Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság ISSN 1215-1807 (Nyomtatott) ISSN 1788-2400 (Online) INDEX 25701 DOI-prefix: 10.71157
THÜR ANTAL PhD-hallgató | EKKE Neveléstudományi Doktori Iskola | biológia–testnevelés szakos tanár | erőnléti edző | DVTK LSA
FÜGEDI BALÁZS egyetemi docens | intézetigazgató-helyettes | EKKE Sporttudományi Intézet
KULCSSZAVAK:mozgás; fizikai aktivitás; kognitív képességek; tantárgyi teljesítmény
ÖSSZEFOGLALÁS
Review jellegű tanulmányunk célja, hogy átfogó képet adjunk a mozgás, az aktív életvezetés hatásaira a kognitív képességek szegmensében. Vizsgáltuk továbbá a fizikai mutatók kapcsolatát is, a kognitív funkciók, az agyműködés és az iskolai teljesítményben nyújtott összetett képességekre támaszkodó iskolai teljesítmény felmérésének tekintetében.
Áttekintésünk alapján a szakirodalom nem fest egységes képet a mozgás kognitív képességekre, tantárgyi teljesítményre ható kapcsolatának szempontjából, de a legtöbb esetben összefüggést feltételez, negatív hatást nem igazol. A vizsgálatok különböző módszerekkel heterogén hatást mutatnak, melyek sokszor pozitív kapcsolatot igazolnak, de annak mértékét meghatározni szinte lehetetlen, az objektív monitoring a komplex funkciók és különböző mozgásformák miatt egységesítésre alkalmatlan. Sajnos a kognitív, tantárgyi és mozgásos terület fejlődését külön kezeli a szakirodalom, pedig az feltételezhetően összetett rendszerként funkcionál. Az ok-okozati kapcsolatot azonban nehéz összekötni objektív mérőszámok hiányában.
Az eredmények mégis jelentősek, mert a jelen generációt ülő életmód, inaktív életvezetés jellemzi, ami megváltoztatható csak akkor lenne, ha a tanulás elsődleges színterén a tanórák megújításával motiválnánk a diákokat, és a keringési rendszer egészsége mellett az agy edzettségével, a tanulási környezet mozgás által való feltöltődésével lépnénk fel az elavult pedagógiai módszerekkel és tanulási stratégiákkal szemben.
IRODALOM
Bidzan-Bluma, I., Lipowska, M. (2018): Physical Activity and Cognitive Functioning of Children: A Syste-matic Review. International Journal of Environmental Research and Public Health. 15. 4. sz. (800). DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph15040800
Burns R. D., Bai, Y., Fu, Y., Pfledderer. C. D. és Brusseau, T. A. (2019a): Parent Engagement and Sup-port, Physical Activity, and Academic Performance (PESPAAP): A Proposed Theoretical Model. Interna-tional Journal of Environmental Research and Public Health. 16. 23. sz. (4698). DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph16234698
Burns R. D., Pfledderer, C. és Fu, Y. (2019b): Adolescent health behaviors and difficulty concent-rating, remembering, and making decisions. American Journal of Lifestyle Medicine. DOI: https://doi.org/10.1177/1559827619860067
Chaddock, L., Erickson, K. I., Prakash, R. S., Voss, M .W., VanPatter, M., B. Pontifex, M., Hillman, C. H. és Kramer, A. F. (2012): A functional MRI investigation of the association bet-ween childhood aerobic fitness and neurocognitive control. Biological Psychology. 89. 1. sz., 260–268. DOI: https://doi.org/10.1016/j.biopsycho.2011.10.017
Chaddock-Heyman, L., Erickson, K. I., Kienzler, C., Drollette, E. S., Raine, L. B., Kao, S.-C., Bensken, J., Weisshappel, R. M. Castelli, Darla, H. Hillman, Ch. és F. Kramer, A. (2018): Physical activity increas-es white matter microstructure in children. Frontiers in Neuroscience. 12. (950). DOI: https://doi.org/10.3389/fnins.2018.00950
Chang, Y-K., Etnier. J. L. (2009): Effect of an acute bout of localized resistance on cognitive performance in middle-aged adults: a randomized controlled trial study. Psychology of Sport and Exercise. 10. 1. sz., 19–24.
Coelho, F. M., Pereira, D. S., Lustoza, L. P., Silva, J. P., Dias, J. M. D., Dias, R. C. D., Queiroz, B. Z., Teixeira, A. L., Teixeira, M. M. és Pereira, L. S. M. (2012): Physical therapy intervention (PTI) increas-es plasma brain-derived neurotrophic factor (BDNF) levels in non-frail and pre-frail elderly women. Archives of Gerontology and Geriatrics. 54. 3. sz., 415–420.
Donnelly, J. E. Hillman, C. H., Castelli, D., Etnier, J. L., Lee, S., Tomporowski, P., Lambourne, K., Szabo-Reed, A. N. (2016): Physical Activity, Fitness, Cognitive Function, and Academic Achievement in Children: A Systematic Review. Medicine & Science in Sports & Exercise. 48. 6. sz, 1197–222. DOI: https://doi.org/10.1249/MSS.0000000000000901
Erickson, K. I., Hillman, C., Stillman, C. M., Ballard, R. M., Bloodgood, B., Conroy, D. E., Macko, R., Marquez, D. X., Petruzzello, S. J., Powell, K. E. (2018): FOR 2018 PHYSICAL ACTIVITY GUIDE-LINES ADVISORY COMMITTEE. Physical Activity, Cognition, and Brain Outcomes: A Review of the 2018 Physical Activity Guidelines. Medicine & Science in Sports & Exercise. 51. 6. sz., 1242–1251. DOI: https://doi.org/10.1249/MSS.0000000000001936
Fisher, A., Reilly, J. J., Kelly, L. A., Montgomery, C., Williamson, A., Paton, J. Y. és Grant, S. (2005): Fundamental movement skills and habitual physical acti-vity in young children. Medicine & Science in Sports & Exercise. 37. 4. sz., 684–688.
Geertsen, S. S., Thomas, R., Larsen, M. N., Dahn, I. M., Andersen, J. N., Krause-Jensen, M. és Lundbye-Jensen, J. (2016): Motor skills and exercise capacity are associated with objective measures of cognitive functions and academic performance in preadolescent children. PloS one. 11. 8. sz. (e0161960).
Gligoroska, J. P. és Manchevska, S. (2012): The effect of physical activity on cognition – physiological mechanisms. Materia Socio-Medica. 24. 3. sz., 198-202. DOI: https://doi.org/10.5455/msm.2012.24.198-202
Haapala, E. A. (2013): Cardiorespiratory fitness and motor skills in relation to cognition and academic performance in children – a review. Journal of Human Kinetics. 28. 36. sz., 55–68. DOI: https://doi.org/10.2478/hukin-2013-0006
Hillman, C. H., Erickson, K. I. és Hatfield, B. D. (2017): Run for your life! Childhood physical activity effects on brain and cognition. Kinesiology Review. 6. 12–21. DOI: https://doi.org/10.1123/kr.2016-0034
Hillman, C. H., Khan, N. A. és Kao, S. C. (2015): The relationship of health behaviors to childhood cogni-tion and brain health. Annals of Nutrition and Metabolism. 66. 1–4. DOI: https://doi.org/10.1159/000381237
Howie, E. K., Joosten, J., Harris, C. J. és Straker, L. M. (2020): Associations between meeting sleep, physical activity or screen time behaviour guidelines and academic performance in Australian school children. BMC Public Health. 20. 1. sz. (520). DOI: https://doi.org/10.1186/s12889-020-08620-w
Jaakkola, T., Hillman, C., Kalaja, S. és Liukkonen, J. (2015): The associations among fundamental movement skills, self-reported physical activity and academic performance during junior high school in Finland. Journal of Sports Sciences. 33. 16. sz., 1719–1729. DOI: https://doi.org/10.1080/02640414.2015.1004640
Nyvoll Aadland, K., Fusche Moe, V., Aadland, E., Anderssen, A. S., Resaland, G. K., Ommundsen, Y. (2017): Relationships between physical activity, seden-tary time, aerobic fitness, motor skills and executive function and academic performance in children. Mental Health and Physical Activity. 12. 10-18, DOI: https://doi.org/10.1016/j.mhpa.2017.01.001
Keeley, T. J. H. és Fox, K. R. (2009): The impact of physical activity and fitness on academic achi-evement and cognitive performance in children. International Review of Sport and Exercise Psychology. 2. 2. sz., 198–214. DOI: https://doi.org/10.1080/17509840903233822
Erickson, K. I., Hillman, Ch. H. és Kramer, A. F. (2015): Physical activity, brain, and cognition. Current Opinion in Behavioral Sciences. 4. 27–32,DOI: https://doi.org/10.1016/j.cobeha.2015.01.005
Macdonald, K., Milne, N., Orr, R., Pope, R. (2018): Relationships Between Motor Proficiency and Acade-mic Performance in Mathematics and Reading in School-Aged Children and Ado-lescents: A Systematic Review. International Journal of Environmental Research and Public Health.15. 8. sz. (1603). DOI: https://doi.org/10.3390/ijerph15081603
Ortega, F. B., Mora-Gonzalez, J., Cadenas-Sanchez, C., Esteban-Cornejo, I., Migueles, J. H., Solis-Urra, P., Verdejo-Román, J., Rodriguez-Ayllon, M., Molina-Garcia, P., Ruiz, J. R., Martinez-Vizcaino, V, Hillman, C. H., Erickson, K. I., Kramer, A. F., Labayen, I., Catena, A. (2022): Effects of an Exercise Program on Brain Health Outcomes for Children With Overweight or Obesity: The ActiveB-rains Ran-domized Clinical Trial. JAMA Network Open. 5. 8. sz., (e2227893). DOI: https://doi.org/10.1001/jamanetworkopen.2022.27893
Rizzolatti, G. és Sinigaglia, C. (2006): So quel che fai. Il cervello che agisce e i neuroni specchio. Raffaello Cortina Editore, Milano.
Sibley, B. és Etnier, J. (2003): The Relationship between Physical Activity and Cognition in Child-ren: A Meta-Analysis. Pediatric Exercise Science. 15. sz., 243–256.
Stillman, C. M., Cohen, J., Lehman, M. E., Erickson, K. I. (2016): Mediators of physical activity on neu-rocognitive function: A review at multiple levels of analysis. Frontiers of Human Neuroscience. (626). DOI: https://doi.org/10.3389/fnhum.2016.00626
St. Laurent, C. W., Burkart, S., Andre, C. és Spencer, R. M. (2021): Physical Activity, Fitness, School Readiness, and Cognition in Early Childhood: A Systematic Review. Journal of Physical Activity and He-alth. 18. 8. sz., 1004–1013. DOI: https://doi.org/10.1123/jpah.2020-0844
Reichardt R. (2021): A prefontális kéreg evolúciója. Élet és Tudomány. 47. sz.
Thür A. és Fügedi B. (2022): A fizikai teljesítménymutatók és a tanulói kompetenciák, valamint tantárgyi attitűd összefüggései. In: Kattein-Pornói R.; Mrázik J. és Pogátsnik M. (szerk.): Tanuló társadalom: Okta-táskutatás járvány idején. Debreceni Egyetemi Kiadó – Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), Budapest – Debrecen. 321–331.
Thür A. és Kertész T. (2023): Mozgásos programok hatása a motoros és a kognitív tulajdonságokra. In: Molnár D. és Molnár D. (szerk.): XXVI. Tavaszi Szél Konferencia 2023 – Tanulmánykötet II. Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ), Budapest. 69–80.
Valentini, M. és Gennari, A. S. (2024): The Effects of Physical Activity on Cognitive and Learning Abilities in Childhood. European Educational Researcher. 7. 1. sz., 1–30.
Voss, M. W, Chaddock, L., Kim, J. S., VanPatter, M., Pontifex, M. B., Raine, L. B., Cohen, N. J., Hillman, C. H. és Kramer, A. F. (2011): Aerobic fitness is associated with greater efficiency of the net-work un-derlying cognitive control in preadolescent children. Neuroscience. 199. 166–176. DOI: https://doi.org/10.1016/j.neuroscience.2011.10.009
WHO (2020): World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine. 54. 24. sz., 1451-–462. DOI: https://doi.org/10.1136/bjsports-2020-102955
Williams, H. G., Pfeiffer, K. A., O'Neill, J. R., Dowda, M., McIver, K. L., Brown, W. H., Russell, R. (2012): Motor Skill Performance and Physical Activity in Preschool Children Obesity. 16. 6. sz. 1421–1426. DOI: https://doi.org/10.1038/oby.2008.214
Yangüez, M., Bediou, B., Hillman, Ch. H., Bavelier, D. és Chanal, J. (2021): The Indirect Role of Executi-ve Functions on the Relationship between Cardiorespiratory Fitness and School Grades. Medicine & Sci-ence in Sports & Exercise. 53. 8. sz., 1656–1665. DOI: https://doi.org/10.1249/MSS.0000000000002630
Thür A. és Fügedi B. (2025): Fizikai aktivitás és fizikai mutatók kapcsolatrendszere a kognitív képességekkel és a tantárgyi teljesítménnyel. Új Pedagógiai Szemle. 75. 03–04. sz., 95–106. DOI: 10.71157/upsz.2025.03-04.08
