Abós, Á., Haerens, L., Sevil-Serrano, J., Morbée, S., Julián, J. A. ésés García-González, L. (2019): Does the level of motivation of physical education teachers matter in terms of job satisfaction and emotional exhaustion? A person-centered examination based on self-determination theory. International Journal of Environmental Research and Public Health. 16. 16. sz. (2839).
Abraham, M. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris Bt., Budapest.
Allport, G. W. (1985): A személyiség alakulása. Gondolat, Budapest.
Andrews, P. és Hatch, G. (2002): Initial motivations of serving teachers of secondary mathematics. Evaluation & Research in Education. 16. 4. sz., 185–201.
Ashiedu, J. A. és Scott-Ladd, B. D. (2012): Understanding teacher attraction and retention drivers: Addressing teacher shortages. Australian Journal of Teacher Education. 37. 11. sz., 20–36.
Ayyildiz Durhan, T., Suveren, C. és Arslan, Y. (2024): Intrinsic leisure motivation and recreation experience preference among individuals attending family life centers. Annals of Applied Sport Science. 12. 3. sz.
Aziz, R. C., Hashim, N. A. A. N., Kunjuraman, V., Nawi, M., Maizana, N., Awang, Z. és Omar, R. N. R. (2020): The role of motivation for the engagement in outdoor recreation: Empirical evidences from higher education students. PalArch’s Journal of Archaeology of Egypt/Egyptology. 17. 9. sz.
Barmby, P. (2006): Improving teacher recruitment and retention: The importance of workload and pupil behaviour. Educational Research. 48. 3. sz., 247–265.
Béki P. (2024): A rekreáció szak létjogosultsága hallgatói vélemények tükrében. In: Kéri, K., Pásztor, E., Kitzinger, A., Kloiber, A., Somogyi, A. és Udvarhelyi, J. (szerk.): 17. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia: Program és absztraktok. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron. [Az oldalszám hiányzik].
Belošević, M. és Ferić, M. (2022): Contribution of leisure context, motivation and experience to the frequency of participation in structured leisure activities among adolescents. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(2), 877.
Berger, J.-L. és D'Ascoli, Y. (2012): Motivations to become vocational education and training educator: A person-oriented approach. Vocations & Learning. 5. 3. sz., 225–249.
Borbély-Pecze T. B. (2010): A pályatanácsadás szerepének, tartalmának, művelői körének kiszélesedése és pedagógiai fejlesztésének lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle. 60. 5–6. sz., 140–143.
Borbély-Pecze T. B., Gyöngyösi K. és Juhász Á. (2013): Az életút-támogató pályaorientáció a köznevelésben I. Új Pedagógiai Szemle. 63. 5–6. sz., 32–50.
Chrappán, M. (2012): The possibility of health education in an education-based society: The case of Hungary. In: Taylor, N., Quinn, F., Littledyke, M. és K. Coll, R. (szerk.): Health Education in Context: An International Perspective on Health Education in Schools and Local Communities. SensePublishers, Rotterdam.
Coleman, J. S., Hoffer, T. és Kilgore, S. (1982): Public and private schools: An analysis of High School and Beyond, a national longitudinal study for the 1980s. National Center for Education Statistics, Washington, D.C..
Durhant, T. A. (2019): A study on the effect of personal values on leisure motivation. International Journal of Recreation and Sports Science. 3. 1. sz., 25–38.
Gősi Zs., Bárdos Gy. és Magyar M. (2020): Sokszínű Rekreáció II – Egészségmegőrzés – Életkorok – Képzés. ELTE PPK – Akadémiai Kiadó, Budapest.
Grimaldi Puyana, M., Alcaráz Rodríguez, V. és Sánchez Oliver, A. J. (2018): Job profile and motivation of workers in sports programs with intellectual functional diversity. Journal of Physical Education and Sport, 18(205), 1386–1390.
Grimaldi Puyana, M., Pérez Villalba, M., Bernal García, A. és Sánchez O., A. J. (2018): Comparative study of job satisfaction in workers with a degree in Physical Activity and Sports Science. Journal of Physical Education and Sport. 18. 3. sz. (supplement issue), 1380–1385.
Hegyi-Halmos N. (2018): Mi a pálya? Az iskolai pályaorientáció szerepe és gyakorlata a hazai gimnáziumokban. ELTE Eötvös, Budapest.
Jenkins, K., Reitano, P. és Taylor, N. (2011): Teachers in the bush: Supports, challenges and professional learning. Education in Rural Australia. 21. 2. sz., 71–85.
Junghans, A. (2024): Academic career paths in real estate and facility management – A personal experience report. In: P. Rondeau, E. és Hellerforth, M. (szerk.): Facilities@ Management: Concept, Realization, Vision – A Global Perspective. Wiley. 213–221.
Kılınç, A., Watt, H. M. G. és Richardson, P. W. (2012): Factors Influencing Teaching Choice in Turkey. Asia-Pacific Journal of Teacher Education. 40. 3. sz., 199–226.
Kissné Geosits B. (2009): Sport, pályaválasztás és a lelki egészség a nevelés, oktatás területén dolgozó szakembereknél (Doktori értekezés). Semmelweis Egyetem Nevelési- és Sporttudományi Doktori Iskola.
Kocsis M. (2002): Tanárok véleménye a pályáról és a képzésről. Iskolakultúra. 12. 5. sz., 66–78.
Kós K. (2021a): Rekreáció szakos hallgatók motivációvizsgálata. [Paper presented at the 9th National Congress of Young Sport Scientists. Budapest, Magyar Sport Háza, December 3.]
Kós K. (2021b): Examining the career-related motivations of recreation organisers. [Paper presented at the 2nd International Youth Scientific Conference on Recreation and Leisure, Pécs, University of Pécs, December 3.]
Kós K., Bognár J. és Herpainé Lakó J. (2021a): Pályamotiváció és egészségmagatartás a szabadidőpedagógus-képzésben. [Paper presented at HuCER 2021 – Tanuló társadalom. Oktatáskutatás járvány idején, Online, May 27–28.]
Kós K., Bognár J. és Herpainé Lakó J. (2021b): Tanulási és pályamotivációk, valamint jövőképek a rekreációszervező képzésben. [Paper presented at the 21st National Conference on Educational Sciences, Szeged, November 18–20.]
Lacza Gy. (2010): Rekreációs szakemberek véleménye képzésükről és elhelyezkedési esélyeikről. Magyar Sporttudományi Szemle. 11. 44. sz., 4–7.
Lacza Gy. (2014): A magyarországi rekreációs felsőoktatási képzési rendszer hatékonyságának vizsgálata és aktualizálásának lehetőségei a piaci igények tükrében (Doktori értekezés). Semmelweis Egyetem, Sporttudományok Doktori Iskola.
Lacza Gy. és Keszei R. (2008): A sport és rekreációs szakemberek elhelyezkedési sikerei a turisztikai animáció területén. Magyar Sporttudományi Szemle. 9. 36. sz., 8–11.
Lannert J. (2004): Pályaválasztási aspirációk: A 13 és 17 évesek továbbtanulási aspirációi mögött munkáló tényezők három kistérségben (Doktori disszertáció). Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest.
Lavigne, G., Hauw, N., Vallerand, R., Brunel, P., Blanchard, C., Cadorette, I. és Angot, C. (2009): On the dynamic relationships between contextual and situational motivation toward exercise and physical activity: A longitudinal test of the top-down and bottom-up hypotheses. International Journal of Sport and Exercise Psychology. 7. 2. sz., 147–168.
Lukács F. (2012): Kompetencia, motiváció és pályaválasztási bizonytalanság egyetemi környezetben. Felsőoktatási Műhely. 6. 3. sz., 51–66.
Magyar M. (2002): A szállodai animáció pszichológiai és szakmai szempontú bemutatása, elemzése. Budapesti Gazdasági Főiskola KVIF Kar, Budapest.
Magyar M. (2003): Turisztikai animáció. Budapesti Gazdasági Főiskola KVIF Kar, Budapest.
Magyar M. (2008): A szállodai animáció helyzete Magyarországon, illetve fejlesztési lehetőségek a külföldi példák tükrében. In: Szalók Cs. (szerk.): Új kihívások a turizmusban és a szállodaiparban. BGF KVIF Kar, Budapest. 94–102.
Magyar M. (2021): A rekreációs képzés történeti áttekintése. In: Gősi Zs., Bárdos Gy. és Magyar M. (2020): Sokszínű Rekreáció II – Egészségmegőrzés – Életkorok – Képzés. ELTE PPK – Akadémiai, Budapest.
Manuel, J. és Hughes, J. (2006): 'It has always been my dream': Exploring pre‐service teachers’ motivations for choosing to teach. Teacher Development. 10. 1. sz., 5–24.
Mártonfi Gy. (2003): A felsőközépfokú oktatás átstrukturálódása. Iskolakultúra. 13. 1. sz., 62–69. Letöltés: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19779 (2025. 06. 20.).
Maslow, A. H. (1943): A theory of human motivation. Psychological Review. 50. 4. sz., 370–396.
McCray, A. D., Sindelar, P. T., Kilgore, K. K. és Neal, L. I. (2002): African-American women's decisions to become teachers: Sociocultural perspectives. International Journal of Qualitative Studies in Education. 15. 3. sz., 269–290.
Molanorouzi, K., Khoo, S. és Morris, T. (2014): Validating the physical activity and leisure motivation scale (PALMS). BMC Public Health. 14. (909).
Moreira, H., Fox, K. R. és Sparkes, A. C. (2002): Job motivation profiles of physical educators: theoretical background and instrument development. British Educational Research Journal. 28. 845–861.
Nádori L., Gáspár M., Rétsági E., H. Ekler J., Szegnerné Dancs H., Woth P. és Gáldi G. (2011): Sportelméleti ismeretek. Pécsi Tudományegyetem – Szegedi Tudományegyetem – Nyugat-Magyarországi Egyetem – Eszterházy Károly Főiskola – Dialóg Campus – Nordex Kft.
Német T. (2015): A pályaválasztás és pályaorientáció vizsgálata egy empirikus kutatás során. Hadtudományi Szemle. 8. 1. sz., 319–340.
Paksi B., Veroszta, Zs., Schmidt, A. és Vörös A. (2015): Pedagógus‑pálya‑motiváció I–II. Egy kutatás eredményei. Oktatási Hivatal, Budapest.
Patakiné Bősze J. és Magyar M. (2024): A rekreáció és életmód alapképzés „úttörő” specializációs modellje az ELTE PPK-n. In: Kéri K. és mtsai. (szerk.): 17. Képzés és Gyakorlat Nemzetközi Neveléstudományi Konferencia: Program és absztraktok. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron.
Perrachione, B. A., Rosser, V. J. és Petersen, G. J. (2008): Why do they stay? Elementary teachers' perceptions of job satisfaction and retention. Professional Educator. 32. 2. sz. (n2).
Pócsik O. (2015): Pedagógusdinasztiák létjogosultsága pedagógus karrierpályák tükrében Magyarországon. Iskolakultúra. 25. 7–8. sz., 102–112.
Prather-Jones, B. (2011): How school administrators influence the retention of teachers of students with emotional and behavioral disorders. The Clearing House: A Journal of Educational Strategies, Issues and Ideas. 84. 1. sz., 1–8.
Puente, R. és Anshel, M. H. (2010): Exercisers’ perceptions of their fitness instructor’s interacting style, perceived competence, and autonomy as a function of self-determined regulation to exercise, enjoyment, affect, and exercise frequency. Scandinavian Journal of Psychology. 51. 1. sz., 38–45.
Révész L., Müller A., Herpainé Lakó J., Boda E. J. és Bíró M. (2015): A rekreáció elmélete és módszertana 1. A rekreáció kialakulása, története. A rekreáció felosztása. EKF Líceum.
Ritoókné Á. M. (2015): Karriertanácsadás, karrierfejlesztés: Kötelezően előírt területek (törvényrendelet, kormányrendelet, tárcarendelet). Educatio.
Rogers, H., Morris, T. és Moore, M. (2008): A qualitative study of the achievement goals of recreational exercise participants. The Qualitative Report. 13. 4. sz., 706–734.
Ryan, R. M. és Deci, E. L. (2000): Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist. 55. 1. sz., 68–78.
Scott, C., Cox, S. és Dinham, S. (1999): The occupational motivation, satisfaction and health of English school teachers. Educational Psychology. 19. 3. sz., 287–308.
Suhajda Cs. J. és Kiss Á. G. (2013): Regionális különbségek a pályaorientációban. In: Lukovics M. és Savanya P. (szerk.): Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATEPress, Szeged. 62–75.
Sultana, R. G. és Watts, A. G. (2008): Career guidance in the Middle East and North Africa. International Journal for Educational and Vocational Guidance. 8. 1. sz., 19–34.
Super, D. E. (1980): A life-span, life-space approach to career development. Journal of Vocational Behavior. 16. 3. sz., 282–298.
Spittle, S. és Spittle M. (2014): The Reasons And Motivation For Pre-Service Teachers Choosing To Specialise In Primary Physical Education Teacher Education. Australian Journal of Teacher Education. 39. 5. sz., 1–25.
Szebedy T. (2005): A pedagóguspálya sajátosságai és a foglalkozási ártalmak. Új Pedagógiai Szemle. 55. 7–8. sz., 18–32. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00094/2005-07-ta-Szebedy-Pedagoguspalya.html (2025. 06. 20.).
Szőke-Milinte E. (2018): A pedagógusok pályamotivációja a nemzetközi gyakorlatban. In: G. Molnár P. és Szőke-Milinte E. (szerk.): Pedagógiai valóságok. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Budapest.
Uhlár Á., Szemes Á. és Tóth L. (2016): Testnevelő tanárjelölt hallgatók vizsgálata a pályaválasztásról alkotott véleményük tükrében. Testnevelés, Sport, Tudomány. 1. 2. sz., 8–19.
Watt, H. M. G. és Richardson, P. W. (2012): An introduction to teaching motivations in different countries: Comparisons using the FIT-Choice Scale. Asia-Pacific Journal of Teacher Education. 40. 3. sz., 185–197.
Zizzi, S. J., Keeler, L. A. és Watson, J. C. II. (2006): The interaction of goal orientation and stage of change on exercise behavior in college students. Journal of Sport Behavior. 29. 1. sz., 1–17.
