is egyetértettek az iskola jövőbeni létének és a változáshoz való alkalmazkodásának szükségességében. Bár felmerültek viták a megközelítések (ideologikus vs. technokrata), a gyökerek (múltalapú vs. jelenből extrapolált) és a jövőkép (disztópikus vs. pozitív) között, a parázs viták alapján a konferenciának biztosan lesz folytatása. |
| |
