Új Pedagógiai Szemle

Az iskolákban tanuló diákközösségek heterogenitása általában is kihívás elé állítja a tanárokat. Ma már azonban a heterogenitás jellemzője, hogy egyre magasabb azoknak a tanulóknak az aránya, akik sajátos nevelési igénnyel (SNI) vagy beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdenek (KSH, 2024). Az egyik lehetséges pedagógiai válasz erre a kihívásra a differenciálás és a változatos módszertan alkalmazása (Reinhardt és Kökönyei, 2009). Ezzel a tanítás során a pedagógusok a hatékony tanulást ösztönzik (Chrappán, 2020), amivel a beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézséggel küzdő tanulók nehézségeit próbálják könnyíteni. Kvalitatív tanulmányunkban osztályfőnökökkel készült félig strukturált interjúkat (n = 9) elemeztünk az Atlas.ti szövegelemző programmal. Interjúalanyaink Hajdú-Bihar, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgoznak, általános és középiskolákban. A kutatásunk célja elsősorban az volt, hogy átfogó képet kapjunk a BTMN tanulókkal kapcsolatos tanári tudásról és tapasztalatokról, illetve arról, hogy milyen mértékben élik meg a tanárok kihívásként az ilyen értelemben vett heterogén tanulói összetételt. Elemeztük, hogy milyen eljárásokat, módszereket alkalmaznak a tanárok, és ezek között milyen jelentősége van a differenciálásnak. Eredményeink azt mutatják, hogy a tanárok természetesként fogadják el a diákok sokszínűségét, és törekednek az ebből adódó kihívásoknak megfelelni, ez azonban nem könnyű számukra. A napi feladatok között folyamatosan igyekeznek egyénre szabott eszközöket, változatos tanulásszervezési módszereket kipróbálni. Vannak olyan, már régóta ismert technikák (online tartalmak használata, páros munka), amelyeket kifejezetten hasznosnak értékelnek, míg más módszereket, munkaformákat (pl. csoportmunka) nem találtak hasznosnak.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Letöltés: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.TV (2025. 04. 11.).

Albert Á. és Szabó F. (2021): A családi környezet és idegennyelv-tanulás Magyarországon. Modern Nyelvokta-tás. 27. 1–2. sz., 88–103.

Babbie, E. R. (1986): The practice of social research (4th ed). Wadsworth Pub. Co.

Bacher-Tuli A. (2021): Új megközelítések a történelemtanításban. Új Pedagógiai Szemle. 71. 7–8. sz., 95–126.

Bacskai K. (2013): Mit ér (el) a tanár, ha közép-európai? Alacsony státusú diákokat tanító eredményes tanárok két közép-európai országban. Egyetemi doktori (PhD-) értekezés. Letöltés: https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/094e4676-f15c-4df8-9de3-af28ba159fcd/content (2025. 03. 20.).

Báthory Z. (2002): Tudásértelmezések a magyar középiskolában. Iskolakultúra. 12. 3. sz., 69–75.

Bíró E. (szerk., 2020): Szakmai ajánlás a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekeket, tanulókat az óvodai és iskolai nevelésük-oktatásuk során megillető különleges bánásmódhoz; a fejlesztő pedagógiai ellátás gyógypedagógiai tartalmaira; a pedagógiai segítés céljaira, feladataira és mód-szereire; valamint a BTMN tanulói jogokhoz kapcsolódó joghasználatra. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Kar, Budapest.

Bönsch, M. (2014): Heterogenität und Differenzierung. Gemeinsames und differenziertes Lernen in heterogenen Lerngruppen (Grundlagen der Schulpädagogik, Band 67, 3. unveränderte Auflage). Schneider, Balt-mannsweiler – Hohengehren.

Brussino, O. (2020): Mapping policy approaches and practices for the inclusion of students with special education needs. OECD. DOI: https://doi.org/10.1787/600fbad5-en

Casale, G. és Hennemann, T. (2019): Schulklima und Pädagogik bei Gefühls und Verhaltensstörungen. Aktueller Forschungsstand und erste Ergebnisse bei Schülerinnen und Schülern mit Symptomverhalten. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfe und bei Verhaltensstörungen: (ESE). 1. DOI: https://doi.org/10.25656/01:25183

Charmaz, K. (2015): Grounded theory. In: Smith, J. A.: Qualitative psychology: A practical guide to research methods. SAGE. 53–84.

Chrappán M. (2020): Didaktika I., Célok, tartalmak, követelmények. Pallas Debrecina 21, Debreceni Egye-temi Kiadó.

Ciecharowska, J. (2022): Binnendifferenzierung im Deutschunterricht. Goethe-Institut, Warschau.

Csépe V. (2016): A 21. századi iskola feladatai – kihívások és lehetőségek. Letöltés: https://kiadvany.suliszerviz.com/kiadvanyok/9-kiadvany-2016/96-2016-prof-dr-csepe-valeria-1-a-21-szazadi-iskola-feladatai-kihivasok-es-lehetosegek (2025. 03. 20.).

Falus I. és Szűcs I. (szerk., 2003): Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához.Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest.

Dobosné Földi B. (2021): Kiemelt figyelmet igénylő tanulók méltányos fejlesztése. In: Falus I. és Szűcs I. (szerk.): A gyakorlótól a szakmai fejlesztő iskoláig. EKKE Líceum, Eger, 251–287. DOI: https://doi.org/10.46403/Agyakorlotol.2021.251

Furcsa L. (2020): Differenciálás – régen és most. In: Varró B. (szerk.): Tudomány régen és most: mit kutatunk másként? Tudományos konferencia tanulmánykötete. Eger, EKE Líceum Kiadó. 19–27.

Glaser, R. (1977): Adaptive Education. Individual Diversity and learning. Holt, Rinehart and Winston, New York.

Görcsné M. V. (2017): Pedagógiai kultúraváltás: tanár, diák, iskola a 21. században In: Lőrincz I. (szerk.): XX. Apáczai-napok Nemzetközi Tudományos Konferencia. „Semper Reformare”. Tanulmánykötet. Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr. 151–157.

Harper, D. és Thompson, A. R. (szerk., 2011): Qualitative research methods in mental health and psycho-therapy: A guide for students and practitioners (1sted.). Wiley. DOI: https://doi.org/10.1002/9781119973249

Hollósi H. Zs. (2019): Személyre szabott differenciálás az alapfokú oktatásban a lemorzsolódás ellen. In: Varga A., Andl H., Molnár-Kovács Zs. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban 2019 – Neveléstudomány: Horizontok és dialógusok. MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság – PTE BTK Neveléstudományi Intézet, Pécs.

Kress, K. (2014): Binnendifferenzierung in der Sekundarstufe – Das Praxisbuch. Auer, Donauwörth.

Molnár G., Turcsányi-Szabó M. és Kárpáti A. (2020): Digitális forradalom az oktatásban – perspektívák és dilemmák. Magyar Tudomány. 181. 1. sz., 56–67.

Müller, K. és Hoffmann, S. (2019): Interprofessionelle Kooperation in der inklusiven Beschulung von Schülerinnen und Schülern mit emotional-sozialem Förderbedarf. Emotionale und soziale Entwicklung in der Pädagogik der Erziehungshilfe und bei Verhaltensstörungen (ESE). 1., 198–208.

K. Nagy E. (2005): A társas interakció mint tudásgyarapító tényező a heterogén osztályokban. Iskolakultúra. 15. 5. sz., 16–25.

K. Nagy E. (2016): A pedgagóguspálya kihívásai és a tanárképzés. Pedagógusképzés. 15. 1–4. sz., 61–71.

Magnuczné Godó Á. (2022): Neurodiverzitás és idegennyelv-tanulás. Alkalmazott Nyelvészeti Közleményeki 15. 1. sz., 24–44.

Némethné Tóth Á. (2007): Az inkluzív pedagógia didaktikai alapjai. Pápai Nyomda Kft., Pápa.

OECD (2004): Equity in Education: Students with Disabilities, Learning Difficulties and Disadvantages. OECD, Paris.

Perlusz A. és Mohai K. (2020): Hogyan igazodjunk jól tanulóink eltérő sajátosságaihoz? Útmutató a személyre szabott nevelést-oktatást folytató többségi iskolák pedagógusai számára (Oktatás 2030). EKE, Eger.

Reinhardt M. és Kökönyei G. (2009): Tanulási problémák magatartási zavarokkal küzdő gyermekeknél. Pedagógusképzés. 7. 2–3. sz., 177–198.

Réthy E. (2002): A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában: az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései [könyvismertetés]. Magyar Pedagógia. 102. 3. sz., 281–300.

Réthy E. és Vámos Á. (2006): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése, Esélyegyenlőtlenség és méltányos pedagógia. Bölcsész Konzorcium, Budapest.

Rohony N. és Hosszu T. (2023): Többségi pedagógusok és gyógypedagógusok differenciáló gyakorlatának elemzése. Módszertani Közlemények. 63. 2. sz., 15–30. DOI: https://doi.org/10.14232/modszertani.2023.2.15-30

Sántha K. (2015): Beavatkozás nélküli vizsgálatok. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00115/2007-07-ta-Santha-Beavatkozas.html (2025. 04. 11.).

Sávai-Átyin R. (2023): Szélmalomharc? BTMN tanulók és a szüleik, tanáraik helyzete fejlesztőpedagógusokkal készített interjúk tükrében. Különleges Bánásmód – Interdiszciplináris folyóirat. 9. 2. sz., 113–124.

Szabóné P. P. és Varga Sz. (2019): BTMN versus tehetség. In: Baranyiné Kóczy Judit és Fehér Ágota (szerk.): Pedagógusképzés, oktatás a Kárpát-medencében, társadalmi kontextusok. XXIII. Apczai-napok Tudományos Konferencia tanulmánykötet. Széchenyi István Egyetem Apáczai csere János Kar, Győr.

Vass Z. (2022): Magatartási nehézségek kezelése alsó tagozaton. OxIPO. 4. 2. sz., 23–45.

Vida G. (2022): Róluk, de nélkülük. Kategóriák fogságában: A tanulási zavarral küzdő gyermekek kategorizálá-sának diagnosztikus nehézségei. Soproni Egyetem Kiadó, Sopron.