75. évf.
(2025)
01-02. szám | A MEGJELENÉS IDEJE: 2025-04-04 ÖSSZEFOGLALÓK | 5-12 | BOGDÁN PÉTER A portré Rácz Gyöngyi cigánymagyar származású oktatási szakember életrajzát és a roma gyermekek érdekében végzett pedagógiai-szakmai munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be. Az írás részletesen feltárja Rácz Gyöngyinek az ez utóbbi területeken végzett tevékenységét, valamint azt, hogy nemcsak a roma gyermekekkel törődött, hanem az őket támogató pedagóguskollektívával is. A tanárkollégákkal közösen létrehozta az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaságot, amelynek haláláig elnöke volt, és amelynek keretében harcolt azért, hogy a roma ifjúságért lelkesen és kellő szakmai megalapozottsággal dolgozó tanárok a magyar állam különböző fórumaitól megkapják a nekik járó méltó elismerést. Ugyanakkor a portré kitér arra is, hogy Rácz Gyöngyi az „Eötvös József” Cigány-Magyar Pedagógiai Társaság égisze alatt olyan neves roma művészekkel is együttműködött, mint Lakatos Menyhért, Péli Tamás, Fátyol Tivadar, Kovács József Hontalan, Osztojkán Béla; bevonta őket a pedagógiai programokba, azaz kifejezetten hangsúlyt fektetett arra, hogy az új roma generációnak legyen lehetősége tanulni a korszak ikonikus roma alakjaitól is. Rácz Gyöngyi szakmai munkásságát illetően különösen fontos, hogy az Eötvös József Cigány-Magyar Társaságon keresztül motiválta a pedagógusokat arra, hogy megírják a saját „jógyakorlataikat” abból a célból, hogy keletkezzen egy olyan hasznos pedagógiai-módszertani gyűjtemény (adatbázis), amely szakmailag támogathatja meg a roma gyermekeket tanító pedagógusokat. |
| 13-34 | UTASSY JÁZMIN – DOBAI ATTILA MARCELIÁN A tanárok és tanítók jelentős hatással vannak a diákok motivációjára, teljesítményére, tanulásuk hatékonyságára (Bernaus és Gardner, 2008; Han és Yin, 2016; Bardach és Klassen, 2021), ezért a pedagógusok életpályája az intézményrendszer eredményessége szempontjából is figyelemre méltó kutatási terület. A településtípus mint exorendszer (Bronfrennbrenner, 1994) hatása a pedagógusok motivációjára azonban nem kellően artikulált téma a hazai szakirodalomban. Feltételezéseink szerint az egyes településtípusokon dolgozó pedagógusok általános motivációs szintjében különbség fedezhető fel, illetve eltérő motivációs tényezők jellemzőek az egyes településtípusokon. E feltételezésünk vizsgálatára országszerte 24 pedagógussal készítettünk félig strukturált életútinterjúkat a motivációikról, tapasztalataikról, élményeikről és meglátásaikról, melyekben az adott települést mint interakcióteret is figyelembe vettük a megkérdezettek tanári, illetve tanítói identitásával összefüggésben. Az interjúk átiratait a Grounded Theory (Glaser és Strauss, 2017) kvalitatív tartalomelemzési technikával elemeztük. A szakirodalommal történt diádikus interakció során Watt és Richardson (2012) FIT-Choice (Factors Influencing Teaching Choice) skáláját viszonyítási pontként elfogadva formáltuk át a kódrendszerünket, így a kutatásunk jól illeszkedik a kurrens szakirodalmi kánonba. Az eredmények arra mutatnak, hogy a településtípusoknak jelentőségük van abban, hogy az általunk megkérdezett pedagógusok milyen motivációs mintázattal rendelkeznek. |
| 35-43 | BOLLA ZSOLT A magyar oktatáspolitikai környezet elmúlt évtizedeinek egyik meghatározó jellemzője a szülők szabad iskolaválasztása. Története nem mentes az ellentmondásoktól, de várhatóan erős beágyazottsága a jövőben is biztosítani fogja fennmaradását. Ezt tudomásul véve, a jelentős társadalmi veszélyei mellett is érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen lehetőségeket jelenthet az intézmények és a szülők számára. Az elmúlt időszakban kevés kutatás foglalkozott a szülői preferenciák feltárásával. Az újabb vizsgálatok országos kiterjesztése kis településekre, közepes és nagyvárosokra, s ezek évente ismétlődő megvalósítása, eredményeinek elemzése olyan információkat biztosíthat az iskolák számára, amelyek segíthetnek a jelenlegi legnagyobb kihívásuk megoldásában. Olyan sikeres marketingstratégia kialakításához nyújthatnak információt, amely megoldást adhat beiskolázási gondjaikra. Kutatásom ehhez kíván segítséget nyújtani. |
| 44-48 | APAGYI MÁRIA – SZEPESI JUDIT Az interjú Apagyi Mária zongoraművész életét, zeneművészeti pedagógiai koncepcióit és módszereit mutatja be. |
| 49-55 | CZIBOR ÉVA A taktilis érzékelés szerepének kutatása, módszertani gyakorlatok 5-7 éves gyerekeknek a taktilis érzékelés fejlesztéséhez. Érzelmi intelligencia növelése a taktilis érzékelés fejlesztésével. |
| 56-58 | SINKÓ ISTVÁN A cikk érinti a tanulmányrajzok fontosságát a rajzi képzésben, a modell utáni ábrázolást, a rajzversenyek hagyományait a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziumban. Foglalkozik a bírálati szempontokkal, a rajzi megjelenítéssel. Ennek kapcsán említésre kerül a tanulmányi hagyományok kérdése az akadémiák kialakulása óta. |
| 59-61 | BALÁZSI ILDIKÓ – BALKÁNYI PÉTER A cikk a kompetenciamérés céljainak és visszajelzési gyakorlatának megváltozását elemzi, rámutatva az iskolai szint háttérbe szorulására és a tanulói szint előtérbe kerülésére, valamint az ebből fakadó szakmai dilemmákra. |
| 62-74 | POLÓNYI ISTVÁN A tanulmány kitekint az országos kompetenciamérés néhány nemzetközi tapasztalatára. Ezt követően az írás elemzi a magyar kompetenciamérés kistérségi kapcsolatainak hatását, majd a hátrányos helyzetűek kompetenciaeredményeinek sajátosságait, valamint az iskolatípusok szerinti jellemzőit. Kitér a kompetenciaeredményeknek a felsőoktatási pontok kialakításába vonásának s felvételre gyakorolt várható hatására. Végül röviden rámutat az írás arra, hogy a hazai kompetenciamérések eredményei esetében rendkívül nagy – az OECD országok között az egyik legnagyobb – az iskolán kívüli, a tanulók családi, környezeti tényezőinek hatása. Befejezésül a bemutatott tények alapján azt a következtetést fogalmazza meg, hogy a kompetenciamérések eredményeihez automatikusan központi érdemjegyeket rendelni mind pedagógiai, mind társadalmi szempontból torzulást eredményez. |
| 75-93 | MÁTÓ ÁRON Az okostelefonok mindennapi jelenléte nemcsak technikai, hanem etikai kérdéseket is felvet, különösen az iskolai térben, ahol az eszköz egyszerre jelent kreatív lehetőséget és normatív konfliktusforrást. Jelen kutatás célja az okostelefon és a morális kötelesség kapcsolatának kvalitatív feltérképezése volt. A vizsgálat során négy tapasztalt, etikatanárral készült félig strukturált interjú, melyeket tematikus tartalomelemzéssel dolgoztam fel.
Az elemzés során öt domináns témakör rajzolódott ki: (1) A morális kötelesség értelmezésének kérdései; (2) Az okostelefon mint eszköz jelentéstartománya és közvetítő funkciója; (3) A tanár morális szerepe és felelőssége; (4) A generációk digitális eszközökhöz való viszonyának különbségei és átfedései; valamint (5) A környezeti tényezők – mint például a család vagy az iskola kulturális klímája – befolyása a kötelességtudat és eszközhasználat kapcsolatára.
Az eredmények rámutatnak, hogy az okostelefon értékterhelt technikai eszköz, a morális szocializáció komplex színtere, amely újradefiniálja a tanári és tanulói szerepeket az iskola morális problématerében. |
| 94-101 | FODOR RICHÁRD A szerző recenziója átfogó képet ad Gloviczki Zoltán A holnapután iskolája című művéről a neveléstörténet és az oktatás jövőjének összekapcsolásáról. A kritika az emberi tényezők és a mesterséges intelligencia viszonyára fókuszál. A szerző méltatja Gloviczki neveléstörténeti és globális neveléstudományi tájékozottságát, pedagógiai vízióját, de kritikusan reflektál arra, hogy a könyv gyakorlati alkalmazhatósága helyenként elnagyolt. A kötet központi gondolata szerint a metaverzum térnyerése ellenére az érzelmi intelligencia, a szövegértés és a személyiségfejlesztés továbbra is az oktatás sarokkövei maradnak. |
| 102-109 | BODNÁR ILDIKÓ A Tinta Könyvkiadó három kisszótára a magyar szókincs összesen 17500 régi szavát eleveníti fel, amelyek jól szemléltetik a hangalak és a jelentés változásait, középiskolás diákok számára. |
| 110-130 | CSATLÓS MÁRTON Beszámoló meglátogatott tanulóközösségekről és közösségi iskola kezdeményekről, demokratikus tanulócsoportokról, illetve azok lehetőségeiről (Portugáliában, Spanyolországban, Írországban és Magyarországon). |
| 131-137 | TÖBB FORRÁSBÓL Pályatársai, barátai búcsúznak az elhunyt nevelésfilozófustól. |
| 138-139 | KNAUSZ IMRE – FÁBRY BÉLA Milyennek képzeljük el az iskola jövőjét? Rövid beharangozó beszélgetés a különböző pedagógiai műhelyeket, gondolkodókat találkoztatni kívánó konferenciához. |
| |
