Új Pedagógiai Szemle

The heterogeneity of student communities in schools is a challenge for teachers. One of the characteristics of heterogeneity is the increasing proportion of learners with special educational needs or difficulties in integration, learning and behaviour (BESD) (KSH, 2024). One possible pedagogical response to this challenge is differentiation and the use of varied methodologies (Reinhardt & Kökönyei, 2009). In teaching, educators encourage effective learning (Chrappán, 2020), through which educators seek to facilitate the learning difficulties of students with difficulties in fitting in, learning and/or behaviour. In our qualitative study, semi-structured interviews with classroom teachers (n=9) were analysed using Atlas.ti 24 text analysis software. Our interview participants are working in primary and secondary schools in the counties of Hajdú-Bihar; Szabolcs-Szatmár-Bereg. The focus of our research is primarily to get a comprehensive picture of teachers' knowledge and experiences with BESD students and to what extent teachers perceive the heterogeneous student population as a challenge. Our results show that teachers naturally accept the diversity of students and strive to meet the challenges this brings, but this is not straightforward for them. Between daily tasks, they are constantly trying out different tools and approaches to learning methods. Some techniques (using online content, working in pairs) are considered particularly useful, while others (e.g. group work) are not.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Letöltés: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.TV (2025. 04. 11.).

Albert Á. és Szabó F. (2021): A családi környezet és idegennyelv-tanulás Magyarországon. Modern Nyelvokta-tás. 27. 1–2. sz., 88–103.

Babbie, E. R. (1986): The practice of social research (4th ed). Wadsworth Pub. Co.

Bacher-Tuli A. (2021): Új megközelítések a történelemtanításban. Új Pedagógiai Szemle. 71. 7–8. sz., 95–126.

Bacskai K. (2013): Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai? Alacsony státusú diákokat tanító eredményes tanárok két közép-európai országban. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés. Letöltés: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/094e4676-f15c-4df8-9de3-af28ba159fcd/content (2025. 03. 20.).

Báthory Z. (2002): Tudásértelmezések a magyar középiskolában. Iskolakultúra. 12. 3. sz., 69–75.

Bíró E. (szerk., 2020): Szakmai ajánlás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekeket, tanulókat az óvodai és iskolai nevelésük-oktatásuk során megillető különleges bánásmódhoz; a fejlesztő pedagógiai ellátás gyógypedagógiai tartalmaira; a pedagógiai segítés céljaira, feladataira és mód-szereire; valamint a BTMN tanulói jogokhoz kapcsolódó joghasználatra. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Kar, Budapest.

Bönsch, M. (2014): Heterogenität und Differenzierung. Gemeinsames und differenziertes Lernen in heterogenen Lerngruppen (Grundlagen der Schulpädagogik, Band 67, 3. unveränderte Auflage). Schneider, Balt-mannsweiler – Hohengehren.

Brussino, O. (2020): Mapping policy approaches and practices for the inclusion of students with special education needs. OECD. DOI: https://doi.org/10.1787/600fbad5-en

Casale, G. és Hennemann, T. (2019): Schulklima und Pädagogik bei Gefühls und Verhaltensstörungen. Aktueller Forschungsstand und erste Ergebnisse bei Schülerinnen und Schülern mit Symptomverhalten. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfe und bei Verhaltensstörungen: (ESE). 1. DOI: https://doi.org/10.25656/01:25183

Charmaz, K. (2015): Grounded theory. In: Smith, J. A.: Qualitative psychology: A practical guide to research methods. SAGE. 53–84.

Chrappán M. (2020): Didaktika I., Célok, tartalmak, követelmények. Pallas Debrecina 21, Debreceni Egye-temi Kiadó.

Ciecharowska, J. (2022): Binnendifferenzierung im Deutschunterricht. Goethe-Institut, Warschau.

Csépe V. (2016): A 21. századi iskola feladatai – kihívások és lehetőségek. Letöltés: https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/9-kiadvany-2016/96-2016-prof-dr-csepe-valeria-1-a-21-szazadi-iskola-feladatai-kihivasok-es-lehetosegek (2025. 03. 20.).

Falus I. és Szűcs I. (szerk., 2003): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához.Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.

Dobosné Földi B. (2021): Kiemelt figyelmet igénylő tanulók méltányos fejlesztése. In: Falus I. és Szűcs I. (szerk.): A gyakorlótól a szakmai fejlesztő iskoláig. EKKE Líceum, Eger, 251–287. DOI: https://doi.org/10.46403/Agyakorlotol.2021.251

Furcsa L. (2020): Differenciálás – régen és most. In: Varró B. (szerk.): Tudomány régen és most: mit kutatunk másként? Tudományos konferencia tanulmánykötete. Eger, EKE Líceum Kiadó. 19–27.

Glaser, R. (1977): Adaptive Education. Individual Diversity and learning. Holt, Rinehart and Winston, New York.

Görcsné M. V. (2017): Pedagógiai kultúraváltás: tanár, diák, iskola a 21. században In: Lőrincz I. (szerk.): XX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia. „Semper Reformare”. Tanulmánykötet. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr. 151–157.

Harper, D. és Thompson, A. R. (szerk., 2011): Qualitative research methods in mental health and psycho-therapy: A guide for students and practitioners (1sted.). Wiley. DOI: https://doi.org/10.1002/9781119973249

Hollósi H. Zs. (2019): Személyre szabott differenciálás az alapfokú oktatásban a lemorzsolódás ellen. In: Varga A., Andl H., Molnár-Kovács Zs. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2019 – Neveléstudomány: Horizontok és dialógusok. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Pécs.

Kress, K. (2014): Binnendifferenzierung in der Sekundarstufe – Das Praxisbuch. Auer, Donauwörth.

Molnár G., Turcsányi-Szabó M. és Kárpáti A. (2020): Digitális forradalom az oktatásban – perspektívák és dilemmák. Magyar Tudomány. 181. 1. sz., 56–67.

Müller, K. és Hoffmann, S. (2019): Interprofessionelle Kooperation in der inklusiven Beschulung von Schülerinnen und Schülern mit emotional-sozialem Förderbedarf. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfe und bei Verhaltensstörungen (ESE). 1., 198–208.

K. Nagy E. (2005): A társas interakció mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban. Iskolakultúra. 15. 5. sz., 16–25.

K. Nagy E. (2016): A pedgagóguspálya kihívásai és a tanárképzés. Pedagógusképzés. 15. 1–4. sz., 61–71.

Magnuczné Godó Á. (2022): Neurodiverzitás és idegennyelv-tanulás. Alkalmazott Nyelvészeti Közleményeki 15. 1. sz., 24–44.

Némethné Tóth Á. (2007): Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft., Pápa.

OECD (2004): Equity in Education: Students with Disabilities, Learning Difficulties and Disadvantages. OECD, Paris.

Perlusz A. és Mohai K. (2020): Hogyan igazodjunk jól tanulóink eltérő sajátosságaihoz? Útmutató a személyre szabott nevelést-oktatást folytató többségi iskolák pedagógusai számára (Oktatás 2030). EKE, Eger.

Reinhardt M. és Kökönyei G. (2009): Tanulási problémák magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél. Pedagógusképzés. 7. 2–3. sz., 177–198.

Réthy E. (2002): A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában: az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései [könyvismertetés]. Magyar Pedagógia. 102. 3. sz., 281–300.

Réthy E. és Vámos Á. (2006): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia. Bölcsész Konzorcium, Budapest.

Rohony N. és Hosszu T. (2023): Többségi pedagógusok és gyógypedagógusok differenciáló gyakorlatának elemzése. Módszertani Közlemények. 63. 2. sz., 15–30. DOI: https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.2.15-30

Sántha K. (2015): Beavatkozás nélküli vizsgálatok. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Santha-Beavatkozas.html (2025. 04. 11.).

Sávai-Átyin R. (2023): Szélmalomharc? BTMN tanulók és a szüleik, tanáraik helyzete fejlesztőpedagógusokkal készített interjúk tükrében. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat. 9. 2. sz., 113–124.

Szabóné P. P. és Varga Sz. (2019): BTMN versus tehetség. In: Baranyiné Kóczy Judit és Fehér Ágota (szerk.): Pedagógusképzés, oktatás a Kárpát-medencében, társadalmi kontextusok. XXIII. Apczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötet. Széchenyi István Egyetem Apáczai csere János Kar, Győr.

Vass Z. (2022): Magatartási nehézségek kezelése alsó tagozaton. OxIPO. 4. 2. sz., 23–45.

Vida G. (2022): Róluk, de nélkülük. Kategóriák fogságában: A tanulási zavarral küzdő gyermekek kategorizálá-sának diagnosztikus nehézségei. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron.