Az Új Pedagógiai Szemle a Miskolci Egyetem folyóirata
Szakmai közreműködő: Magyar Pedagógiai Társaság
ISSN 1215-1807 (Nyomtatott)
ISSN 1788-2400 (Online)
INDEX 25701
DOI-prefix: 10.71157

ARCHÍVUM  |   RÓLUNK  |   KERESÉS  |   KÉPTÁR  |   BLOG  |  
75. évf.
(2025)
01-02. szám
A pedagógusok motivációjának kapcsolata a településtípussal a mai Magyarországon
A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-04-04
ROVAT: Tanulmányok [peer reviewed]
SZERZŐK:
UTASSY JÁZMIN
hallgató (pszichológia MA) | ELTE PPK
DOBAI ATTILA MARCELIÁN
egyetemi adjunktus | ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézet | a Környezet-pszichológia Kutatócsoport tagja
KULCSSZAVAK: pedagógusmotiváció, FIT-Choice skála, ember-környezet kölcsönkapcsolat

ÖSSZEFOGLALÁS

A tanárok és tanítók jelentős hatással vannak a diákok motivációjára, teljesítményére, tanulásuk hatékonyságára (Bernaus és Gardner, 2008; Han és Yin, 2016; Bardach és Klassen, 2021), ezért a pedagógusok életpályája az intézményrendszer eredményessége szempontjából is figyelemre méltó kutatási terület. A településtípus mint exorendszer (Bronfrennbrenner, 1994) hatása a pedagógusok motivációjára azonban nem kellően artikulált téma a hazai szakirodalomban. Feltételezéseink szerint az egyes településtípusokon dolgozó pedagógusok általános motivációs szintjében különbség fedezhető fel, illetve eltérő motivációs tényezők jellemzőek az egyes településtípusokon. E feltételezésünk vizsgálatára országszerte 24 pedagógussal készítettünk félig strukturált életútinterjúkat a motivációikról, tapasztalataikról, élményeikről és meglátásaikról, melyekben az adott települést mint interakcióteret is figyelembe vettük a megkérdezettek tanári, illetve tanítói identitásával összefüggésben. Az interjúk átiratait a Grounded Theory (Glaser és Strauss, 2017) kvalitatív tartalomelemzési technikával elemeztük. A szakirodalommal történt diádikus interakció során Watt és Richardson (2012) FIT-Choice (Factors Influencing Teaching Choice) skáláját viszonyítási pontként elfogadva formáltuk át a kódrendszerünket, így a kutatásunk jól illeszkedik a kurrens szakirodalmi kánonba. Az eredmények arra mutatnak, hogy a településtípusoknak jelentőségük van abban, hogy az általunk megkérdezett pedagógusok milyen motivációs mintázattal rendelkeznek.

IRODALOM

Bakk D., Borbély Sz., és Oláh D. (2017): Tanár és tanító szakos hallgatók véleményei a pedagógus pálya megítéléséről. Nyíregyházi Egyetem, Testnevelés és Sporttudományi Intézet, Nyíregyháza.
Ball, C., Huang, K. T., Cotten, S. R., Rikard, R. V. és Coleman, L. O. (2016): Invaluable values: An expectancy-value theory analysis of youths’ academic motivations and intentions. Information, Communication & Society. 19. 5. sz., 618–638. DOI: https://doi.org/10.1080/1369118X.2016.1139616
Bardach, L. és Klassen, R. M. (2021): Teacher motivation and student outcomes: Searching for the signal. Educational Psychologist. 56. 4. sz., 283–297. DOI: https://doi.org/10.1080/00461520.2021.1991799
Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság (2023): Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén. Letöltés: https://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_lakossag_2023.xlsx (2024. 05. 09.).
Bergey, B. W. és Ranellucci, J. (2021): Motivation profiles of urban preservice teachers: Relations to socialization, initial career perceptions, and demographics. Contemporary Educational Psychology. 64. (101936). DOI: https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2020.101936
Bernaus, M. és Gardner, R. C. (2008): Teacher motivation strategies, student perceptions, student motivation, and English achievement. The Modern Language Journal. 92. 3. sz., 387–401. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1540-4781.2008.00753.x
Berze I. Z. és Dúll A. (2021): A helyidentitás mérése identitásorientációként. Magyar Pszichológiai Szemle. 76. 1. sz., 43-71. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2021.00027
Bronfenbrenner, U. (2000): Ecological systems theory. In A. E. Kazdin (szerk.): Encyclopedia of Psychology (Vol. 3). Oxford University Press. 129–133.
Deci, E. L. és Ryan, R. M. (1985): The general causality orientations scale: Self-determination in personality. Journal of research in personality. 19. 2. sz., 109–134. DOI: https://doi.org/10.1016/0092-6566(85)90023-6
Dúll A. (2024): Ember-környezet tranzakció viselkedéstudományi kutatások: Környezetpszichológiai fenntarthatóság. Magyar Pszichológiai Szemle. 78. 4. sz., 471–484. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2023.00086
Fokkens-Bruinsma, M. és Canrinus, E. T. (2012): The factors influencing teaching (FIT)-choice scale in a Dutch teacher education program. Asia-Pacific Journal of Teacher Education. 40. 3. sz., 249–269. DOI: https://doi.org/10.1080/1359866X.2012.700043
Gao, X. (Andy) és Xu, H. (2013): The dilemma of being English language teachers: Interpreting teachers’ motivation to teach, and professional commitment in China’s hinterland regions. Language Teaching Research. 18. 2. sz., 152–168. DOI: https://doi.org/10.1177/1362168813505938
Glaser, B. és Strauss, A. (2017): Discovery of grounded theory: Strategies for qualitative research. Routledge, New York. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203793206
Graham, S. (2020): An attributional theory of motivation. Contemporary Educational Psychology. 61. DOI: https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2020.101861
Han, J. és Yin, H. (2016): Teacher motivation: Definition, research development and implications for teachers. Cogent Education. 3. 1. sz.. DOI: https://doi.org/10.1080/2331186X.2016.1217819
Hurtik-Tóth, E. (2021): Testnevelő szakos hallgatók tanári pálya iránti elköteleződésének vizsgálata. Pedagógusképzés. 20. 3. sz., 29–53. DOI: https://doi.org/10.37205/TEL-hun.2021.3.02
Jiang, S., Ren, Q., Jiang, C. és Wang, L. (2021): Academic stress and depression of Chinese adolescents in junior high schools: Moderated mediation model of school burnout and self-esteem. Journal of Affective Disorders. 295. sz. 384–389. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jad.2021.08.085
Központi Statisztikai Hivatal (2023): Népesség településtípus szerint, 2023. január 1. Letöltés: https://www.ksh.hu/stadat_files/nep/hu/nep0037.html (2024. 05. 09.).
Lin, E., Shi, Q., Wang, J., Zhang, S. és Hui, L. (2012): Initial motivations for teaching: Comparison between preservice teachers in the United States and China. Asia-Pacific Journal of Teacher Education. 40. 3. sz., 227–248. DOI: https://doi.org/10.1080/1359866X.2012.700047
Mann, H. (1868): Annual Reports on Education (Vol. 3). Cornhill Press, Boston.
Nagy Gy. (2019): A környezeti igazságosság térbeli vizsgálatának lehetőségei Magyarországon (Doctoral dissertation, Szeged University [Hungary]).
Orth, U. és Robins, R. W. (2022): Is high self-esteem beneficial? Revisiting a classic question. American Psychologist. 77. 1. sz., 5–17. DOI: https://doi.org/10.1037/amp0000922
Paksi B., Schmidt A., Magi A., Eisinger A. és Felvinczi K. (2015): Gyakorló pedagógusok pályamotivációi. Educatio. 24. 1. sz.. 63–82. Letöltés: https://www.ceeol.com/search/article-detail?id=618259 (2024. 05. 08.).
Richardson, P. W. és Watt, H. M. (2005): ‘I’ve decided to become a teacher’: Influences on career change. Teaching and teacher education. 21. 5. sz., 475–489. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tate.2005.03.007
Richardson, P. W. és Watt, H. M. (2006): Who chooses teaching and why? Profiling characteristics and motivations across three Australian universities. Asia‐Pacific Journal of Teacher Education, 34. 1. sz., 27–56. DOI: https://doi.org/10.1080/13598660500480290
Ryan, R. M., Deci, E. L. (2000): Intrinsic and extrinsic motivations: Classic definitions and new directions. Contemporary educational psychology. 25. 1. sz., 54–67. DOI: https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1020
Scarr, S., McCartney, K. (1983): How People Make Their Own Environments: A Theory of Genotype --> Environment Effects. Child Development. 54. 2. sz., 424–435. DOI: https://doi.org/10.2307/1129703
Shang, C., Moss, A. C., Chen, A. (2023): The expectancy-value theory: A meta-analysis of its application in physical education. Journal of Sport and Health Science. 12. 1. sz., 52–64. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jshs.2022.01.003
Szabó N. Földi F. és Józsa K. (2023): A zenetanárrá válás motivációs összetevői. Iskolakultúra. 33. 8. sz., 36–51. DOI: https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.8.36
Szőcs L. Á., Varga A. és Angyal, Z. (2022): Tanulási tér és tanulási környezetek kapcsolatrendszere a környezeti nevelésben.: Elméleti megközelítés a környezeti nevelés tanulási környezeteinek vizsgálatához. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat. 10. 4. sz., 245–255. DOI: https://doi.org/10.31074/gyntf.2022.4.245.255
Varga J. (2023): A pedagógushiány területi különbségei. Educatio. 32. 1. sz., 107–120.
VERBI Software (2024): MAXQDA 2024 iOS. Berlin, Germany: VERBI Software. Available from maxqda.com.
Watt, H. M. és Richardson, P. W. (2012): An introduction to teaching motivations in different countries: Comparisons using the FIT-Choice scale. Asia-Pacific Journal of Teacher Education. 40. 3. sz., 185–197. DOI: https://doi.org/10.1080/1359866X.2012.700049
A TELJES SZÖVEG ►
A HIVATKOZÁS MÁSOLÁSA ▼
Utassy J. és Dobai A. (2025): A pedagógusok motivációjának kapcsolata a településtípussal a mai Magyarországon. Új Pedagógiai Szemle. 75. 01–02. sz., 13–34. DOI: 10.71157/upsz.2025.01-02.02
Copyright 2020–2025 Új Pedagógiai Szemle