Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
75. évf.
(2025)
05-06. szám
Képekben és tájakban
Pedagógiai és művészetterápiás megközelítések integrációja a természethez való viszony elmélyítésében
A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-07-22
ROVAT: Tanulmányok [peer reviewed]
SZERZŐ:
SZŰCS FATIN FANNI
EKKE | pedagógus | komplex művészeti terapeuta és mentálhigiénés szakember
KULCSSZAVAK: környezeti nevelés; természetkapcsolat; élménypedagógia; művészetterápia; ökológiai identitás

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanulmány arra keresi a választ, hogyan járulhat hozzá a személyes élményen alapuló nevelés a természethez fűződő kapcsolat mélyítéséhez. Az ökológiai identitás, a biofília és az ökopszichológia elméleti keretei mentén a szerző bemutatja, hogy a természethez való viszony formálásában kiemelt szerepet játszik a gyermekkori tapasztalás. A dolgozat középpontjában a Katarzisz Komplex Művészetterápiás módszer, valamint a természetre nyitott pedagógiai modellek állnak. A szerző az élménypedagógia és a művészetalapú megközelítések találkozási pontjait vizsgálja, különös tekintettel arra, hogyan támogathatják ezek a fenntarthatóság szemléletének formálását, a természeti ciklusokhoz való érzelmi viszony kialakítását és a belső lelki folyamatok kibontakozását. A tanulmány célja egy olyan pedagógiai irány felvázolása, amely a természetélményt nem csupán eszközként, hanem nevelési térként értelmezi.

IRODALOM

Antalfai M. (2007): Katarzis-élményre épülő tematikus művészet-pszichoterápia: Gyógyítás és egészségfejlesztés önkifejezéssel. In: Demetrovics Zs., Kökönyei Gy. és Oláh A. (szerk.): Személyiséglélektantól az egészségpszichológiáig: Tanulmányok Kulcsár Zsuzsanna tiszteletére. Trefort, Budapest. 356–383.
Antalfai M. (2016): Alkotás és kibontakozás. A Katarzisz Komplex Művészetterápia elmélete és gyakorlata. Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, Budapest.
Barbiero, G. (2021): Affective Ecology as development of biophilia hypothesis. Visions for Sustainability. 16. sz., 43–78.
Bárdi Á. (2015): A tanösvények szerepe a kisiskolások környezeti nevelésében (doktori disszertáció). Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest. Letöltés: http://ppk.elte.hu/file/bardi_arpad_dissz.pdf (2024. 11. 15.).
Berman, M. G., Jonides, J. és Kaplan, S. (2008): The cognitive benefits of interacting with nature. Psychological Science. 19. 12. sz., 1207–1212.
Berkes, F. (2012): Sacred Ecology: Traditional Ecological Knowledge and Resource Management (3rd ed.). Routledge. New York.
Bratman, G. N., Hamilton, J. P., Hahn, K. S., Daily, G. C. és Gross, J. J. (2015): Nature experience reduces rumination and subgenual prefrontal cortex activation. Proceedings of the National Academy of Sciences. 112. 28. sz., 8567–8572.
Buzzel, L. és Chalquist, C. (2009): Ecotherapy. Healing with Nature in Mind. Sierra Club Books, San Francisco.
Chawla, L. (1999): Life paths into effective environmental action. The Journal of Environmental Education. 31. 1. sz., 15–26.
Clayton, S. és Opotow, S. (2003): Identity and the Natural Environment: The Psychological Significance of Nature. MIT Press. Cambridge, MA.
Diószegi Sz. P. (2021): Égi harmóniám (előadás). MTA SZAB Neveléstudományi – Pszichológiai Szakbizottság Szociális képességek munkabizottsága – Az ember és a természet c. konferencia. Letöltés: https://www.youtube.com/watch?v=vcrSnQPu1yY (2025. 05. 12).
Egervári J. és Mészáros T. (2023): Környezeti szempontok és a természetművészet, land art, ökoművészet műfajok jelenléte a vizuáliskultúra-tanárképzésben. In: Kovács E. (szerk.): Módszerek a fenntarthatóság jegyében. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger. 107–117.
Eperjesi B. és Zsámboki K. (1995): Freinet ITT és MOST. Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium.
Erős I. (2008): A természetművészet különböző megközelítési módjai Keleten és Nyugaton (doktori disszertáció). Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Doktori Iskola. Letöltés: https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/dde81188-6039-4bca-b9ef-b3c9f6d2171f/content (2025. 05. 04).
Ferenc pápa (2020): Földanyánk. Szent István Társulat. Budapest.
Franyó I. és Futó J. (1987): Zöld Erdőben, zöld mezőben… Tankönyvkiadó, Budapest.
Frumkin, H., Bratman, G. N., Breslow, S. J., Cochran, B., Kahn Jr., P. H., Lawler, J. J., Levin, P. S., Tandon, P. S. és mtsaik. (2017): Nature contact and human health: A research agenda. Environmental Health Perspectives. 125. 7. sz. (075001).
Greenway, A. (2020): Slowing down enabled connection with nature. Letöltés: https://www.landcareresearch.co.nz/discover-our-research/environment/sustainable-society-and-policy/responding-to-covid-19/connecting-with-nature (2024. 11. 05).
Grün, A. és Törtschner, S. (2021): A természet gyógyító ereje. Bencés Kiadó és Terjesztő Kft., Pannonhalma.
Hansen, M. M., Jones, R. és Tocchini, K. (2017): Shinrin-Yoku (Forest Bathing) and Nature Therapy: A State-of-the-Art Review. International Journal of Environmental Research and Public Health. 14. 8. sz., 851.
Havas P. (1993): Személyiség – környezeti attitűdök – környezeti nevelés. Iskolakultúra. 3. 2. sz., 65–68. Letöltés: https://misc.bibl.u-szeged.hu/43547 (2024. 05. 20).
Jung, C. G. (2003): Az archetípusok és a kollektív tudattalan. Scolar, Budapest.
Kárász I. (2015): A környezeti nevelés története, céljai és eszközei. In: Mika J. és Pajtókné Tari I. (szerk.): Környezeti nevelés és tudatformálás. Eszterházy Károly Főiskola – Líceum Kiadó, Eger. 23–36.
Louv, R. (2010): Last Child in the Woods: Saving Our Children from Nature-Deficit Disorder. Atlantic Books, London.
Molnos Zs. (2016): Ökopszichológiai alapkönyv. Ökopszichológiai Intézet, Budapest.
Molnos Zs. és Fetykó K. G. (2018): Az ökopszichológia jelentősége a környezeti nevelésben (absztrakt). IV. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia, Gödöllő.
Orbán S. (2015): Modern ökológiai szemlélet a környezeti nevelésben. In: Ujfaludi L. és Mika J. (szerk.): Környezeti nevelés és tudatformálás: Tanulmányok az Eszterházy Károly Főiskola műhelyeiből. Líceum, Eger. 103–112.
Orgoványi A. (2024): A Természetpedagógia nómenklatúrája. Reflexió Nagy Ádám és Trencsényi László Adalékok a neveléstudomány önképéhez – a szociálpedagógia emancipációja című vitaindító írásához. Új Pedagógiai Szemle. 74. 11-12. sz., 77–92. Letöltés: https://upszonline.hu/index.php?article=741112010 (2025. 05. 06.).
Miyazaki, Y. (2021): Walking in the Woods. Hachette UK Limited, London.
Palmberg, I. E. és Kuru, J. (2000): Outdoor activities as a basis for environmental responsibility. The Journal of Environmental Education. 31. 4.sz., 32–36. Letöltés: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00958960009598649 (2025. 05. 06.).
Park, B. J., Tsunetsugu, Y., Kasetani, T., Kagawa, T. és Miyazaki, Y. (2010): The physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the forest atmosphere or forest bathing): Evidence from field experiments in 24 forests across Japan. Environmental Health and Preventive Medicine. 15.sz. 18–26.
Pénzesné Kónya E. (2015): Biomonitorozási projektek a környezeti nevelésben. In: Mika J. és Pajtókné Tari I. (szerk.): Környezeti nevelés és tudatformálás. Eszterházy Károly Főiskola – Líceum, Eger. 113–122.
Pike, A. A. (2021): Eco-Art Therapy in Practice. Routledge, New York.
Piskóti M. (2012): A környezettudatos viselkedést meghatározó egyéni tényezők elemzése, a környezeti identitás szerepének kiemelésével. Budapesti Corvinus Egyetem.
Pukánszky B. és Németh A. (1998): Neveléstörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Roszak, T. (2001): The voice of the Earth: An exploration of ecopsychology (2nd ed.). Rochester, Phanes Press.
Steiner, R. (2019): Az év körforgása. Az antropozófia és az ember lelkülete. Genius, Budapest.
Szentkúti M. (2009): Az évkör ünnepei a Waldorf-iskolában. Homo Futurum Bt., Keszthely.
Suzuki, D. T. (2019): Bevezetés a zen buddhizmusba. Polaris, Budapest.
Ulrich, R. S. (1984): View through a window may influence recovery from surgery. Science. 224., 4647. sz., 420–421.
Varga A. és Havas P. (2005): A fenntartható fejlődés iskoláinak kialakítása. Új Pedagógiai Szemle. 55. 12. sz., 45–64. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00098/2005-12-ta-Varga-Havas-Fenntarthato.html (2025. 05. 20.).
Varga A. és Neumayer É. (2019): Iskolai tehetséggondozás a természetben – egy pedagógus-továbbképzés tanulságai. XXI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia. Letöltés: https://www.researchgate.net/publication/339900953_Iskolai_tehetseggondozas_a_termeszetben_-_egy_pedagogus-tovabbkepzes_tanulsagai (2024. 10. 15).
Vida G. (2001): Helyünk a bioszférában. Tipotex Kft., Budapest.
Wells, N. M. és Lekies, K. S. (2006): Nature and the life course: Pathways from childhood nature experiences to adult environmentalism. Children, Youth and Environments. 16. sz., 1–24.
Williams, F. (2018): The Nature Fix: Why Nature Makes Us Happier, Healthier, and More Creative. WW Norton & Co., Washington, D.C.
Wilson, E. O. (1984): Biophilia. Harvard University Press, Cambridge.
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Szűcs Fatin F. (2025): Képekben és tájakban. Pedagógiai és művészetterápiás megközelítések integrációja a természethez való viszony elmélyítésében. Új Pedagógiai Szemle. 75. 05–06. sz., 37–58. DOI: 10.71157/upsz.2025.05-06.03
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle