Új Pedagógiai Szemle

A tanulmány kitekint az országos kompetenciamérés néhány nemzetközi tapasztalatára. Ezt követően az írás elemzi a magyar kompetenciamérés kistérségi kapcsolatainak hatását, majd a hátrányos helyzetűek kompetenciaeredményeinek sajátosságait, valamint az iskolatípusok szerinti jellemzőit. Kitér a kompetenciaeredményeknek a felsőoktatási pontok kialakításába vonásának s felvételre gyakorolt várható hatására. Végül röviden rámutat az írás arra, hogy a hazai kompetenciamérések eredményei esetében rendkívül nagy – az OECD országok között az egyik legnagyobb – az iskolán kívüli, a tanulók családi, környezeti tényezőinek hatása. Befejezésül a bemutatott tények alapján azt a következtetést fogalmazza meg, hogy a kompetenciamérések eredményeihez automatikusan központi érdemjegyeket rendelni mind pedagógiai, mind társadalmi szempontból torzulást eredményez.

Auxné Bán I., Balázsi I., Balkányi P., Balogh V. K., Gyapay J., Lak Á. R., Ostorics L. I., Palincsár I., Rábainé Szabó A., Rózsa Cs., Szabó Á., Szabó L. D., Szepesi I., Szipőcsné Krolopp J. és Vadász Cs. (2012): Országos kompetenciamérés. Technikai leírás. Oktatási Hivatal.

Balázsi I., Lak Á. R., Ostorics L., Szabó L. D. és Vadász Cs. (2016): Országos kompetenciamérés 2015. Országos jelentés. Oktatási Hivatal.

Belinszki B., Szepesi I., Takácsné Kárász J. és Vadász Cs. (2020): Országos kompetenciamérés 2019. Országos jelentés. Oktatási Hivatal.

Caffrey, E. D., (2009): Assessment in Elementary and Secondary Education: A Primer. Congressional Research Service. Letöltés: https://www.everycrsreport.com/files/20090409_R40514_1cd2b8e0f8f77409b8a2cbba1aef15693463821d.pdf (2025. 02. 01.).

Clarke, M. és Luna-Bazaldua, D. (2021): Primer on Large-Scale Assessments of Educational Achievement. World Bank, Washington DC. Letöltés: https://openknowledge.worldbank.org/server/api/core/bitstreams/6ca06ae4-dcf6-5c13-b6ed-04d3dea9ece9/content (2025. 02. 01.).

De Lisle, J. (2010): Why Do We Have National Assessments? Letöltés: https://uwispace.sta.uwi.edu/items/f737f1a7-3787-43e9-8863-43e454875852 (2025. 02. 01.).

Enchikova, E., Neves, T., Toledo, C. és Nata, G. (2024): Change in socioeconomic educational equity after 20 years of PISA: A systematic literature review. International Journal of Educational Research Open. 7. (100359). Letöltés: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666374024000414 (2025. 02. 01.).

Garami E. (2013): Kistérségi jellemzők együttes hatása az oktatás eredményességére és a továbbtanulási döntésekre. PhD értekezés. Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola. Letöltés: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/179801/Garami_Erika_Ertekezes-t.pdf?se‐quence=5&isAllowed=y (2025. 02. 01.).

James W. Pellegrino, J., W. Chudowsky, N. és Glaser, R. (szerk., 2001): Knowing What Students Know: The Science and Design of Educational Assessment. National Academy Press, Washington DC. Letöltés: http://www.nap.edu/catalog/10019.html (2025. 02. 01.).

Polónyi I. (2022): A nagy lejtő. A fejlett és fejletlen kisrégiók tanulói teljesítménykülönbségeinek növekedése. Tér és Társadalom. 36. 2. sz., 123–140.

Polónyi I. (2023): Hol tart a hazai közoktatás? Közgazdasági Szemle. 70. 7–8. sz., 872–897. DOI: https://doi.org/10.18414/KSZ.2023.7-8.872

Schüttler T. (2004): „A kompetenciamérések elsősorban az iskola számára jelzik az eredményességet” Beszélgetés Vári Péterrel a teljes körű tanulói kompetenciamérések tapasztalatairól. Új Pedagógiai Szemle. 54. 2. sz., 70–79. Letöltés: https://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-np-Schuttler-Kompetenciameresek.html (2025. 02. 01.).

Varga J. (szerk., 2015): A közoktatás indikátorrendszere 2015. MTA KRTK KTI, Budapest.

Varga J. (szerk., 2018): A közoktatás indikátorrendszere 2017. MTA KRTK KTI, Budapest.

Varga J. (szerk., 2019): A közoktatás indikátorrendszere 2019. MTA KRTK KTI, Budapest.

Varga J. (szerk., 2022): A közoktatás indikátorrendszere 2021. MTA KRTK KTI, Budapest.

Varga J. (szerk., 2024): A közoktatás indikátorrendszere 2023. HUN-REN KRTK KTI, Budapest.