The journal 'Új Pedagógiai Szemle' belongs to University of Miskolc
Professional contributor: Hungarian Pedagogical Association
ISSN 1215-1807 (Printed)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701br>DOI-prefix: 10.71157

ARCHIVES  |   ABOUT US  |   SEARCH  |   GALLERY  |   BLOG  |  
Vol. 75
(2025)
Issue 05-06
The appropriate tool for master teachers in the processes of developing education – the pedagogical action research
DATE OF PUBLISHING: 2025-07-22
SECTION: Műhely
AUTHOR:
MEDOVARSZKI, ISTVÁN
egyetemi adjunktus | EKKE Neveléstudományi Intézet, Oktatási Innováció Tanszék
KEYWORDS: action research; master program; development

ABSTRACT (FULL-TEXT IN HUNGARIAN!)

To address issues emerging in local pedagogical practices, implementing pedagogical action research can be regarded as a practical solution. In our study, we examine which focus areas outlined in the „Guidelines for the Certification Process Aiming at the Master Teacher Level” align with action research. According to the document, the role of a master teacher can be described using a four-dimensional activity model, which can be easily connected to the characteristics of action research. Our paper explores whether such a program can be realized within a multi-cycle action research framework, and whether the guidelines contain any explicit passages that could motivate teachers to develop and implement action research projects.

REFERENCES

Ádám A. (2016): A pedagógiai kultúraváltás segítése – innovatív iskolai gyakorlatközösségek kialakítása. In: Ugrai, J. és Varga, A. (2016, szerk.): Tanulmányok a pedagógiai innováció támogatásának lehetőségeiről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest.
Alidou, H. és Glanz, C. (2015): Action research to improve youth and adult literacy. UNESCO Institute for Lifelong Learning (UIL) and UNESCO Multi-sectoral Regional Office, Abuja.
Babbie, E. (2008): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest.
Balázs É., Kocsis M. és Vágó I. (2011): Az idő a gazda mindenben. Iskolakultúra, 2011/10-11.
Csapó B. (2015): A kutatásalapú tanárképzés: nemzetközi tendenciák és magyarországi lehetőségek. Iskolakultúra, 25. 11. sz., 3–16. DOI: https://doi.org/10.17543/ISKKULT.2015.11.3
Csíkos Cs. (2020): Akciókutatások és pedagógiai kísérletek párhuzamai és különbözőségei. Neveléstudomány. Oktatás – Kutatás – Innováció, 8. 4. sz., 12–20. DOI: https://doi.org/10.21549/NTNY.31.2020.4.1
Csillag S. (2016): A kooperatív akciókutatás elmélete és gyakorlata. Prosperitas, 3. 2. 36–62.
Elek Zs. R. (2022): Tinédzserkori gyermekvállalás és iskolai lemorzsolódás – Egy fiatalokkal végzett részvételi akciókutatás módszertani tapasztalatai. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat. 9. 1. DOI: https://doi.org/10.29376/parbeszed.2022.9/1/5
Falus I. (2004): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.
Falus I. és Szűcs I. (2022, szerk.): A didaktika kézikönyve – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Fazekas Á. (2021): Innováció az oktatásban – Az Innova kutatási projekt záró tanulmánya. Innova, Budapest.
Gáspár, T. (2007): Mezo-szint és jövőformálás: stratégiai megfontolások. Tér és Társadalom. 21. 2. 43–54.
Gazdag E. és Vámos Á. (2016): Magyarországi akciókutatások – Két kutatásvezető nézőpontja. In: Tóth P. és Holik I. (2016, szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2015. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 71–83.
Grant, J., Nelson, G. és Mitchell, T. (2019): A részvételi akciókutatás kihívásainak kezelése. In: Udvarhelyi, É. T. és Dósa, M. (szerk. 2019): A kutatás felszabadító ereje – A részvételi akciókutatás elmélete és gyakorlata. Napvilág Kiadó – Közélet Iskolája, Budapest.
Havas P. (2004): Akciókutatás és a tanulás fejlesztése. Új Pedagógiai Szemle. 2004/6
Lajos, V. (2016): Részvétel és együttműködés Fogalmak, dilemmák és értelmezések. Replika (100) 2016. 5. 23–40.
Lantos T. (2020): A mentorálás jelentősége az óvodapedagógusok szakmai fejlődésében. In: Juhász M., Kaposi J. és Szőke-Milinte E. (szerk. 2020): Változások a pedagógiában – A pedagógia változása. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest. Szaktudás Kiadó Ház. 187–196.
Málovics Gy. (2019): Tudás létrehozása társadalmi hatással karöltve: A részvételi akciókutatás (RAK) megközelítése. Magyar Tudomány 180. 8. 1147–1157. DOI: https://doi.org/10.1556/2065.180.2019.8.5
McKinsey & Company (2007): Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében? mek.oszk.hu/09500/09575/09575.pdf (Letöltés: 2023. 10. 06.)
Medovarszki I. (2020): Lebutítás vagy disszemináció? A kulturális javak átadását gátló tényezők a konstruktivizmus és az újmédia szemszögéből. Új Pedagógiai Szemle. 70. 7-8. sz., 76–90.
Mrázik J. (2018): Pedagógiai akciókutatás – az akciókutatás pedagógiája. In: Endrődy-Nagy O. és Fehérvári A. (2018, szerk.): HERA Évkönyvek V. – Innováció, Kutatás, Pedagógusok. Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, 2018.
Oktatási Hivatal (2019): Útmutató a mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz. oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/Mesterpedagogus_negyedik.pdf, Oktatási Hivatal, Budapest. (Letöltés: 2023. 09. 22.)
Orgoványi-Gajdos J. (2020): Pedagógiai helyzetek megoldását segítő módszerek és technikák – Tanulási-tanítási program. Líceum Kiadó, Eger.
Reisz T. (2000): Újító pedagógusok és pedagógiai innováció. Iskolakultúra. 10. 3. sz., 3–14.
Sántha K. (2006): Történeti áttekintés a 20. századi pedagóguskutatásról. In: Neveléstörténet. 1-2. 206–215.
Sántha K. (2009): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
School Education Gateway (é.n.): Hogyan lehetnék jobb a munkámban? Az akciókutatás mint a pedagógusok szakmai fejlődésének motorja.
Steklács J., Bálint Á., Csíkos Cs. és Zank I. (2024): Metakogníció, tudatelmélet, episztemológiai meggyőződések – Az iskolai tudásrendszer háttérdimenziói. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Szauder E. (2004): Akciókutatás és drámatanítás. Drámapedagógiai Magazin. 28. 2. sz., 11–13.
Szivák J., Kálmán O., Pesti Cs., Rapos N. és Vámos, Á. (2020): A pedagógus professzió hazai megújításának esélyei a mesterpedagógus programok tükrében. Iskolakultúra, 30. 10. sz., 3–24. DOI: https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.10.3
Vámos Á. (2013): A gyakorlat kutatása a neveléstudományban – az akciókutatás. Neveléstudomány: Oktatás, Kutatás, Innováció 2013. 1. 2. sz., 23–42.
Vámos Á. (2015): Közösségi tanulás – akciókutatás. Magiszter, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, 46–61.
Vámos Á. és Gazdag E. (2015): Magyarországi akciókutatások kritikai elemzése. In: Neveléstudomány 2015. 1., ELTE PPK. 35–51.
Zagyváné Szűcs I. (2017): Az önértékelés szerepe gyakorló pedagógusok szakmai önismeretének alakulásában. Képzés és Gyakorlat: Neveléstudományi folyóirat, 15. 1-2. sz., 175–194. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2017.1-2.10
Zank I. (2019): A részvételi akciókutatás elmélete és gyakorlata néhány magyarországi romakutatás tükrében In: Juhász E. és Endrődy O. (2019, szerk.): HeRA évkönyvek VI. oktatás, gazdaság, társadalom. 633–644.
Zank I. (2020a): Az akciókutatás értelmezése a pedagógiai gyakorlatban és a tanárképzésben. Autonómia és Felelősség: Neveléstudományi Folyóirat. 5. 55–69. DOI: https://doi.org/10.15170/AR.2020.5.1-4.3.
Zsolnai J-né (2012): A taneszközökről való gondolkodás változásai a Zsolnai-programokban. Iskolakultúra, 22. 12. sz., 93-101.
FULL-TEXT (HU) ►
COPY REFERENCE ▼
Medovarszki I. (2025): The appropriate tool for master teachers in the processes of developing education – the pedagogical action research. Új Pedagógiai Szemle. 75. 05–06. sz., 80–96. DOI: 10.71157/upsz.2025.05-06.07
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle